Megtették az első konkrét lépéseket a Duna alatti vasúti alagút fejlesztése felé

A Budapest a Fejlesztési Központ (BFK) kiírta a tendert egy jövőbeni lehetséges vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére - áll a szervezet közleményében. Már korábban is felmerültek tervek a Duna alatti vasúti összeköttetésről kiépítéséről, most viszont a Déli Körvasút fejlesztését is irányító BFK megtette az első lépést ennek megvalósítása felé.

A vasút fejlesztése új lendületet adhat a fővárosnak és térségének. Ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges – ez a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások fejlesztésével érhető el.

Ez utóbbi opció vizsgálatáról döntöttek most: a Kelenföldet a Nyugati pályaudvarral összekötő új vonalszakasz és Duna alatti vasúti alagút lehetséges nyomvonalának, költségeinek és hasznainak vizsgálatára szolgáló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére írta ki a tendert a BFK.

 

Az úthálózat fejlesztése nem oldja meg Budapest és térsége közlekedési igényeit

A köhzpont közleményében hangsúlyozza: a főváros és agglomerációja a Kárpát-medence központja, folyamatosan növekvő lakosságú, népességű és gazdasági súlyú térség. Közlekedési hálózata túlterhelt:

a közúti torlódások egyre súlyosabb és útépítésekkel aligha feloldható problémákat okoznak, eközben a vasúthálózat ma messze lehetőségei alatt teljesít.

Míg Budapesten belül tízből hat ember tömegközlekedik, az agglomerációból Budapestre irányuló forgalomban ez az arány fordított és az ingázók kétharmada autóba ül.

 

Új stratégiát mutatnak be

A közlemény kifejti: a Budapest Fejlesztési Központ irányításával véglegesítés előtt álló Budapest Vasúti Stratégia (BVS) megállapításai szerint

• összehangolt,
• Budapest nagyvárosi léptékének megfelelő fejlesztésekkel egyszerre reálisan lehetséges és szükséges,
• több utas gyorsabb szállítására alkalmas,
• megbízható, a városi közlekedésbe beépülő, sűrűn közlekedő, a városon átjáró hálózatot képező vasúti rendszer kiépítése.

A BVS elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár 70%-kal is növelhető a BFK modelljei szerint.

Ennek kiszolgálásához azonban több vonatra van szükség, amelyek Budapesten vagy több fejpályaudvari kapacitást igényelnek vagy olyan új vágánykapcsolatokat, amelyeken a vonatok áthaladhatnak Budapesten.

 

Számos más nagyvárosban bevállt modellt követnek

A stratégia szerint mIvel a fejpályaudvarok bővítése a mai helyükön, Budapest belvárosában szinte lehetetlen a vasút fejlesztésének kulcsa ezek kiváltása, illetve tehermentesítése. Az eredetileg városszéli Nyugati, Déli és Keleti pályaudvar működési logikája érdemben nem változott az elmúlt másfél évszázadban, és mára alkalmatlanná vált a további fejlesztési igények befogadására - mutatnak rá.

Erre jelenthet megoldást a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása: ezt a megoldást választották számos európai nagyvárosban (például Londonban, Bécsben és Moszkvában) is.

Miután a fővárosi vasúti rendszer felújítása évszázados adósságként fogható fel, 2018-ban kormányzati döntést hoztak arról, hogy a fővárosi vasúti rendszert új alapokra kell helyezni: ekkor jelent meg a föld alatti összekötés lehetősége Kelenföld állomás és a Nyugati pályaudvar között.

A most kiírt megvalósíthatósági tanulmány azt szolgálja, hogy egy ilyen, a város közlekedését 100 évre meghatározó felelősségteljjes döntést lehessen hozni, a szükséges a műszaki, pénzügyi és környezeti alternatívák részletes elemzése.

Aranytartelékok a rozsdaövezetekben

A városfejlesztési szempontok különös hangsúllyal jelennek majd meg a BFK által koordinált és támogatott fejlesztésekben a jövőben:

• a Déli pályaudvar,
• a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek,
• valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek

a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik, amelyek felszabadítására éppen a korszerű vasút kisebb területigénye nyújt lehetőséget.

Városrésznyi területek válhatnak alkalmassá közparkok, az új rozsdaövezeti adókedvezmények révén a budapesti lakáshiányon segíteni képes lakóterületi fejlesztések megvalósítására és akár közintézmények elhelyezésére.

 

A megvalósíthatósági tervpályázat már a főváros elhanyagolt részeinek újjáélesztésére is előretekint

A vasút egyben ezeket a fejlesztési területeket is kiszolgálhatja új megállókkal és új átszállópontokkal, tovább növelve gerinchálózati jelentőségét. Az elkészítendő megvalúsíthatósági tanulmány nemcsak építészeti-urbanisztikai víziót vázol fel majd ezekre a térségekre, de hazánkban eddig nem alkalmazott mélységű társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti e beruházások hatásait is.

A tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek. Ezek majd a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is.