Megvalósíthatósági tanulmányt készíttet a Budapest Fejlesztési Központ, mely egy új fővárosi stratégiai program része - ez utóbbi a rozsdaövezet újjáélesztésével is összekapcsolódik.
A Budapest a Fejlesztési Központ (BFK) kiírta a tendert egy jövőbeni lehetséges vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére - áll a szervezet közleményében. Már korábban is felmerültek tervek a Duna alatti vasúti összeköttetésről kiépítéséről, most viszont a Déli Körvasút fejlesztését is irányító BFK megtette az első lépést ennek megvalósítása felé.
A vasút fejlesztése új lendületet adhat a fővárosnak és térségének. Ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges – ez a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások fejlesztésével érhető el.
Ez utóbbi opció vizsgálatáról döntöttek most: a Kelenföldet a Nyugati pályaudvarral összekötő új vonalszakasz és Duna alatti vasúti alagút lehetséges nyomvonalának, költségeinek és hasznainak vizsgálatára szolgáló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére írta ki a tendert a BFK.
A köhzpont közleményében hangsúlyozza: a főváros és agglomerációja a Kárpát-medence központja, folyamatosan növekvő lakosságú, népességű és gazdasági súlyú térség. Közlekedési hálózata túlterhelt:
a közúti torlódások egyre súlyosabb és útépítésekkel aligha feloldható problémákat okoznak, eközben a vasúthálózat ma messze lehetőségei alatt teljesít.
Míg Budapesten belül tízből hat ember tömegközlekedik, az agglomerációból Budapestre irányuló forgalomban ez az arány fordított és az ingázók kétharmada autóba ül.
A közlemény kifejti: a Budapest Fejlesztési Központ irányításával véglegesítés előtt álló Budapest Vasúti Stratégia (BVS) megállapításai szerint
A BVS elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár 70%-kal is növelhető a BFK modelljei szerint.
Ennek kiszolgálásához azonban több vonatra van szükség, amelyek Budapesten vagy több fejpályaudvari kapacitást igényelnek vagy olyan új vágánykapcsolatokat, amelyeken a vonatok áthaladhatnak Budapesten.
A stratégia szerint mIvel a fejpályaudvarok bővítése a mai helyükön, Budapest belvárosában szinte lehetetlen a vasút fejlesztésének kulcsa ezek kiváltása, illetve tehermentesítése. Az eredetileg városszéli Nyugati, Déli és Keleti pályaudvar működési logikája érdemben nem változott az elmúlt másfél évszázadban, és mára alkalmatlanná vált a további fejlesztési igények befogadására - mutatnak rá.
Erre jelenthet megoldást a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása: ezt a megoldást választották számos európai nagyvárosban (például Londonban, Bécsben és Moszkvában) is.
Miután a fővárosi vasúti rendszer felújítása évszázados adósságként fogható fel, 2018-ban kormányzati döntést hoztak arról, hogy a fővárosi vasúti rendszert új alapokra kell helyezni: ekkor jelent meg a föld alatti összekötés lehetősége Kelenföld állomás és a Nyugati pályaudvar között.
A most kiírt megvalósíthatósági tanulmány azt szolgálja, hogy egy ilyen, a város közlekedését 100 évre meghatározó felelősségteljjes döntést lehessen hozni, a szükséges a műszaki, pénzügyi és környezeti alternatívák részletes elemzése.
A városfejlesztési szempontok különös hangsúllyal jelennek majd meg a BFK által koordinált és támogatott fejlesztésekben a jövőben:
a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik, amelyek felszabadítására éppen a korszerű vasút kisebb területigénye nyújt lehetőséget.
Városrésznyi területek válhatnak alkalmassá közparkok, az új rozsdaövezeti adókedvezmények révén a budapesti lakáshiányon segíteni képes lakóterületi fejlesztések megvalósítására és akár közintézmények elhelyezésére.
A vasút egyben ezeket a fejlesztési területeket is kiszolgálhatja új megállókkal és új átszállópontokkal, tovább növelve gerinchálózati jelentőségét. Az elkészítendő megvalúsíthatósági tanulmány nemcsak építészeti-urbanisztikai víziót vázol fel majd ezekre a térségekre, de hazánkban eddig nem alkalmazott mélységű társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti e beruházások hatásait is.
A tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek. Ezek majd a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is.
A HE-DO dolgozik a projekten (illetve alvállalkozóként a KM Építő is részt vesz a kivitelezésben), melyben egy magyar-szlovák államhatáron futó összekötő út rézsűcsúszását javítják ki.
A Hősök terének monumentális központi figuráját először veszik le 36 méter magas díszoszlopáról, amelyhez Layher állványzatot vontak Gábriel köré.