2021.09.27, Hétfő
Csúcssebességre kapcsol a NIF az útfejlesztések elindításában
Fotók: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

Csúcssebességre kapcsol a NIF az útfejlesztések elindításában

magyarepitok.hu

2021.04.03. 07:52 - Hegedűs Gergely

Bár a kibocsátás tekintetében a számai idén alacsonyabbak, valójában még jobban bepörög az eddig is óriási tempót diktáló NIF gépezete. Az útfejlesztésekre kiírt közbeszerzések száma 60 százalékkal nő 2021-ben a tavalyihoz képest. Pántya József, útfejlesztési igazgató átfogó képet adott lapunknak tervekről, a szervezet kihívásait is megvilágítva, amelyek miatt okosan kell sakkozniuk a kapacitásokkal.

Hirdetés

A magyar útépítés és vele együtt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. rekordéveket él: 2019-ben, 2020-ban és idén is 100 kilométer felett lesz az átadott gyorsforgalmi utak hossza. A NIF szemszögéből ugyanakkor különösen erős volt 2019, az akkor 800 milliárd forintos kibocsátással, ezen belül csak az útfejlesztések 614 milliárdig jutottak. Tavaly és idén ettől alacsonyabb a szervezet forgalma, más szempontból azonban legalább ekkora kihívások várnak rá – derült ki a Pántya József útfejlesztési igazgatóval készített interjúból.


Az idén 60 százalékkal több közbeszerzés indul az útfejlesztésekben

„Amíg 2019-ben és tavaly az volt a feladatunk, hogy a megkötött szerződéseket kézben tartva a teljesítések terén egy nagyon magas volument biztosítsunk, addig idén az előkészítésre terelődik a hangsúly” – mutat rá az igazgató. „Jellemző adat, hogy idén a több mint 414 milliárd forintos tervezett kibocsátás mellett nem kevesebb, mint 104 közbeszerzést kell elindítanunk. Ez egy jelentős, mintegy 60 százalékos ugrás, hiszen 2019-ben 63 közbeszerzésünk volt, míg 2020-ban 69.” Hozzáteszi, ezzel a következő három év vázát most képezik le a közbeszerzések tekintetében.

Pántya József, a NIF útfejlesztési igazgatója


Az immár 22. évében járó állami vállalat számára ez egy extrém kihívás, hiszen már a tavalyi 63 közbeszerzés is próbára tette a kapacitásokat. „Ráadásul az idei közbeszerzések 80 százaléka az első félévre koncentrálódik,

illetve ez egy kettős terhelés, hiszen ugyanazok a kollegák, akik benne vannak a teljesítésben a közbeszerzésből is kiveszik a részüket – akár a műszaki dokumentációk összeállításában, akár a bírálatok során.”

Ugyanakkor a 2021-es 414 milliárd forintos tervezett kibocsátás sem számít alacsony értéknek, hiszen csak kevéssel marad el a 2018-as, akkor NIF-rekordnak számító kibocsátástól.


Csak látszólag lassít, valójában még jobban bepörög a NIF gépezete

Hasonló időszakot élt meg a NIF 4-5 évvel ezelőtt, hiszen 2016-ban rengeteg közbeszerzést indított, majd 2017-ben rekordértéken – az 1000 milliárd forintos értéket túllépve! - kötött meg szerződéseket. „Ennek az előkészítő munkának az eredményét éltük meg 2019-ben és 2020-ban.

Hasonló hatása lesz majd a mostani előkészítéseknek, hiszen a 104 közbeszerzés becsült értéke 700-800 milliárdot tesz ki.”

A vezető hozzáteszi, a szóban forgó projektek közt majdnem egyenlő arányban vannak tervezői és kivitelezői közbeszerzések.

Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu


Bár külső szemlélő számára az látszik, hogy a NIF a 2019-es kibocsátási szintjéhez képest nagyjából feleakkora kibocsátást bonyolít le 2021-ben, ez egyáltalán nem jelent egy konszolidáltabb időszakot. „Az előkészítések sokasága ma nagyobb kapacitásokat köt le, mint maga a kivitelezés.” Ezek az előkészítések nem csupán a mennyiségük miatt igényelnek jelentős erőforrásokat. Egy további tényező, hogy számos még feltáratlan földrajzi területen kell tanulmányterveket készíttetnünk, ahol korábban még soha nem jártak a NIF kollégái. Sokkal nehezebb ugyanis egy olyan térségben felvenni a fonalat, ahol még egyáltalán nem készült semmilyen szintű tanulmány.”


Megújul a fókusz az útfejlesztésekben

Hozzáteszi, a társadalmi igényekkel való egyeztetés is egyre komolyabb tényezőnek számít. „Miközben az érintett települések lakosságának egy projekt megértéséhez, elfogadásához érthető módon idő kell, a beruházásaink előkészítését feszes határidők mellett kell véghez vinni. E két tényező között nehéz egyensúlyozni.”

A most induló beruházások is tovább viszik a korábban a zászlóra tűzött célokat: a megyei városok, illetve a határok elérése a gyorsforgalmi utakkal folytatódik. „Ez a stratégia ugyanakkor kiegészült új szempontokkal, miután tavaly egy kormányhatározatban megjelent a „Kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztések szakmai programja (TIK)”.

A programnak köszönhetően például számos elkerülő, illetve tehermentesítő út kerül kialakításra, többek közt Szombathely, Mosonmagyaróvár, Gyöngyös, Bátonytenyere, Siófok és Hatvan közlekedését javítva.

Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu


Mindezek mellett immár markánsan megjelenik egy további stratégiai cél az útfejlesztésekben. „A Budapest centrikusságot enyhítve a körkörös úthálózatot szolgáló projektek is elindulnak, mint például az M81-es engedélyezési és kiviteli terveinek készítése a Dunántúlon.

Ezek hangsúlyos célja, hogy vegyenek le a terhelésből a budapesti M0-ás körgyűrű déli szakaszán, és hogy minél inkább vigyék ki a tranzit forgalmat Budapest térségéből, illetve Pest megyéből.”

Az idén indítandó fejlesztések közül négy zászlóshajót emel ki az útfejlesztési igazgató: kettőt Kelet-Magyarországra, kettőt pedig Nyugat-Magyarországra elhelyezve. „Keleten az M44-es záróüteme létrehozza a kapcsolatot Szentkirály és az M5-ös autópálya között; a másik fejlesztés pedig az M49-es, amely az M3-as autópályától (Mátészalka) indulva Ököritófülpös (Porcsalma) térségéig tartó szakasz kiépítése, illetve ennek folytatásaként a csengeri határig, a partiumi Szatmárnémeti térségéig tartó szakasz tervezése kezdődik meg.

Nyugaton az M100-as az M1-es autópályához köti be Esztergomot, míg az M76-os hiányzó szakasza Fenékpuszta és Zalaegerszeg között létesít kapcsolatot, megteremtve utóbbi város gyorsforgalmi kapcsolatát.” Ezen projektek esetében (kivéve: M49 Ököritófülpös-országhatár közötti szakasz) a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásokat az idei évben lefolytatják, és tervezetten az év végéig megkötik a vállalkozási szerződéseket.

 

Szeged új Tisza-hidat kap

Szintén fajsúlyos fejlesztés a már említett az M81-es fejlesztése a Dunántúlon, melynél már megszületett a szerződés a tanulmányterv és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére. Ez a közlekedési folyosó a teherforgalmú hidat nyert Komárom térségéből indul majd, és az első szakasza az M1-es autópálya és Székesfehérvár között valósul meg. A második szakasz az M7-esen építendő új székesfehérvári autópálya csomópont és Sárbogárd között jön létre a 63-as úttal párhuzamosan, utóbbi végpontján az M8-ashoz kapcsolódva.

Fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu


A fejlesztések közé meghatározó hídépítő projektek is bekerültek: Mohácsnál és Vác térségében is új Duna-híd előkészítése kezdődik meg. Régi hiányosságokat szüntet meg a Szegedre tervezett új Tisza-híd; a Mosoni-Duna új hídja Győr belső tehermentesítő útján épül meg; és hasonló céllal jön létre új Tisza-híd Szolnok déli térségében.


Ilyen volumenű tervezést jó pár éve nem indított be a NIF

Pántya József hangsúlyozta, hogy a NIF által az előző években számos egyéb projekt került beindításra. „Jelentős volument tesznek ki a 11,5 tonnás útfelújítások, illetve balesetmentes csomópontokat átépítő projektek.

Az útfelújítások volumenét jól mutatja, hogy az idén kiírásra szánt tervezői közbeszerzések 15-20 milliárd forintra rúgnak összességében, és rengeteg tételből áll, több száz kilométert lefedve egy, két és háromszámjegyű főutakon.

Összességében ilyen volumenű tervezést egy időben jó pár éve nem indított a NIF. Ezek a projektek alkotják majd a 2024-től induló időszak kivitelezési vázát.”

Szavaiból az is kiderül, hogy a csomópontok esetében többek közt Eger, Makó, Szolnok, Nagykáta, Sülysáp, Veszprémvarsány, Keszthely és Sümeg közlekedését fejlesztik, és idén már elkezdődik ezek kivitelezése.


Új projektirodákkal készültek fel az újabb útfejlesztési hullámra

A fent felsorolt előkészítések volumene a korábbi évekhez hasonlóan összességében tovább fokozza a NIF Zrt. kapacitásigényeit. Ennek megfelelően a szervezet belső fejlesztései is folyamatosak. A társaság útfejlesztési igazgatósága országszerte kiépült projektirodákból áll, tavaly két új projektiroda kialakításáról született döntés. „Ennek köszönhetően az eddigi négy vidék bázisunk – Békéscsaba, Debrecen, Székesfehérvár és Győr irodaközpontja - újabb kettővel gazdagodott” – árulja el Pántya József. „A szekszárdi és az egri irodaközpont létrehozását már egyértelműen a fentiekben bemutatott új projekthullám indokolta, amire igyekeztünk időben felkészülni.”

Fotó: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

A területi igazgatóságokról szólva Pántya József arra is kitér, hogy alapvetően egy decentralizált működést szolgálnak. „Már jó pár évvel ezelőtt is az volt a filozófiánk, hogy nem egy Budapest-központú céget kell felépítenünk, hanem azokat a szakembereket kell bevonni, akik vidéken helyben vannak, és jobban magukénak érzik az adott projektet. Úgy látom, hogy ezzel a stratégiával szép eredményeket tudtunk elérni.

Ennek több jótékony hatása van: közel vagyunk a projektekhez, ezzel időt és erőt takarítunk meg. Emellett belép a lokálpatriotizmus hatása, továbbá teljesül a vidéki mérnöktársadalom helyben tartása, ami erősíti a helyi közösségeket.”


Nagyon okosan kell sakkozniuk a kapacitásaikkal

Hasonló célt szolgált 2019-ben az útfejlesztési részlegen belül egy kerékpáros iroda létrehozása. „A kerékpáros fejlesztések is olyan volumenbe fordultak át, amely megkövetelte ezt a lépést. Jellemző adat, hogy

ma a NIF Zrt. összességében több mint 1000 kilométernyi kerékpárút fejlesztésével foglalkozik, a projektek különböző szakaszában járva, a tanulmánytervtől a kivitelezésig.”

Az igazgató hangsúlyozza, a karbonsemlegesség jegyében az EU-ban a bicikliutak fejlesztése messze támogatottabb, mint az útfejlesztések.

Fotó: Nagy Mihály/magyarepitok.hu


A fenti fejlesztések mellett számos egyéb kihívást jelent a NIF-re háruló, egyre növekvő feladatok ellátása. „Nagyon jól kell sakkoznunk a kapacitásainkkal, hogy a jelenleg adódó halmazt le tudjuk kezelni, ez nem egyszerű feladat. Igyekszünk a napi feladatokat segítő eszközöket hadrendbe állítani, és folyamatosan fejlődni mind tudásban, mind létszámban.” Szavait alátámasztja, hogy az idei évet 135 fővel kezdő útfejlesztési igazgatóság idén legalább 15 bővül annak érdekében, hogy a feladatait megfelelő színvonalon el tudja látni.”

Ugyanez a bővülés a NIF szintjén is érzékelhető, a vállalat 607 fővel fordult át az idei évbe, és 2021-et várhatóan 650-670 fővel zárja majd.

„A létszámbővülés vázát idén az útfejlesztések mellett a beszerzések és az útfejlesztési műszaki ellenőrzés területe adja majd.”

AktuálisinterjúNemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)útépítésútfelújítás

Hírlevél

Hirdetés