Új rovatunkban próbálunk utána járni az ágazatot alapvetően meghatározó alapanyaggyártók és forgalmazók szinte átláthatatlan folyamatainak. Ugyanis számos olyan vád éri ezeket a cégeket a beruházók és kivitelezők részéről, miszerint kontroll nélküli áremelésbe kezdtek, egyszerű profitmaximalizálási céllal, felborítva ezzel számos cég szerződött vállalását.
2021-ben a hatodik évadot kezdte meg a Magyar Építők kiadvány az egyre fejlettebb hazai építőipari környezetben. Ez alatt az idő alatt sok ezer tartalom által próbáltunk tudósítani a hazai építőiparban közreműködők sikereiről, esetleg nehézségeiről. Talán a végletekig tárgyilagos szerkesztői szemlélet és a rendkívül szorgalmas mindennapjainknak az lett a következménye, hogy mára az iparági sajtó vezetői szerepét tölthetjük be ebben a folytonosan fejlődő kommunikációs környezetben. Amelyben mind a partnereink, mind pedig mi minden nap új és új kihívásokon keresztül fejleszthetjük az ágazatot. Az idén több új rovat beindítását is megkezdjük, amelyek által egyrészt betekintést próbálunk adni az ágazatban közreműködők hihetetlennek tűnő egyedi megoldásairól, másrészt önálló rovatot szánunk az építőipar és a szakképzés kapcsolatának, harmadrészt egy „Kibeszélő” rovatban próbálunk utána járni az ágazatot alapvetően meghatározó alapanyaggyártók és forgalmazók szinte átláthatatlan folyamatainak. Ez utóbbi témában, ahogy mondani szokták a kályhától indulunk, vagyis a sóder kerül terítékre.
A napokban Koji László az ÉVOSZ elnöke is nyilatkozott az alapanyag árának az emelkedésével kapcsolatban. Ezt az elmúlt években szinte minden hónapban megtehette volna, mert valami csodálatos módon, miután az építőipari megrendelők fizetőképessége megnőtt az utóbbi években, az alapanyag árai is hosszú lemaradás után, ha tetszik, kilőttek a végtelen felé...
Ennek a radikális áremelkedésnek sok esetben persze vannak logikus okai, de sajnos számos kivitelező és beruházó, na persze nem nyilvánosan, de él a gyanúperrel, hogy az alapanyaggyártók egyszerűen megérezték a pénz szagát, és valójában kontroll nélküli áremelésbe kezdtek, egyszerű profitmaximalizálási céllal.
Az elmúlt öt évben sok alapvető építőipari alapanyag ára változott meg jelentősen, melyek közül kettőt emelünk most ki: a homokos kavics ára 150-240 % nőtt, míg a cement ára közel 35 %-kal a Moratus Kft. lapunk rendelkezésére bocsátott beszerzési áradatai szerint. Ennek köszönhetően a beton ára Budapesten és Pest megyében mintegy 46-50 %-kal nőtt az elmúlt években – derül ki a cég adataiból.
A homokos kavics kitermelésében a legjelentősebb szereplő a főváros vonzáskörzetében piacvezető részesedéssel bíró vállalatként a Lasselsberger Hungária Kft., valamint további négy cég, a Kavics Union Kft., a Méhes Kft., a Busped Kft. és a Nakk Zrt.
A Lasserlsberger Hungária piaci részesedése a budapesti és Pest megyei kavicskitermelésben 84,6 %-os. Miután konkurensei egy részének kapacitását is felvásárolja, egymaga diktálja az árat a piacon. Míg a cég forgalma 2015-ben 8,1 milliárd forint volt és árbevétel-arányos adózási utáni eredményszintje 8,31 %, 2019-ben már 38,21 %-os árbevétel-arányos adózott eredményt realizált 16,5 milliárd forintos forgalmán, köszönhetően az építőipar és a beruházások fellendülésének.
Tehát ugyanezen időszakban az adózott eredmény összege is komoly növekedésen ment át: 1,3 milliárd forintos, 4,1 milliárdos, majd végül 6,3 milliárdos értékeket mutatva a 2015-ben realizált 672 millió forinthoz képest.
Mindezen pénzügyi adatokból megállapítható, hogy a főváros térségében a kivitelezői oldalon érzékelhető jelentős kavics-áremelkedést önmagában nem indokolta a költségek növekedése, miután a piacvezető vállalat adózott eredményszintje is radikálisan nőtt a vizsgált időszakban.
Az adatok alapján a Lasselsberger extra profitot realizált az építőipari lánc többi szereplőjének extrém módon megnövekedett keresletét meglovagolva. Természetesen a piac 80 %-át lefedő szereplő mellett a hazai tulajdonú vállalatok közül több is hasonlóan sikeres tudott lenni az elmúlt években. Fontos megjegyezni, hogy a társaságok törvényesen végzik a tevékenységüket, csupán a piac önszabályozó hatása láthatóan nem érvényesül.
(Lapunk a fent felvázolt folyamattal kapcsolatban feltette kérdéseit a szóban forgó társaságnak, ám a cikk megjelenéséig ezekre nem érkezett válasz a Lasselsberger Hungáriától.)
Az elmúlt években nem csak a homokos kavics, hanem a cement ára is jelentős mértékben növekedett Magyarországon. Miután a cementgyárak külföldi tulajdonban vannak, meglepő, hogy mennyire eltér a cement nemzetközi és hazai árváltozása.
Világpiaci viszonylatban a cement árának változása az elmúlt 10 évben 10 %-on belül mozgott. Ezzel szemben a hazai piacon a cement ára a Market adatai szerint több mint 33 %-kal emelkedett csak az elmúlt években: 2016 óta köbméterenként 18 200 forintról 24 290 forintra növekedett.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Lakásépítési program indult Mórahalmon.