A zöld szemlélet a WHB építkezésein is megmutatkozik; zavartalanul fészkelhetnek a fecskék és a keletkezett építési hulladék sem hulladék valójában.
Az építőipar tudvalevőleg nem tartozik a környezetbarát iparágak közé, ezért egy felelősen gondolkodó cégnek ehhez mérten még tudatosabban és elszántabban kell visszaadni valamit a Föld számára, a jövő szempontjából. A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. 24 éve tevékenykedik Magyarországon, ez idő alatt számos, nagyléptékű beruházásnál volt jelen, de közben nem feledkeztek meg a környezeti és a természeti értékek megóvásáról sem.
Sőt a vállalat rendelkezik saját Környezetvédelmi, mélyépítési divízióval, amely hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket végez. Emellett szennyvíz elvezetéssel és kezeléssel foglalkozik, csatornázási munkákat folytat és szennyvíztisztító telepeket kivitelez.
Az épülő szegedi kézilabdacsarnok esetében a WHB ezirányú szakértelme hatványozottan megmutatkozik. A csarnok tervezése során ugyanis kiderült, hogy a terület egy része a nagy árvizek esetén vizesedhet, azaz a terület buzgár veszélyes. További problémát jelent itt, hogy a gáttest alatt 3-4 méter vastag homokréteg található, ami kedvező a buzgárképződés szempontjából. Ahhoz, hogy az épülő kézilabdacsarnok biztonságban legyen, a feltárt homokréteget a Tisza folyó felől lezárják függőleges irányú jetpanelek alkalmazásával.
A vízzáró jetfal kivitelezését, valamint a rá építhető mobil árvízvédelmi fal építését nagy körültekintéssel, a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva végzik a szakemberek június óta, vagyis az árvízvédelmi munkálatok kezdetétől. Ökológiai szempontból a fakivágást is minimalizálják, továbbá a meglévő vízoldali töltés rézsűt is rekultiválják.
A rézsű rekultiválással, valamint az új járdaszint alá kerülő - így nem látszó - szögtámfallal és rá építhető mobil fal fogadására kialakított szerkezettel nemcsak a Felső- Tisza part látképén javítanak, hanem a modern mélyépítő technológiának köszönhetően megvédik Szeged városát az esetleges árvizektől ezen a szakaszon, olyan módszert alkalmazva, amely illeszkedik a már elkészült belvárosi árvízvédelmi rekonstrukcióhoz.
A WHB környezettudatos szemléletére vall, hogy a nagyberuházásoknál felhalmozódó hulladékot nem egyszerűen elszállítja, hanem például a Puskás Aréna rekonstrukciója során felgyűlt 500 köbméter, fűtőanyagként használható raklapot a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak ajánlotta fel, hogy azok - hátrányos helyzetű települések, köztük Tiszabő és Tiszabura rászoruló családjaihoz eljuttatva - tüzelőanyagként hasznosuljanak.
A hulladékkezelés másik zöld módja, amelyet a vállalat folytat, a WHB telephelyein és irodaházaiban megvalósuló szelektív hulladékgyűjtés. Budapest és Biatorbágy mellett már Győrben is külön gyűjtik a szemetet a cég dolgozói. A WHB vallja, a szelektív gyűjtés nem cél, csupán eszköz. Mindenki, aki él a különgyűjtés lehetőségével, értékes nyersanyagokat juttat vissza a természeti körforgásba.
A WHB felismerte a használt elemekben és akkumulátorokban rejlő veszélyt és annak kezelésére is talált megoldást. A különféle kis- és nagykereskedelmi üzletláncok boltjai, oktatási, kulturális vagy egészségügyi intézmények mellett a gyűjtőpontok listájára ugyanis a WHB biatorbágyi irodaháza is felkerült.
A cégnél elhelyezett tároló edény alkalmas minden fajta elem és hordozható akkumulátor gyűjtésére, így az elemek nehézfém alkotóelemei nem kerülhetnek ellenőrizetlen körülmények között a természetbe.
A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított tavaly az Intermetal Recycling Kft, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány, a Védegylet Egyesület és a Ghibli Kft. segítségével, ami a magyar háztartásokban fellelhető, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. A WHB, mint a környezet iránt elkötelezett vállalat, folytatva a korábbi hasonló intézkedések sorát, ehhez a kampányhoz csatlakozva használt mobil gyűjtő akcióba kezdett.
A „Passzold vissza, tesó!” elnevezésű kampányban a vállalat telephelyei gyűjtőpontokként szolgáltak a kezdeményezés során, és arra buzdítottak, hogy a használaton kívüli, szekrények mélyén kallódó eszközöket helyezzék el a WHB győri recepcióján kihelyezett gyűjtődobozokban.
A használt készülékek ugyanis kincset rejtenek, többek között 17 féle fémet lehet visszanyerni belőlük, például aranyat, ezüstöt, palládiumot és rezet. A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata azonban Afrikában veszélyeztetett fajok (pl. gorillák, bonobók és csimpánzok) élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik.
A mobilok leadásával viszont az értékes fémek körforgásban maradását és az állatok túlélését segítik. Az akció sikerét mutatja, hogy 2021-ben már összesen 1184 kilogramm, vagyis körülbelül 13.000 darab mobiltelefont sikerült eljuttatni az újrahasznosító partnerhez.
A WHB a távoli helyeken őshonos állatok mellett a hazai élővilágra is figyelmet fordít. A partifecskék Magyarországon védett fajnak minősülnek, hiszen alig 50-80.000 példány él belőlük. A WHB még az oly’ feszes határidőkkel bíró építkezéseit is átütemezi annak érdekében, hogy a madarak nyugodt költési időszakát garantálják.
Így történt ez korábban a győri Erbslöh csarnok építési területén és a vállalat Pakson épülő lakatosüzemének esetében is. A cég elkerítette a területet, az útépítést és a tereprendezést pedig elhalasztották akkora, amikor a költöző partifecskék elrepülnek.
A fenti kiragadott példák talán valamelyest közelebb hozzák az olvasóhoz a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. környezetért és bolygóért tett erőfeszítéseit, amely minden építőipari cég számára követendő példaként szolgálhat.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.