A legemlékezetesebb projektek: 30 éves a Ke-Víz 21 Zrt.

A KE-VÍZ 21 Zrt. fennállásának 30. évét ünnepli. Következő cikkünkben a vállalat három szakterületének dolgozói emlékeznek vissza az elmúlt évtizedek legkiemelkedőbb munkáira.

 

Út és hídépítés

Győri Zsolt, az út- és hídépítés iroda vezetője tizenötödik esztendeje dolgozik a KE-VÍZ 21 Zrt-nél.

„Amikor beléptem a céghez, maroknyian, mindössze hatan voltunk az útépítési iroda szellemi állományában. Az időközben megnövekedett út- és hídépítési munkák egyre inkább abba az irányba mutattak, hogy bővítenünk kell a létszámunkat ahhoz, hogy az építőipar ezen területén erőteljesen jelen tudjunk lenni. Ma az út- és hídépítési osztályunk saját állománya 60-70 fő között mozog. Természetesen a létszám növekedés mellett, az útépítéshez szükséges gépparkot is folyamatosan fejlesztettük, ezáltal mára a legkorszerűbb útépítéshez használatos gépek állnak a rendelkezésünkre.”

„Tevékenységünkben főleg az önkormányzati és állami közutak, valamint a hozzá kapcsolódó hidak építése és felújítása a számottevő. Főként Szabolcs és Hajdú-Bihar megyében építünk, de nagyobb munka esetén előfordult, hogy az ország más területén is vállaltunk munkát.”

Az évek során számos projektet végzett el a társaság, melyek büszkeséggel töltik el a munkatársakat. Ilyen volt

• a nyíregyházi keleti és nyugati elkerülő,

• a Korányi F. úti körforgalom, Tünde úti körforgalom, Család úti körforgalom,

• valamint Nyíregyháza és Tokaj közötti kerékpárút megépítése.

„Hídépítés terén is van mire visszatekinteni: Szeged M43 autópálya öt hídja, valamint Györtelek, Nyírtura, Hajdúsámson, Nyíregyháza nyugati elkerülő, ahol egy-egy hidat építettünk, de ezek mellett számos hídfelújítási munka is a nevünkhöz kapcsolódik.”

„Az elmúlt években kb. 15-20 hidat felújítottunk, közöttük a záhonyi határátkelő hídjait, valamint napjainkban a Tiszavasvári híd felújításán dolgozunk, hogy egyet említsek a sorból.”

Győri Zsolt elmondása szerint a jövőre nézve prioritás a cég számára, hogy a megnyert pályázatokat a lehető legjobban előkészítsék. Jelentős munkálatok elé néz az iroda, ezért fontos, hogy az újabb kihívásoknak megfeleljenek. Ehhez elengedhetetlennek tartja a folyamatos fejlődést szellemileg és technológiailag egyaránt, melynek eszköze a szakmai továbbképzés, a legmodernebb gépek beszerzése és az automatizálás növelése.

Raska István projektvezető a 471. sz. főút munkái kapcsán kifejtette, a Hajdúsámson elkerülő szakasz (7+405-15+340 kmsz között) projekt során mintegy 8,6 kilométer hosszú, új nyomvonalú 2x1 sávos elkerülő út épült, 2 vasút feletti hídépítéssel, 2 körforgalommal és 1 közúti jármű osztályozós csomóponttal. A zöldmezős beruházás lényegében a Debrecent Nyíradonnyal összekötő, több lépésből álló útépítési projektnek volt a második eleme.

„Az út napjainkban már hagyományosnak mondható technológiával épült, ugyanakkor a jó tervezésnek - és természetesen kivitelezésnek - köszönhetően a fokozott igénybevételnek is ellenálló pályaszerkezeti rétegek miatt egy időtálló, a közlekedőket hosszú évekig kiszolgáló út készülhetett el.”

„A kivitelezést az tette egyedivé, hogy hatalmas földtömeget kellett megmozgatnunk, mintegy 600.000 köbméter anyag került beépítésre. Az sem volt szokványos, hogy egy projekten belül több hidat és csomópontot kellett kialakítanunk. A projektet konzorciumban, a Zemplénkő Kft.-vel közösen vittük sikerre, hasonlóan a Debrecen és Hajdúsámson 2+850-7+405 km szelvénye között megépült, nemrég átadott négysávos szakaszhoz, melyre szintén büszkék lehetünk.  Munkánk révén a Nyíradony-Debrecen vonalon élők gyorsabban, könnyebben és legfőképp biztonságosabban tudják elérni a megyeszékhelyet.”

„Ebből a sorból nem hagyható ki a beruházás első eleme sem, amely a 2016-ban átadott, 471. számú főút 15+340-31+784 km szelvénye között megépült szakasza, melynek kivitelezésében cégünk szintén jelentős szerephez jutott. A sort zárva, meg kell említenem a Debrecen belterületi szakaszán az 1+000-2+850 km szelvény között építendő szakaszt, amelynek szerződéses megállapodását konzorciumunk ez év novemberében írta alá.”

„A négy projekt együttesen mintegy 30 kilométernyi úthálózata meghatározó jelentőségű Hajdú-Bihar megye közlekedésében, az ott lakók kényelmesebb életvitelében. Bár Hajdúsámson elkerülő projekt 2018 decemberében lezárult, a kivitelezés közben felmerült nehézségek ellenére az egész projekt-team örömmel és büszkén tekint vissza erre a munkára."

Tuza Edit projektvezető a Nyíregyházán megvalósuló, a 36-os főút belterületi szakaszaként használt Tiszavasvári úti felüljáró felújításán dolgozik, amelynek munkáit idén tavasszal kezdték el.

„A kivitelezés egyik leglátványosabb munkafolyamata a tizenhat, egyénként 23.5 méteres tartógerenda beemelése volt. A munkálatok nagy szakmai kihívást jelentenek, hiszen a közúti és a vasúti forgalom is folyamatos az építkezés alatt, ráadásul a felüljáró alatt magasfeszültségű vezeték miatt szigorú előírásoknak kell megfelelni.”

Ennek érdekében többször szükség volt az időleges egysávosításra, amely lassította a forgalmat. „A tervek szerint idén a déli oldallal kellett volna csak elkészülni, ám sikerült befejezni az északi oldalt is. A következő esztendőre maradt a híd felületére a szükséges bevonatok elkészítése, a vezetőkorlátok kihelyezése mindkét oldalra, továbbá a vasúti felsővezeték átalakításának véglegesítése” – összegezte Tuza Edit.

 

Magasépítés

Búti Gergely feladata a KE-VÍZ 21 Zrt. magasépítő üzletághoz tartozó munkák irányítását végző műszaki iroda szakmai vezetése, két vezető kollégájával együtt. Kovács Zoltán az iroda keretén belül önálló egységként működő technológiai csoport vezetési feladatait, míg Borbély Norbert a kivitelezés szakmai irányítását látja el.

A KE-VÍZ 21 Zrt. magasépítési tevékenysége több mint 20 éves múltra tekint vissza. Az ezirányú feladatok a Nyíregyháza önkormányzati beruházások keretében megvalósuló iskolaépítéssel kezdődtek, majd nem sokkal később a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház felújítása jelentett mérföldkövet a cég életében, ugyanis ennek eredményeképp a magasépítési tevékenység külön üzletágként alakulva részt kapott a cég működésében.

„Az ezt követő években egyre több és egyre nagyobb magasépítési feladatokat valósítottunk meg. Az iroda létszáma is fokozatosan bővült mindezzel együtt. Kialakult az a szakmai stáb, amely alkalmassá tett minket, hogy Északkelet-Magyarországon eredményesen pályázzunk jelentős, szakmailag is kihívást jelentő beruházások megvalósítására.”

„Az elmúlt két évtized során Nyíregyháza és környéke területén számtalan meghatározó épület kivitelezése kötődik hozzánk. Így többek között a nyíregyházi vasútállomás felvételi épületének átépítése, a nyíradonyi tornacsarnok és uszoda épületének kivitelezése vagy a Nyíregyházi Állatpark több jelentős létesítménye, mint például a Zöld Piramis, a főbejárati Látogató Centrum és a Pangea Hotel megvalósítása is.”

„Cégünkre és ezen belül a Magasépítési Irodára is jellemző, hogy jelentős méretű saját fizikai állománnyal rendelkezünk. Ez ugyan nagy terhet jelent, hiszen így a létszámunk nagyobb, mint a versenytársaink esetében, azonban a célkitűzéseink elérése érdekében fontosnak tartjuk a saját kivitelezési állomány fenntartását, annak folyamatos fejlesztését.”

Egy generálkivitelező cég esetében nagyon fontos tényező, hogy milyen mértékben, milyen hatékonysággal tudja megszervezni a projektek megvalósítását, kivitelezését. Búti Gergely elmondása szerint a KE-VÍZ 21 Zrt. nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ezen a téren is folyamatosan fejlesszék a munkatársakat és a működést. Ennek érdekében már folyamatosak az ilyen irányú vezetői és szakmai képzések szervezése és megtartása. „Arra törekszünk, hogy egyre jobb minőségben és egyre nagyobb hozzáadott értékkel tudjon a cégünk részt venni a magasépítési beruházások piacán.”

Héver Gábor projektvezetőként dolgozik a cégnél 2016 óta. Első jelentős projektje a Nyíregyházi Szabadtéri Színpad kivitelezése volt.

„A szabadtéri színpad 1957 óta üzemel Nyíregyháza belvárosában.  Időközben a műszaki eszközök és épületek jelentősen elavultak, a könnyűzenei rendezvényeket és színházi előadásokat követően a színpad nem túl szerencsés elhelyezkedése miatt számtalan panasz és bejelentés érkezett a környező lakóktól a hangos műsorok miatt” – emlékezett vissza a KE-VÍZ 21 Zrt. munkatársa.

Az ingatlan fejlesztése alapvetően két jól meghatározott irányú műszaki tartalom mentén került meghatározásra. A megrendelő egyrészt a szabadtéri színpad műemléki védelem alatt álló együttesét és ezzel együtt az egyedülálló hangulatát kívánta megőrizni, másrészt a színháztechnikai és üzemeltetési szempontok figyelembevételével egy korszerű, minden igényt kielégítő, széleskörű, különböző produkciókat is nagyban támogató színpad megvalósítását tűzte ki célul.

„A rekonstrukció során elvégeztük a meglévő büfé épületek, pénztár épületek és vezérlő épület teljes felújítását. A színpadot, a nézőteret és a kiszolgáló épületet elbontottuk és az alapozástól kezdve újjáépítettük. A mai kor igényeinek megfelelően készült el a színpad: színpad padlóval, mozgatható fedéssel, mozgatható oldalsó akusztikai panelekkel, jelmezraktárral. A nézőtérre formatervezett egyedi székek kerültek, illetve mozgatható oldalsó akusztikai panelek biztosítják a környező területek zajvédelmét.”

„A közösségi területen, a vezérlőépület mögött a meglévő szökőkút helyére új épült egyedi vízképpel, emellett a rózsakert megújult, melynek közepére visszakerült a "Mandolinos hölgy " szobor. Az épület egyediségét az acélszerkezetre kifeszített növényfuttató háló és az arra felfuttatott lilaakác adja” – foglalta össze a projektet Héver Gábor.

Borbély Norbert termelési főmérnök összegyűjtötte, véleménye szerint melyek voltak a KE-VÍZ 21 Zrt. legjelentősebb magasépítési munkái:

• Móricz Zsigmond Színház rekonstrukció, 2000.07-2001.07, Nyíregyháza
• MÁV Állomás Felvételi épület rekonstrukciója, 2001.12-2002.11, Nyíregyháza
• Harangi Imre Rendezvénycsarnok építése, 2002.12-2003.12, Nyíradony
• Nyíregyházi Állatpark Zöld piramis (Ócenárium és Esőerdőház) építés, 2008.10 - 2010.02, Nyíregyháza
• Nyíregyházi Szabadtéri színpad rekonstrukciója, 2017.10-2018.07, Nyíregyháza
• "PANGEA Ökocentrum" kivitelezése, 2017.06-2018.07, Nyíregyháza

„A felsorolt projektek - legyen az régi épület rekonstrukciója, átépítése vagy egy új épület kivitelezése -, izgalmas feladatot jelentettek az elmúlt 30 évben. A színház felújítási munkáinál a hagyományos építési munkákon felül a belsőépítészeti megoldásokat, a színpad-, hang- és fénytechnikai berendezéseit említeném meg különleges elemként.”

Borbély Norbert kihívásként élte meg a MÁV felvételi épületnél a meglévő aluljáró bevezetését az épületbe. A magas talajvízszint, a meglévő pilléralapok megerősítése, a vasbeton szerkezetek vágása és bontása, valamint egy jól működő talajvíznyomás elleni szigetelés készítése nagy odafigyelést igényelt a KE-VÍZ 21 Zrt. munkatársa szerint.

„A Zöld piramisnál figyelemre méltó az egyedi kialakítású fólia lefedésű kupola, valamint a belső medencék átlátszó akril szerkezete, illetve a 8 méter hosszú, szintén akrilból készült alagút a cápamedence alatt. Ezen szerkezeteket külföldi beszállítók segítségével tudtuk megvalósítani.”

„A Pangea Ökocentrum kivitelezése nagyságrendileg egy év alatt valósult meg, viszonylag rövid határidő alatt. A közösségi terek, valamint a szobák belsőépítészeti munkái, illetve a 13 méter magas "életfa" létrehozása jelentett kihívást a projektben résztvevők számára” – tette hozzá Borbély Norbert.

Mezősi Marina szintén projektvezető a cégnél, számára a Pangea Szálloda projektje bizonyult jelentősnek, amely 2018 júliusában készült el.

„Ilyen volumenű szállodát korábban nem épített cégünk. Különlegessége abból adódik, hogy szoros kapcsolatban áll a Nyíregyháza Állatparkkal, közvetlen átjárás van közöttük. Az egész szálloda tematikája az állatok köré épült. Minden szobában más-más állat jelenik meg a falon vagy az ajtó előtt megvilágítva. Ez egyedi és különleges megjelenést kölcsönöz a szállodának”

 – fűzte hozzá Mezősi Marina.

Mélyépítés, vízgazdálkodás

Török Helga a mélyépítési iroda vezetője 1998-tól dolgozik a KE-VÍZ 21 Zrt.-nél, amely akkoriban még Kft.-ként működött.

„Abban az időben főként az összességében több ezer kilométernyi szennyvízvezető hálózatokat és szennyvíztisztító telepeket építettük. Nagy előrelépést jelentett ezen beruházások megvalósítása, hiszen a szennyvíz elvezetése és megfelelő tisztítása összességében tisztább, élhetőbb lakókörnyezetet teremtett az ott élőknek.”

A cég folyamatosan kereste az újabb kihívásokat, így építettek csapadékvíz elvezető csatornákat is. A szennyvízvezető hálózatok és szennyvíztisztító telepek, illetve megfelelő vízelvezetés kiépítése az ott élők életminőségét is jelentősen javította.

„Meg kell említenem az Intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kommunális vízi közmű ellátásának, belső közlekedési és elektromos infrastruktúrájának kiépítése Fényeslitke – Komoró térségében (2009-2010) elnevezésű munkát. Itt már nemcsak a számunkra klasszikus és megszokott szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep, valamint csapadékcsatorna építése történt meg, hanem ivóvízvezeték, víztorony, kút, záportározó, belső úthálózat és elektromos hálózat megvalósítására is sor került.”

„Ide sorolnám Csenger Város Ipari park infrastruktúrájának kiépítését is (2019-2020). Ezen beruházások az adott települések ipari-gazdasági fejlődéséhez járultak hozzá. Részt vettünk ivóvízminőség javító programok megvalósításában, valamint szilárdhulladék lerakók építésében, rekultivációjában is.”

Török Helga a Dombrád és Tiszatelek külterületen megvalósított öntözőtelep építési projektet (2019) és a Tiszatelek külterületén (0273/14-20 hrsz) épített öntözőtelep projektet (2020-2021) sem hagyta szó nélkül. Elmondása szerint ezen beruházások a mezőgazdaságban hoztak előrelépést, céljuk a víznek, mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása.

„Számomra az egyik legmeghatározóbb munka a „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja LOT-1” (2012-2015) elnevezésű beruházás volt. A munka nehézségét és szépségét is az adta, hogy a klasszikus műanyag csöves építési technológia helyett, (illetve részben mellett) kőagyag csőből (42 km) kellett megépíteni a szennyvízcsatorna hálózatot, valamint ekkoriban indult el társaságunknál a projektszervezet alapú működés, amelyben még nem volt tapasztalatunk.”

„Emlékezetes marad számomra a nagy átmérőjű irányított fúrás – a Sóstói erdő fái védelmében-, vagy a több mint 250 darab házi átemelő elhelyezése (nyomott rendszer kiépítése), illetve egyes helyeken a magas talajvízállás okozta problémák kezelése, kísérve a talajállékonysági gondokkal.”

Az irodavezető a nagyvolumenű projektek közül jelentősnek nevezte továbbá a „Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés keretében megvalósuló ivóvíz ellátást és szennyvízelvezetést biztosító víziközmű építését” (2020-2021). Az utóbbi esetben a BMW gyár kiszolgálására szolgáló infrastruktúra kiépítése volt a cél. Ezen beruházás különlegessége többek között a vezetéképítéssel történő 354. sz. főút és az M35 autópálya keresztezés (130 méter hosszban), az EMUport FS2700 típusú komplett szárazaknás kivitelű szennyvízátemelő berendezés, valamint egy nyomásfokozó állomás megépítése.

„Nem szabad megfeledkeznünk az útépítéshez és magasépítéshez kapcsolódó közműépítési munkákról sem, hiszen abban is aktívan részt vesz a mélyépítési iroda” – fűzte hozzá Török Helga.

„A vízgazdálkodás terén a Cigánd-Tiszakarád árapasztó tározó projekt volt a KE-VÍZ 21 Zrt. első országos jelentőségű projektje” – vette át a szót Gaál László, a mélyépítő iroda termelési főmérnöke.

„A tározó létesítményei 2005 és 2008 között készültek el Cigánd, Pácin térségében.  A projekt jelentősége abban rejlett, hogy a parlament által elfogadott Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program első megvalósított árvízvédelmi tározója volt, amely jelentősen növelte az árvízi biztonságot a Tiszán, és egyidejűleg lehetővé tette a tározó területén és a térségben a vízgazdálkodást, a szükségek szerinti vízkormányzást és a vizek hasznosítását.”

A projekt több elemből állt, a projektelemek építése konzorciumban történt. A kivitelezés során több árvízvédelmi és vízgazdálkodási célú zsilipes műtárgy készült el, több százezer köbméter földmunkát végeztek el, a hidat és a töltések tetején több tíz kilométernyi koronaburkolatot építettek.

„A Szamos-Kraszna árapasztó tározó építése 2012 és 2014 között történt. A projektet konzorciumban nyertük. A Szamos-Kraszna tározó építési területe Szabolcs-Szatmár Bereg megyében Tunyogmatolcs, Szamosszeg, Kocsord és Ópályi települések közelében helyezkedett el. A projekt megvalósítása során több százezer köbméter földanyag került beépítésre az árvízvédelmi töltésekbe, árvízvédelmi zsilipes műtárgyak, csatornák és a töltések tetején koronaburkolatok készültek.”

„A Szamos-Kraszna árapasztó tározó tározóterülete 51 négyzetkilométer, tározótérfogata 126 millió köbméter. Érdekessége, hogy bár a vízbeeresztő műtárgy a Szamos folyóból engedi a vizet a tározóba és a vízkivételi pont a Tiszától több mint 10 kilométerre van, így is több tíz centiméteres árhullám csökkentést tud elérni a Tisza folyón is.”

„A vízgazdálkodási célú projektekben az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapnak a környezetvédelmi kérdések. Így a projektek megvalósítása során végeztünk védett növény és rovar áttelepítéseket, de feladat volt a hüllők védelme, az ökológiai célú vízpótlás és egyéb környezetvédelmi feladat is” – tette hozzá Gaál László.