Nagyszabású épülettel gazdagodik a Gellért-hegy, és az ország épített örökségének számos fontos része újul meg – interjú Orbán Balázzsal

„Az április 3-i választások után most már nagyon kevesen állítanák azt, hogy nem egy egységes korszak épül Magyarországon, egy ilyen korszaknak pedig illik, hogy legyen saját szimbólumrendszere” – mondja Orbán Balázs. „Az építészetet a tárgyiasult gondolatnak nevezzük, amin keresztül a politika is üzen valamit az adott közösség gondolkodásáról: különösen fontos az, hogy a magyarság ebben a nagyon jelentős, egyre jelentősebbnek tűnő és egyre hosszabb ideig tartó időszakban teremtsen egy, az építészet nyelvén is kifejezett formavilágot és kulturális identitást” – fejti ki. Elmondja: a magyarság felívelő korszakaiban a nemzet kreatív energiáinak felszabadulását jelentő építészeti alkotások születtek, ennek a jelenkorban is látja a lehetőségét, és ennek a szellemében épül majd fel a Gellért-hegyi MCC-központ is.

 

 

A mai magyar építészet útjai

„A kortárs magyar építészetben jelenleg három trendet látok” – fejti ki. „Ezek közül az egyik az a történelmi rekonstrukció, amit pozitív jelenségnek tartok. Mindazt az épített örökséget, amelyet az elmúlt évszázadok elvettek tőlünk, lebombáztak, megsemmisítettek, földdel tettek egyenlővé, a kommunisták elpusztítottak, mindazt megpróbáljuk legalább részben helyreállítani. Ezt tekinthetjük egyfajta történelmi elégtételnek, és úgy gondolom, hogy ez segít Magyarország nemzetközi megítélésének javításában, és a hazánkról alkotott pozitív kép kialakításában is nagyon fontos szerepet játszik. Üzenete az, hogy Magyarországon mi nem romboljuk az építészeti emlékeinket, hanem éppen ellenkezőleg: büszkén helyreállítjuk őket.”

 

A második építészeti irányzat az államtitkár szerint a külföldi mainstream, a modern építészeti irányzatok alkalmazása Magyarországon. „Ezzel önmagában semmi gond nincsen, ez így volt Mátyás király korában is, akkor Itáliából jött az új szemlélet. A probléma azzal van, amikor ezek a gondolatok nem állnak össze szerves egésszé, és nem képviselnek magas szakmai színvonalat.”

Különösen sikeres ellenpéldaként említi a Magyar Zene Házát, mely rangos nemzetközi díjjal elismert épület, de felhívja a figyelmet arra is, hogy számos olyan lakóingatlan, irodaingatlan és sok esetben sajnos középület is épül, melyek nem gondolatgazdag honosításai a nemzetközi stílusoknak, hanem másod-, harmad- vagy akár negyedvonalbeli szintet képviselő sablonos megoldások.

Fontosnak tarja még megemlíteni a Makovecz Imre hagyományát követő, a mai napig is számos építészre hatást gyakorló organikus stílust is, mely a magyar és Kárpát-medencei kultúra hagyományait őrzi, és melynek jegyében már számos értékes középület jött létre. Hozzáteszi: ennek az építészeti irányzatnak megoldásai mindazonáltal elsősorban kisebb tereken és a stílusirányzathoz szellemiségükben is illeszkedő épületek (templomok, közösségi házak, fürdők) esetében működnek jól, nagyobb projektek (pl. irodaházak, hivatali épületek) esetében megvalósításuk funkcionális és technológiai akadályokba ütközik.

 

Építészeti stíluskísérlet

 

 

Orbán Balázs szavaiból kiderül: az MCC új épületét ezért szándékosan „építészeti stíluskísérletnek” szánja a kuratórium, amely jellegzetes környezetformáló elemmé válik, és egyúttal remélhetőleg bekerül majd idővel az építészetről szóló tankönyvekbe is. Az épület a magyar hagyományokból építkezik, de a legmodernebb elvárásoknak is megfelel. Az MCC a legtehetségesebb magyar fiatalok tehetséggondozásával foglalkozik szerte a Kárpát-medencében. A tervezett épület pedig ennek az operációnak a központja lenne, ahol tantermek, irodák, közösségi terek és 300 fős kollégium épül. Az államtitkár úgy gondolja, hogy az építészeti megoldásoknak mindenhol illeszkedniük kell a tájhoz. Mindazonáltal – mondja – ez nem mindig jelenti azt, hogy el kell vesznie a tájban: az MCC új központja a környezetéből szándékoltan kiemelkedő épület lesz, mert ezt jelképnek szánják a Gellért-hegyen.

 

 

„Ez az elgondolás azonban csak akkor lehet sikeres, ha az épület illeszkedik a történelmi környezetéhez, a táj szelleméhez, a genius locihoz is. Szinte döbbenetes, de a városról készült középkori metszeteken látszik, hogy egy nagyon hasonló kialakítású épület található a hegy hasonló pontján, ez fontos hivatkozás. A Mathias Corvinus Collegium új, központi épülete közösségi funkciójával párhuzamosan egy különleges esztétikai célkitűzést is szeretne megvalósítani, de emellett önmagában az a tény is üzenetértékű, hogy a Munkásőrség korábbi épületeinek megszüntetésével egy történelmi sebtől is megszabadítja a Gellért-hegyet.”

 

 

Támogatni az épített örökséget

Orbán Balázs mindemellett kifejti, nagy öröm számára, hogy az MCC kuratóriumi elnökeként lehetősége nyílik támogatni a magyar történelem felívelő korszakainak épített örökségét is. Az MCC a következő években számos infrastruktúra-fejlesztési projektet fog végrehajtani, és ezek között több olyan is lesz, ahol az épített örökség megőrzésével, az eredeti stílus helyreállításával kapnak korszerű funkciót az épületek.

Elmondja: a vidéki városközpontokban, a valaha patinás, de mára elhagyott vagy leromlott állapotú épületek esetében a műemléki rekonstrukció a járható út. Az ilyen épített környezetben nem kell semmi újat kitalálni, a homlokzatokat helyre kell állítani, a patinás belső tereket újra kell teremteni. Az persze nagyon fontos, hogy a tehetséggondozó intézmény funkciói meg tudjanak jelenni ezekben az épületekben, és ez esetben a modern elvárásoknak is meg tudjon felelni a felújított objektum. Minden épületünket szeretnénk a városi polgárok számára is nyitottá tenni, számos nyilvános rendezvénnyel készülünk, így az is fontos, hogy olyan funkciókat is képesek legyenek kiszolgálni ezek az épületek, amelyek a városok szövetébe való visszaillesztést szolgálják. Nagyon fontos természetesen, hogy az építkezés a legkorszerűbb technológiával és magas minőségi szinten valósuljon meg.

 

Adott a lehetőség az építőiparnak

A történelmi épületek stílushű helyreállítása még nagyobb kihívás elé állítja az építőipart, mint a modern irodaházak vagy lakóépületek kivitelezése. Az építőiparnak hosszú távon is az lenne a jó, hogyha egyfajta inkubátornak tekintenék a Magyarországon zajló nagyszámú és nagyon komplex építési, felújítási feladatokat, és arra használnák ezt a stabil történelmi időszakot, amikor annyi projekt fut, mint talán soha máskor, hogy olyan kapacitásokat építsenek ki, melyekkel a más országokban is fontos megrendeléseket tudnak elnyerni.

Kifejti: a szellemi tőke és az ipari kapacitás szempontjából nincsenek olyan korlátok, mint a Trianon utáni Magyarországon az alapanyagok biztosításánál: az épületek építéséhez fára, kőre van szükség. „A mai Magyarország területén sok mindent találunk, de a jó minőségű fát meg követ külföldről kell behoznunk, és ez a mostani piaci körülmények között nem egyszerű dolog. Talán az Esztergom környékén bányászott vörös mészkő az egyetlen, ami itthon megfelelő mennyiségben kitermelhető, ezért is látjuk ezt az összes szocializmusban épült középületben.”

 

 

Budapest, Debrecen, Pécs, Miskolc

Orbán Balázs ezt követően beszélt az MCC megvalósítás előtt álló aktuális és további projektjeiről is. Az Ybl-díjas építész, Ferenc Marcell és irodája – a NAPUR Építész Iroda – által tervezett Somlói úti központ mellett az értékmegőrzés szempontjából is kiemelt jelentőségűnek tartja a hányatott sorsú, egykori debreceni Aranybika szálló rekonstrukcióját, illetve részleges újjáépítését. „Az Aranybikát azért emelném a Somlói úti központ mellé, mert ott amellett, hogy a régi épületszárny műemléki rekonstrukcióját elvégezzük, a helyiek által csak szocialista szárnynak nevezett »új épületet« le kell bontanunk, mert nem menthető. Oda valamit építeni kell, de erről még megy a vita, és véglegesen majd a tervpályázati bizottság fog dönteni. Biztos vagyok benne, hogy hosszú és nagy vita lesz arról, hogy mi is álljon ott. Szerintem az eredeti régi épülettel harmonizáló dolgot kell oda építeni, és az általam látott közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a debreceniek többsége is a hagyományos, klasszikus stílust részesítené előnyben.”

 

„Ami szerintem még izgalmas, hogy az érintett területen egy több ütemű felújítás lesz, hiszen egy egész épülettömbről van szó. Az Aranybika után Debrecen várossal együttműködve az épület mögött lévő úgynevezett Bartók-termet is föl kellene újítani, emellett egy fürdő is van ott, tehát valójában ez klasszikus tömbrehabilitáció, ami nemcsak a saját projektünk, hanem a város középületeit is érinti. Ez a pécsi Király utcában hamarosan induló építkezés, az egykori tiszti kaszinó átalakítása mellett a legfontosabb projektünk.”

„A pécsi Tiszti Kaszinó épülete” – folytatja az MMC kuratóriumi elnöke – „szintén történelmi épület, melynek a régi fényét szeretnénk visszaadni. Nem kell a homlokzaton nagyon gondolkodni, a hátsó tereket föl lehet tölteni, de egy jó, élettel teli, használható épületben gondolkodunk, melyre a pécsiek újra büszkék lehetnek.”

 

Ezekkel párhuzamosan az MCC miskolci projektjére is sor kerül: „Szintén ikonikus épület a miskolci Avas Szálloda, illetve fontos projekt az épület megújítása. Itt is műemléki rekonstrukcióról van szó, ahol egyszerre szeretnénk megvalósítani a hotel-, az étterem-, a kollégiumi- és az oktatótermi funkciót, és emellett az épületben található Kelet-Magyarország két legnagyobb bál- vagy moziterme is. Ezeket szintén szeretnénk helyreállítani, és mindezt szeretnénk a városi értelmiség számára elérhetővé, bérelhetővé, újra használhatóvá tenni. Az Avas Szálloda Miskolcon mindenkinek jelent valamit: az első csókot, az első moziélményt, az első bált vagy éppen a szalagavatót.”

 

Mindenhol legyenek a magyarok kiválóak

Az MCC-ben – foglalja össze az intézmény céljait Orbán Balázs – azt tanulják a diákok, hallgatók, hogy legyenek kiválóak, de ne csak az adott környezetükben, hanem a nemzetközi versenyben is. Tehát amikor versenyeznek, amikor kiválóságra törekszenek, akkor a legszélesebb perspektívában gondolkodjanak, és a legszélesebb körben tegyenek szert ütőképes tudásra és képességekre, és ezeket mindig forgassák vissza a helyi közösségük javára. Legyen meg bennük a hétköznapi értelemben vett hazaszeretet és a szűkebb pátriájuk iránti elkötelezettség is. Mindezt pedig az építészet is elősegítheti a maga eszközeivel, ezért korántsem mindegy, milyen kisugárzású épületekben folyik a tanulás és a kollégiumi élet.

 

 

Elmondja még: mindez azonban nem jelenthet provincializmust. Egy globalizált világban, globális kihívások közepette nem lehet bezárkózni, előre kell lépni, és a leginnovatívabbnak, a legfelkészültebbnek, a legjobbnak, a legrugalmasabbnak és a legkitartóbbnak kell lenni. „Mindeközben nem szabad elfelejteni – ugyanúgy, ahogy a németek, az amerikaiak vagy a kínaiak sem felejtik el –, honnan jön az ember, honnan az inspiráció, az energia és a tőke. A sikerek teljében sem szabad elfeledkezni arról, hogy mindez a sikeres magyar emberek, vállalkozások számára Magyarországról és a Kárpát-medencéből jön. Ez az üzletben is így működik, de a politikában és a kultúrában is így kell lennie. Ezt a szellemi-kulturális axiómát a társadalom összes rétegében, az ipar minden szegletében és az oktatás valamennyi bugyrában meg kell erősíteni, mint gondolatot, mert különben lemarad az ország a nemzetközi versenyben.”

Szabó Ákos