„Ebből a minőségből senki sem szeretne engedni” – így működik a magyar útépítés egyik zászlóshajója

Az EuroAszfalt Kft. műszaki igazgatójával, Tompos Attilával a több évtizedes múltra visszatekintő cégcsoport értékeiről beszélgettünk annak székházában. A meghatározó magyar útépítő vállalat igazgatója különleges nézőpontokkal és szaktudással bír, hiszen pályafutása során az infrastruktúra fejlesztések valamennyi szerepkörében töltött be fontos pozíciókat.

A NIF-nél és a közútkezelőnél is jelentős időszakot töltött

A zalaegerszegi gyökerekkel bíró mérnök a családi hagyományokat követve az egyetem elvégzése után a közútkezelőnél helyezkedett el Zalaegerszegen. A szakmában eltöltött évek alatt a szinte teljes spektrumot lefedte a megszerzett tapasztalatait tekintve, hiszen az üzemeltetési és fenntartási feladatok mellett tervezőként, majd pár év kivitelezést követően végül a beruházó feladatkört is ellátta.

Újabb számottevő időszak volt számára a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnél eltöltött hét év 2003 és 2010 között, ahol a beruházástámogató igazgatóságot vezette. Ebben a szerepkörében többek közt a területszerzés, a koncessziók, a közbeszerzések, az uniós pályázatok és a monitoring folyamatait irányította. Az egyik legjelentősebb feladata az M0-ás autópálya akkoriban kiépülő keleti szektorának előkészítése volt. Ugyanakkor kiemelte a 2005 utáni időszakot, amikor a NIF-nél Reményik Kálmán, akkori vezérigazgató vezetésével kialakult a beruházások projektalapú menedzselése a projektigazgatóságok működtetésére alapozva, jelentősen javítva az állami cég hatékonyságát.

Ügyvezetői szinten is jól ismerik a munkavállalókat

Az EuroAszfalthoz 2010-ben műszaki igazgatóként érkező és azóta is ebben a szerepkörben dolgozó szakember a fent megszerzett tapasztalatokat jól tudta hasznosítani.

„Sokat segített, hogy az új munkahelyemen hasonló volt a szervezeti felépítés, és a vállalatirányítási koncepcióban alapvetően a projektszemlélet volt a meghatározó”

– árulta el.

Hozzátette, a mintegy 250 munkavállalóval bíró cégcsoportnál az volt az elképzelés, hogy egy kevésbé hierarchikus, inkább ’lapos’ szervezetet építsenek ki, ellentétben például egy nagy multinacionális céggel. „Ennek az egyik célja az volt, hogy a rugalmasság és a hatékonyság érdekében minél kevesebb lépcsőfok legyen a vállalati folyamatok, döntések során.”

Hangsúlyozta, bár családiasnak nem nevezhető egy ekkora vállalat, sokat számít, hogy ügyvezetői szinten is jól ismerik a művezetőket vagy akár a brigádok tagjait is. Emellett azt emelte ki, hogy minden egyes műszaki területnek megvan a maga gazdasági irányítása. „Ehhez az az elvárás társul, hogy minden egyes unitnak gazdaságosan kell működnie a vállalatcsoportban, illetve, hogy az elszámolás közöttük számlák által zajlik, határidőkkel és felelősökkel” – mutatott rá a holdingszerű működés előnyeire.

Nyolc keverőteleppel az ország teljes területét lefedik

Tompos Attila elárulta, ezzel a cégszerkezettel és létszámmal az útépítési és közműfejlesztési projektekkel együtt mintegy 40 milliárd forintos éves árbevétel jelenti az optimális kapacitáskihasználtságot. „A szervezeti felépítésnek köszönhetően ezt természetesen lehet növelni, de a vállalat alapvetően ezen a nagyságrenden mozgott az elmúlt években.”

Ezt a fajta rugalmasságot nagymértékben segíti, hogy a cégcsoportnak nyolc keverőtelepe van országszerte, így bárhol tud munkát vállalni.

További erénye a társaságnak, hogy a szerkezetéből adódóan a legnagyobb projektek mellett a kisebbekre is képes kapacitásokat biztosítani, és azokat nyereségesen megvalósítani, ennek köszönhetően a sokszámjegyű közutak vagy önkormányzati utak felújításában is rendre szerepet vállal.

Ez a szervezeti felépítés ugyanakkor a kisebb forgalom felé is rugalmasságot enged, amit a 2008-as válság tapasztalatai alapján alakítottak ki. „A 2008-2010-es időszakban számos kényszerű elbocsátás történt, ezt a helyzetet nem szerették volna még egyszer átélni a vezetők. Emiatt egy olyan formát építettünk ki, amelyben 20 és 40 milliárd között a vállalat hatékonyan tud működni. A hazai építőipar elmúlt évtizedei rendre egy szinuszgörbét rajzoltak ki a piacra kerülő munkák tekintetében. Ezt a görbét ezzel a vállalati szerkezettel lehet a legjobban lefogni.” Hozzátette, a hatéves felívelő időszak után most megint a görbe alsó területei következnek: a kiírások elmaradásában már észlelhetőek a recesszió jelei.

Ezért fontos, hogy tud gondolkodni a beruházó fejével

Saját szakmai szerepére áttérve arról beszélt, hogy a NIF-hez képest a kezelt projektek számában volt a legjelentősebb változás, hiszen azokban az években több száz beruházást kellett párhuzamosan kezelnie. „A mostani szerepkörben ugyanakkor sokkal közelebb vagyok a munkákhoz napi szinten. Igaz, ez a kapcsolat beruházóként is erős, megtapasztaltam, hogy akkor is a magáénak érzi az ember a projektet.”

Elmondása szerint számos esetben profitál abból, hogy korábbi munkáinak köszönhetően tud gondolkodni a beruházó fejével.

„Nagyon jól ismerem például a beruházói oldalon azokat a változáskezelő folyamatokat, amivel egy kivitelezőnek szembe kell néznie. Ezáltal sok esetben előre látom a lépéseket, ami segít a kivitelezői szempontok érvényesítésében, a határidő és a költségkeret tartásában.”

 

Ebből a minőségből egyikük sem akar engedni

Hogy a fentebb felsorolt adottságokat jól hasznosította a cég, az is jelzi, hogy az elmúlt években történelmi rekordokat felmutató – többek közt három éven keresztül évente több mint száz kilométernyi gyorsforgalmi út átadását hozó – útfejlesztési boom során az EuroAszfalt nevével számos nagy projektben találkozhattak az olvasóink.

A magyar vállalat olyan beruházásokban vállalt főszerepet,

• mint a Miskolc és Kassa összeköttetését négysávosra fejlesztő M30-as;
• a Salgótarján gyorsforgalmi kapcsolatát megteremtő 21-es főút;
• a szlovén határt elérő M70-es;
• az M44-esen az elmúlt évek leghosszabb gyorsforgalmi szakaszaként létrejött Tiszakürt-Kondoros szakasz
• vagy az M4-es fejlesztését beindító Üllő-Albertirsa szakasz.

Ugyanakkor a vállalat már a 2010-es évek első felében is hasonlóan aktív volt, hiszen többek közt ekkor vett részt a Szegedtől a román határig kiépített M43-as autópálya; a Pécset a gyorsforgalmi hálózatba bevonó M60-as és a főváros körgyűrűjeként épülő M0-ás bizonyos szakaszainak építésében. Utóbbi fejlesztés különösen érdekes volt Tompos Attila számára, hiszen évekkel korábban a NIF-nél ő koordinálta a projekt uniós előkészítését.

Az M0-áson az 5-ös és az 51-ös közötti szakasz fejlesztése azért is kiemelkedő referencia, mert, ahogy azt Nagy László ügyvezető egy korábbi interjúban jelezte lapunknak, az EuroAszfalt ott egy drágább, de jobb minőségű kivitelezést vállalt be, amivel elérte, hogy nagymértékben lecsökkentek a garanciális költségei.

„Számunkra a minőség ugyanolyan fontos, mint hogy eredményt tudjunk produkálni”

– erősítette meg Tompos Attila. „Szakmailag a cég nagyon büszke arra, amit eddig elért, és ebből a minőségből senki sem szeretne engedni.” Hozzátette, ennek a hozzáállásnak az alapját az adja, hogy a szakembergárda kemény magját a vállalatnál hosszú évek óta jelen levő, nagy szakmai tudású kollégák alkotják.

A nehéz éveket is kiállta az alvállalkozói kapcsolati háló

A minőségi kivitelezés feltételeit taglalva a műszaki igazgató egy további tényezőre is rámutatott: „A cégünk arra is büszke lehet, hogy az alvállalkozóink nagy része hosszú-hosszú évek óta együtt dolgozik velünk. Mindezt úgyis elmondhatjuk, hogy voltak olyan évek, amikor nekik és nekünk is komoly finanszírozási gondjaink voltak.” Felhívta rá a figyelmet,

az alvállalkozók kiválasztása mellett az is fontos, hogy kölcsönösen megértsék, mi az az értékrend, ami a másiknak fontos.

„A jó együttműködéshez ugyanis ezeknek az értékeknek találkozni kell, ugyanakkor ezeket a kapcsolatokat fenn is kell tartani” – tette hozzá.

Elmondása szerint az alvállalkozói kapcsolatok erősségének egyik nagy próbája volt a 2010-es évek eleje, amikor fizetési késedelmek voltak a beruházásoknál. „Ráadásul az üzleti környezet is olyan volt, hogy nem tudtuk más munkákból finanszírozni az adott projektet, így az alvállalkozók türelmére és kitartására, illetve a megfelelő párbeszédre volt szükség.” Egy további tényező a recessziós években, hogy a visszaeső árbevételt kezdik el terhelni a korábbi években átadott nagyobb volumenű utak esetleges garanciális költségei. „Ezen évek tapasztalataira alapozva a mi cégünknél mindig el van különítve egy garanciális költségkeret.”

A BIM egyszerre kihívás és egyszerre esély a fiatalok bevonzására

A szakembergárda rutinja amellett, hogy a cég erőssége, automatikusan felszínre hozza a fiatalítás kérdéskörét. A műszaki vezető elárulta, az alacsony fluktuáció miatt a fiatal kollégák behozatala nem egy esetben bővítést is jelent, ezzel együtt a cég folyamatosan törekszik erre, az egyetemekkel is kapcsolatokat ápolva. Tompos Attila ugyanakkor elismerte, számukra is érzékelhető nehézség, hogy a fiatalokat nehéz bevonzani az útépítésbe. „A probléma nagyságát mutatja, hogy néhány évvel ezelőtt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egy átfogó kutatásban vizsgálta meg ennek az okát, a tervezőket, a beruházókat és a kivitelezőket – köztük a mi cégünket is - , illetve magukat a fiatalokat is megszólítva.

A válaszokból az rajzolódott ki, hogy az útépítés egy olyan alágazat, amely még mindig a klasszikus építő folyamatokat és munkaelemeket viszi, ami egy mai fiatal számára egyáltalán nem vonzó.”

Tompos Attila az innovációban látja a lehetőséget a helyzet feloldására: „A magasépítésből immár az útépítésbe is átterjedő BIM rendszere ilyen szempontból egyszerre kihívás számunkra és egyszerre esély a fiatalok megszólítására.”

Ez az újítás nagyon hosszú beszélgetéseket tudna kiváltani

A BIM jelentőségét taglalva leszögezte, az útépítésnek két meghatározó területe van: „Egyik része egy nagyon komoly mérnöki tudás, ami által az adott területen elérhető helyi anyagokból nekünk olyan építményt kell létrehoznunk, amely a lehető legjobban kiszolgálja az úthasználót. Ennek alapja egy meglehetősen száraz, tudományos elem, ami ugyanakkor megkerülhetetlen. A másik része ugyanakkor a folyamat lemodellezéséről és megszervezéséről szól: az útépítés, mint projekt ugyanis egy nagy mátrix, amely időben és térben folyamatosan változik.”

A műszaki igazgató azt emelte ki, hogy a BIM a második területen forradalmi változásokat tud hozni: márpedig a fiatalok éppen ezt a folyamatot tudnák felgyorsítani a korábbi generációkhoz képest fényévekkel jobb digitális képességeikkel és motivációjukkal.

„Hogy többek között mekkora a jelentősége lehet a BIM-nek az útépítésben, elég csak annyit mondani, hogy egy változás menedzselésénél képes kiváltani és egyszerűsíteni azokat a nagyon hosszú beszélgetéseket, amikor tíz ember összeül, és elkezdi a megváltozó projektet lemodellezni az átláthatatlanul sok tényező mentén.”

Hozzátette, a digitális rendszerek a projektek akár napi szintű monitoringját, kontrollingját is elérhetővé tudják tenni, ami a költségek és erőforrások követéséhez kulcsfontosságú – különösen a mai, kiszámíthatatlanul növekvő beszerzési árak mellett.