Lechneri örökség, kortárs megoldások – hogyan épült újjá a Drechsler-palota?

Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült a MÁV egykori Nyugdíjintézete 1883–1885 között, amit leginkább későbbi funkciója után Balettintézetként ismerünk. Az erősen leromlott állapotú épület rekonstrukciójának terveit a Bánáti + Hartvig Építész Iroda készítette, kivitelezését pedig a DVM Group vállalta fel.

A feladat komoly kihívás elé állította a szakembereket, ugyanis a nagymértékben megrongálódott épület eredeti tervei csak hiányosan maradtak fenn. Az palota továbbélését lehetővé tevő műszaki megújítás során a külső architektúra, valamint a belterekben megmaradt lechneri építészeti elemek az eredeti tervek szellemében újultak meg, de természetesen számos kortárs elemmel gazdagítva, hiszen az egykori bérpalota a W szállodalánc tagjaként épült újjá. Ehhez kapcsolódóan a tetőtérben egy újabb szintet alakítottak ki, afölött pedig a gépészeti teret helyezték el, így nyerte el hatemeletes, végső formáját.

A tervezők leleményét és a kivitelező hozzáértését dicséri, hogy az ötödik emeleti szobák természetes megvilágításához szükséges nyílásokat Lechner későbbi épületeinek tetőszerkezeti kialakítása inspirálta: az általa később használt Zsolnay kerámiák formaképzését követő, transzparens sáv épült a Drechsler-palota tetősíkjában, ami kiválóan illeszkedik a neoreneszánsz konstrukcióhoz.

 

 

Az ÉVOSZ legújabb podcastjában Bene János műsorvezető beszélgetőpartnerei:

• Haberl Péter, a Drechsler-palota kivitelezésének elsőszámú irányítója, a DVM Group Kft. ügyvezető partnere
• Lukátsi Marcell, a belsőépítészeti kiviteli tervek irányítója, a DVM Group Kft. építész projektvezetője, a brit belsőépítész Bowler James Brindley Studio (BJB) kapcsolattartója;
• Czifrák László, diplomás szilikátrestaurátor művész, műemléki restaurátor szakértő, a Consall Team restaurátor Kft. ügyvezetője

 

Az érdekes beszélgetésből kiderül többek között, hogy

• milyen állapotban volt az épület a felújítást megelőzően,
• melyek voltak a megrendelő elvárásai az átalakítást illetően,
• a négyemeletes házból miért és hogyan lett hatemeletes,
• melyek voltak a ritkaságszámba menő mérnöki megoldások vagy az, hogy
• melyek voltak a legemlékezetesebb nehézségek,
• hogyan működik együtt a műemlék és a modern luxus és
• a résztvevők mire a legbüszkébbek a saját munkájuk kapcsán.

 

A podcast az alábbi linkre vagy a képre kattintva érhető el: