„Az építőipar lobbitörvénye lett mindkét új törvény” – interjú Lázár Jánossal

Bő egy évvel ezelőtt egy országos építőipari konferencián ismertette részletesen az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezetője a készülőben levő építési törvény irányvonalait az ágazat képviselőivel. Lázár János az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének idei konferenciáján immár a nemrég hatályba lépett törvényről beszélhetett csütörtökön. Lapunk a tavalyi esemény után rövid interjút is készített a miniszterrel, akit egy pár perces interjú erejéig ezúttal is sikerült elérnünk a konferenciának helyt adó budapesti Mercure Hotel halljában.
 

Tavaly októberben ugyanitt beszélgettünk miniszter úrral, akkor még a törvény előkészítéséről volt szó. Bő egy év elteltével, hogy látja, mennyiben változtak esetleg a törvény részletei, és milyen tapasztalatokat lehet leszűrni ebből az időszakból?

Az állami beruházások rendjéről szóló törvényt nem volt egyszerű megvalósítani, tekintettel arra, hogy számos érdeket sértett: kevesen voltak érdekeltek abban a típusú változásban, amit mi kitűztünk célul, és nyilván minden változáshoz nehéz alkalmazkodni.

Egy nagyon kemény, egyéves munka után született meg a törvény, és a magyar építészetről szóló törvényt is egy évig egyeztettük, hatezer javaslatot gondoltunk végig, nagyrészüket befogadva. Azt tudom mondani, hogy a legutóbbi találkozásunk után – egy egyébként nem váratlan - kihívást jelentett az az ellenállás a megújulással, a változással szemben, egy új struktúra felépítésével szemben. Státuszkonzervatívak voltak a szereplők, akár az építőipar, akár a kormányzat szereplői is.

Tehát leginkább sok-sok egyeztetés jellemezte az elmúlt egy évet. Azt gondolom, hogy mindezek eredményeként a magyar építész szakma, a magyar építő szakma, az egész magyar építésgazdaság lobbitörvénye lett mind a két törvény, a beruházási törvény is, és a magyar építészetről szóló törvény is.

A konferencia legvégén elhangzott mondandója volt talán a leginkább biztató az ágazati szereplők számára, amelyekben konkrétan felsorolta, milyen eszközökkel élénkítik fel az építési piacot, új megrendeléseket generálva az iparág felé. A nagy állami infrastrukturális beruházások újraindítása – köztük az M1-es háromsávosítása, az M100-as megépítése és az M76-os befejezése - már a hétfői parlamenti meghallgatásán is szóba kerültek. Ezek a projektek mikor tudnak a közbeszerzések kiírásáig eljutni?

Tavaly a gyorsforgalmi úthálózat mintegy kétharmadára kötöttünk meg egy 35 éves koncessziót: a koncesszornak 10 év alatt kell megépítenie a vállalásait, ebben 10 milliárd eurónyi (mintegy 3800 milliárd forintnyi – a szerk.) fejlesztést vállalt. Ez tehát azt jelenti, hogy a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetője 10 év alatt 10 milliárd eurónyi fejlesztést fog megvalósítani Magyarországon. Ezen kívül az állami kézben megmaradt úthálózat is legalább egy hasonló, 10-15 milliárd eurós fejlesztést igényel; a magyar vasút újjáépítéséhez pedig 6500 milliárd forintos beruházási csomag szükséges, szintén 10 éves távlatban.

Én azt gondolom, az ország nem lehet versenyképes, és nem tudja a logisztikai előnyeit, nem tudja a közlekedési előnyeit megtartani, ha nem invesztál gyorsforgalmi utakba, autópályákba, határátkelőkbe és vasúti hálózatba. Akármilyen furcsa, még többet kell vasútra és útra költeni, gyorsforgalmi útra, vasúti hálózatra és az alsóbbrendű vonalak rendbetételére is. Tehát biztos vagyok abban, hogy ebben van jövő.

Másrészről pedig Magyarországon soha nem építettünk annyi lakást, mint amennyire szükség lenne, tehát a lakáspiacon a családi támogatások segítségével lehet áttörést elérni. Miután gazdasági növekedést akarunk, a vállalatokat támogatni fogjuk harmadrészben abban, hogy hatékonyságot növeljenek: új vállalati csarnokok, új gyárak fognak épülni Magyarországon. Tehát az építőiparnak három esélye van: vasútépítés és útépítés egyszer; lakásépítés a családi támogatási rendszer segítségével; valamint a gyárépítések, illetve csarnoképítések, avagy a vállalati beruházások a vállalat élénkítő támogatások segítségével.

Lát-e már konkrét időpontot, amikor ezek a beruházások el tudnak indulni?

Úgy gondolom, hogy 2024 második felében és 2025-ben jön el ennek az ideje.

A magasépítés terén szintén kiemelkedő beruházás a Pázmány Egyetem fejlesztése, amelyet politikai viták öveznek, ugyanakkor már elrajtolt a bontásra kiírt közbeszerzése. Ebben a projektben mire számíthatunk?

Ebben a beruházásban 2024 második felében indulhat a kivitelezés.