A Hősök terének monumentális központi figuráját először veszik le 36 méter magas díszoszlopáról, amelyhez Layher állványzatot vontak Gábriel köré.
124 éve őrködik hazánk felett Zala György szobra, amelyet 1900-ban történt felállítása óta első ízben emelnek le helyéről. Gábriel arkangyal szobrát a Városliget Zrt. és a Nemzeti Örökség Intézete megbízásából restaurálják. Layher állványzatot emeltek 34 méter magasságig a Belvárosi Építő Kft. kivitelezésében, a Museum Complex Kft. megbízásából.
Magyarország ezredéves létének lelkesedéssel fűtött korszakában, Budapest világvárossá fejlődésének csúcspontján,1881-ben merült fel először egy a magyar múltat és nemzeti összetartozást szimbolizáló, monumentális emlékmű felállításának gondolata. Végül 1894-ben vette napirendre a kérdést a képviselőház, ahol az elhelyezését illetően az Andrássy út végpontját jelölték ki – ehhez azonban először le kellett bontani az Ybl Miklós tervezte Gloriettet, amely azóta a Svábhegy legmagasabb csúcsán, a Széchenyi-hegyen áll.
Nemzetünk panteonjának tervezésével Zala Györgyöt és Schickedanz Albertet bízták meg. Míg az építész Schickedanz a kolonnádért és a központi oszlopért, Zala György szobrász a szobrok kivitelezéséért felelt. Utóbbiak nagysága miatt Zalának a munkálatokhoz a nyugati pályaudvar egyik raktárát kellett használnia, itt mintázta meg 1897-ben Gábriel arkangyal és Árpád lovasszobrát. Némi közjáték után – a mérnöki hivatal úgy ítélte meg, az oszlop nem fogja bírni a szélterhelést, ezért az eredetit lebontották és a sóskúti mészkövet a keményebb, haraszti mészkőre cserélték – 1900-ban került a helyére Gábriel arkangyal szobra, amely a Gladenbeck bronzöntödében készült. A teret egy évvel később avatták fel.
36 méter magas korinthoszi oszlop tetején áll Gábriel arkangyal, amely osztatlan sikert aratott: alkotója még felállításának évében Grand Prix-t nyert művével a Párizsi kiállításon. Gábriel szoboralakja egyedinek mondható Magyarországon:
a középkori keresztény állam létrejöttét, egyben a királyi hatalom isteni eredetét szimbolizálja, jelképeivel együtt pedig a nemzeti függetlenséget és az európai integrálódás eszméjét hirdeti.
Géniuszként áll a kitárt szárnyú Gábriel a modern világváros új jelképe, az Andrássy (Sugár) út felett a magyar koronával, kezében kettős kereszttel. A 4,8 méter magas bronzszobor két nagy háborút és számos forradalmat, politikai irányváltást átvészelve őrködik a magyarság felett, a több mint 120 évnyi erózió miatt ugyanakkor mára erősen restaurálásra szorul.
Amint Pruzsinszki Gusztáv, az állványzatot tervező mérnök (Pruzsinszki Terv Kft.) tájékoztatta lapunkat: egy olyan állvány építésére kaptak megbízást a Belvárosi Építő Kft. munkatársaival, amelyről Gábriel arkangyal szobra megközelíthető.
A cél a szobor vizsgálata és a leemelés előkészítése volt. Az alkotást ezután leemelték és elszállították a restaurálás helyszínére. Az állványt ezek után lebontják, majd a restaurálás befejezéséhez közeledve újra felépítik, hogy lehetővé váljon a szobor visszaemelése. Mindehhez Layher Allround térállványt, az áthidalásokhoz pedig Layher Bridge rendszert választottak.
„A szélteher kezelése jelentette a legnagyobb kihívást a tervezés során, mivel az Andrássy út gyakorlatilag egy nyílt szélcsatornát képez a Hősök terétől egészen az Oktogonig. A megoldást (mint általában ilyen esetekben) ballasztok elhelyezése jelentette, illetve az állványzat alaprajzi méreteit is a szélteher befolyásolta leginkább – mesélte Pruzsinszki Gusztáv.”
Besey László végezte az emlékmű tartószerkezeti vizsgálatát, ő készítette az örökségvédelmi tervfejezetet. Vele egyeztett tehát elsősorban a szerkezettervező a letalpalásokkal kapcsolatban.
„Az alapvető elvárás – részletezte Pruzsinszki Gusztáv – az volt, hogy az emlékműből kiemelkedő oszlophoz ne rögzítsük a szerkezetet. Ennek érdekében Besey Lászlóval egyeztetve határoztuk meg az emlékmű talpazatán azokat a zónákat, ahol a szerkezetet le lehet támasztani.”
Mint megtudtuk, bár a Vezérek szobrai feletti áthidalás nem volt követelmény, a szerkezet teherbírása és a szűk hely miatt úgy döntöttek, egyszerűbb megoldás áthidalni a szobrok felett, mint közöttük keresni a letalpalási lehetőségeket.
A rendelkezésre álló terület kötött volt, a megrendelő előre meghatározta a munkaterületet és nyilvánvaló okokból nem lehetett azt teljesen állvánnyal elfoglalni. „A végleges geometriát a kivitelező Belvárosi Építő munkatársaival közösen határoztuk meg” – tette hozzá a tervező.
Az így kialakult szerkezet összsúlya nagyjából 85 tonna és megközelítőleg 15 ezer elemből áll.
Az állványzat magassága közel 34 méter, alaprajzi befoglaló mérete pedig 22 x 27 méter. A feljutást egy GEDA felvonó biztosítja, ehhez készült egy menekülő útvonal is létrás feljáró elemekből.
Mindehhez e tervező összefoglalóan hozzátette: „úgy gondolom, a szerkezet önmagában is érdekes, de a legkülönlegesebb benne mégis a helyszín, ahol felépült. Egy ilyen, minden szempontból kiemelt helyre tervezni mindig nagy megtiszteltetés és felelősség. Bízom benne, hogy lesz még lehetőségem hasonlóra!”
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.