A projekt részeként megújulnak a területen található műemlékek, köztük a különleges Műromok, valamint a közeli Várkanyarban álló Nepomuki Szent János híd és szobor is.
A tatai Cseke-tavat körülölelő Angolkert történeteket, építészeti emlékeket és évszázadokon átívelő tájépítészeti gondolatokat is őriz. Magyarország első angol típusú kertjében egységet alkotnak a gyakorlati céllal létesített épületek, a romantikus hatást erősítő építmények, a szobrászati alkotások és a természeti értékek. Az 1955 óta természetvédelmi terület most az „Esterházy örökség – a történelem megőrzése a jövő nemzedékei számára” pályázat keretében, restaurálási munkák során újul meg.
A beavatkozások során kiemelt szempont az eredeti építőanyagok megőrzése, a későbbi, nem megfelelő javítások eltávolítása, valamint a műemlékek hiteles helyreállítása.
A tatai Angolkert története 1783-ban kezdődött, amikor az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette a kertet a Cseke-tó környezetében. A park a tó körül helyezkedik el, ugyanakkor bizonyos értelemben Tata egészére is kiterjed. A kialakítás a korábbi, merev és szigorú francia kertépítészeti hagyományoktól eltérő szemléletet követett.
Az Angolkert egyik legkülönlegesebb építménye a park északi részén található Műromok. A Charles Moreau tervei alapján készült építményhez egy ívelt kőhídon keresztül lehet eljutni. A szabálytalan alaprajzú építmény 1785 és 1803 között épült, a Vértesszentkereszti apátság középkori faragott köveinek, valamint Szőnyből származó sírkövek felhasználásával. A források szerint a valódi romból 24 díszes oszlopfőt is átszállítottak Tatára, hogy azokat beépítsék az építménybe.
A Műromok elnevezés ebben az esetben szó szerint értendő: az épület nem egy egykori templom vagy vár fennmaradt maradványa, hanem eleve romként épült, kizárólag esztétikai céllal. A háromhajós, omladozó gótikus templom maradványait idéző építmény a romantikus kertépítészet egyik látványos példája.
Az építmény egyik fülkéjében és a kerítés oldalában egy, a Látó-hegyről előkerült, domborműves, III. századi római kori sírkövet is elhelyeztek.
A parkban június elején kezdődtek a restaurálási munkák és előreláthatóan november végéig tartanak.
Az egyik fontos helyszín a Műromok, ahol elsődleges szempont a történeti értékek megőrzése és az eredeti anyagok lehető legnagyobb mértékű megtartása. A restaurálás során megtisztították a kőfelületeket. A szakemberek ehhez száraz szemcseszórást, nedves tisztítást és kézi, mechanikus módszereket is alkalmaztak.
Különös figyelmet fordítottak a történeti fugahabarcsok megőrzésére. Ezzel szemben a későbbi, műemlékvédelmi szempontból nem megfelelő cementes fugákat eltávolították.
Hasonló elv érvényesült a Műromok medrének kőszegélyénél is. Az ott található korábbi cementes feltöltéseket elbontották, a hiányzó részek pótlásához pedig a Tatai Kőtárból származó, az eredeti kövekkel azonos anyagú és megjelenésű köveket használtak. A cél az volt, hogy a helyreállítás a lehető leghűebben kövesse az eredeti kialakítást.
A restaurálási munka következő szakaszában állványozással válnak elérhetővé a magasabban fekvő szakaszokat. Ez lehetővé teszi a felületek megtisztítását és a cementes fugák eltávolítását is. Ezeket a munkálatokat korábban azért nem lehetett elvégezni, mert az alsó részeken régészeti kutatások zajlanak. Az ott feltárt eredmények ugyanis jelentősen befolyásolhatják a műemlék hiteles rekonstrukcióját. A kutatásokat a Kuny Domokos Múzeum munkatársai, Dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató, régész, valamint Giber Mihály régész muzeológus végzik.
A restaurálás során egy súlyosan károsodott oszlopfő sorsa is eldől. A restaurátori vizsgálatok szerint a kőelem károsodása már olyan előrehaladott állapotban van, hogy az eredeti darabot a Kuny Domokos Múzeumban őrzik meg. Helyére hiteles rekonstrukciós elem kerül, amely biztosítja a Műrom egységes megjelenését, miközben hosszú távon is segíti az építmény megőrzését.
A projektben megújul a közeli Várkanyarban álló Nepomuki Szent János híd és a hozzá tartozó szobor is.
Bár sokat tettek érte, a hazai épületgépészet még ma sem kapja meg az iparágban mérhető súlyához méltó elismertséget és képviseletet; azonban most új lendületet kaphat az ÉVOSZ-ban létrejött tagozat által. Prof. Dr. Barótfi Istvánnal, az ÉVOSZ Épületgépész Tagozatának ügyvezetőjével beszélgettünk.
Az autópálya-koncessziót övező szakmai és politikai viták közepette adott részletes interjút a Világgazdaságnak Németh Tamás, a Magyar Koncessziós és Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. A társaság vezetője az M6-os autópálya üzemeltetésétől kezdve a koncessziós konstrukció finanszírozásán át az M1, az M7 és az M200 fejlesztéséig számos kérdésben ismertette az MKIF álláspontját.