Áttörték Románia hírhedt A1-es alagútját – hamarosan elkészülhet a Marzsina és Holgya közötti pályaszakasz

Másfél évtized

A dél-erdélyi A1-es sztráda részét képező Lugos–Déva autópálya története több mint 15 éve húzódik, és a romániai infrastruktúra-fejlesztés egyik leghírhedtebb kálváriájává vált. Az első kivitelezési szerződéseket még 2011 és 2013 között írták alá. Az 1-es szakaszt (Lugos–Bozsur) viszonylag gyorsan, már 2013 decemberében átadták.

A 2-es szakaszon (Bozsur–Marzsina–Holgya) az eredeti tervek mély bevágásokkal és felszíni nyomvonallal számoltak. Menet közben azonban a környezetvédelmi hatóságok és az Európai Unió előírták egy összefüggő ökológiai folyosó biztosítását a helyi nagyragadozók (főként medvék és farkasok) vándorlásának védelmére. Ehhez fúrt alagutakra volt szükség, ám a román közútkezelő (CNAIR) és az akkori olasz kivitelező (Salini Impregilo) nem tudott megegyezni a műszaki tartalomról és költségekről. A szerződést végül 2017-ben részben felbontották, a Marzsina és Holgya közötti mintegy 9–13 kilométeres rész pedig egy hatalmas, hiányzó „lyukként” maradt.

Bár a 3-as és 4-es szakaszokat éveken át tartó viták, hibajavítások és politikai botrányok után végül 2019-re és 2020-ra forgalomba helyezték, a hiányzó Marzsina–Holgya szakasz közbeszerzései rendre kudarcba fulladtak. A pályázatokat eljárási hibák, érvénytelen ajánlatok és visszalépések kísérték. A helyzetet végül az oldotta meg, hogy a beruházást bevonták az uniós helyreállítási alapba (PNRR), és 2022 őszén sikerült aláírni a tervezési és kivitelezési szerződést a román UMB és a bosnyák EuroAsfalt konzorciumával.

 

 

350 munkagép alatt reng a föld

A tényleges kivitelezési munkák 2024-ben indultak meg, mára pedig fontos mérföldkőhöz érkezett a beruházás: teljesen áttörték az ország eddigi leghosszabb autópálya-alagútjának mindkét járatát. A Lugos–Déva sztráda hiányzó láncszemeként ismert beruházás 2-es számú alagútja egy 1985 és egy 1825 méter hosszú párhuzamos járatból áll, az áttöréshez pedig két évnyi megfeszített munkára volt szükség

A hegyvidéki terepen a román UMB Spedition és a bosnyák EuroAsfalt konzorciuma a nap 24 órájában, tíz munkaterületen, osztrák bányászati módszert (NATM) alkalmazva, mintegy 900 dolgozóval és 350 munkagéppel végezte a munkálatokat.

A projekt fizikai készültsége mára meghaladja a 75 százalékot, a galériák belső betonköpenyének kialakítása jelenleg napi 20 méteres ütemben halad előre. A munkálatok párhuzamosan a felszínen is gőzerővel zajlanak: a kivitelező helyben épített fel egy előregyártó üzemet a szükséges 328 hídgerenda elkészítésére a völgyhidakhoz és felüljárókhoz, miközben több szakaszon már elkezdték a kötőréteg, vagyis az első aszfaltréteg terítését is.

 

 

Megnyílik az út Nagyszebenig

A tervek szerint az alagutak betonozása év végére befejeződik, ezután veheti kezdetét a biztonsági és felügyeleti rendszerek beszerelése, valamint tesztelése.

A beruházás értéke nagyjából nettó 1,82 milliárd lej (kb. 126 milliárd forint). A szakasz átadása a következő év első felében várható, amelynek révén felszámolják az A1-es sztráda hírhedt hiányzó szakaszát – a köznyelvben gyakran „medvealagutakként” emlegetett övezetet. A forgalomba helyezést követően a Nagyszebentől délre eső Bojca és a magyar határnál lévő Nagylak közötti több mint 360 kilométeres távolság teljes egészében, megszakítás nélkül válik majd járhatóvá autópályán, így közvetlen sztrádakapcsolatot biztosít Románia belső területei és a Magyarország között.