Egy elhivatott szakember vezérletével lép szintet a WHB

A WHB-nál területi vezetőként tevékenykedő Czelter Péter már középiskolás korában közel került ahhoz a két szakterülethez, amelyekben fontos szerepet tölt be a cégnél. Egyrészt szülővárosában Győrben elkezdte a Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziumot, ahol gyártástechnológiát tanult: „Erre a pályára az informatikában rejlő folyamatos fejlődés vonzott.” Másrészt nyaranta a Győr szabadhegyi Pőcze Pál kőművesmester mellett dolgozott: „Nála az építőipari szakmát a nagy tapasztalatból fakadó magabiztosság és a kivitelezési fegyelem jellemezte: alázatosan el kellett végezni nála a ránk bízott munkát a minőség érdekében.

Én a mai napig az ott megszokott elhivatottságot képviselem, talán ez lehet az oka a munkámmal szembeni bizalomnak.”

Hangsúlyozza, a nyári munkák során nem a kényszer vezette, hanem a kellemeset kötötte össze a hasznossal. „Jó minőségben, jól szervezett munkát figyelni és részt venni benne öröm volt." Hozzáteszi, segédmunkásként tanulta meg a legfontosabbakat: „Az irányító személy tudását figyelni és ellesni; továbbá előkészíteni a munkát és a munkaterületet. Emellett megtanultam a szerszámok tisztítását és a napközbeni hulladék eltakarításának fontosságát, amit már fáradtan az ember nagyon nem kíván, de a másnapi munkakezdést élményszerűvé teszi.”

A WHB-nál is megtalálta azokat az értékeket, amelyeket a kőművesmester mellett megtapasztalt

Az építőipari munka a középiskolában tanult gyártástechnológiával szemben a szabadabb, nem helyhez kötött szakma felé terelte. Ennek megfelelően a Széchenyi István Főiskola építészmérnöki szakán tanult tovább, ahol másodéves korában a Paár Belsőépítészeti Kft. alkalmazta gyakornokként. „Ez olyan jól alakult, hogy a kéthetes nyári gyakorlat egész nyaras lett, aztán már a tanulás mellett is dolgoztam.”

A gyors fejlődésnek köszönhetően 1999-től az iskola mellett teljes munkaviszonyig jutott: a West Hungária Bau Kft. létesítményfelelőse lett, szárazépítési szakterületen. „A tulajdonos Paár Attila személyében megtaláltam a kőművesmester Pali bánál megismert emberi, szakmai tulajdonságokat, kibővítve a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséggel.” Hangsúlyozza, ez a folyamatos fejlődés a mai napig alapérték a társaságnál.

Három plázaépítés három mérföldkövet hozott az életében

Első projektje a Győr Plaza építése volt, ahol előkészítőként dolgozott. A Pécs Plaza fejlesztésénél viszont már kezdő projektvezetőként dobták a mélyvízbe. „Itt Lendvai Ernő építésvezetővel kezdtem elsajátítani a helyszíni irányítás szakmai és emberi oldalát, figyelembe véve a kivitelező és a megrendelő gazdasági és minőségi érdekeit.” Egy harmadik plázaépítés hozta el a harmadik mérföldkövet az életében: „A Miskolc Plaza építésénél ismertem meg a leendő feleségemet, aki felismerte, és azóta is támogatja, hogy a munkám valójában a hobbim is.”

Czelter Péter emlékeztet, a WHB töretlen fejlődésének köszönhetően a korábban kizárólagos szárazépítő szakma kibővült a teljes palettát lefedő generálkivitelezésre. „Ezzel együtt nálam szívügyként megmaradt az az építész szakipari munka, ami a nagyközönség által megtekinthető végeredmény jelentős részét képezi.” Amiatt is kedves számára ez a terület, mert több különböző cég munkáját hangolja össze: „Az egyik pillanatban még festek, a másikban már burkolok, a harmadikban pedig nyílászáró, lakatos, asztalos stb. szakmával foglalkozom. Szeretem ezt a pörgést, ahol állandóan jön egy újabb lépés.”

Az elmúlt évtizedek egyik csúcsprojektjében ő irányította a belső szakipari munkákat

A projektjeit tekintve érvényesült a szakmába vonzó változatosság: „A plázák mellett szállodák, rendelők, iskolák, gyárépületek és műemléki épületek kivitelezésében vettem részt.” Meghatározó volt számára a 2010-es években a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nívódíjas épületeinek generálkivitelezése. „Öt évig folyamatosan egy területen, épületről-épületre haladva dolgoztunk: sorrendben a főépület, a KTK Kollégium, az RTK oktatási épület és kollégium, valamint az oktatási főépület fejlesztésén.

Ezt követte a csúcsprojektet jelentő Puskás Aréna, ahol a belső szakipari munkálatainak komplett szervezése és irányítása volt a feladata.

„Magyarországi viszonylatban valószínűleg soha meg nem ismétlődő, ugyanakkor nemzetközileg is elismert munkán dolgozhattam. Jó érzéssel tölt el, hogy amit a stadionok épületébe belépve lát a nagyközönség, annak kialakításához valamit hozzátettem.”

Egy háromdimenziós modell hozta meg az új csapásirányt

A nemzeti aréna befejezése felvetette benne a kérdést, hogy mi lehet majd az, ami ennél is nagyobb kihívást hoz majd számára, a folyamatos fejlődés jegyében. „Az új irány gyakorlatilag szintén a Puskásban ért utol, hiszen az épület háromdimenziós modelljét vizsgálva kezdtem el érdeklődni a BIM (Building Information Modeling – épületinformációs modellezés) iránt.”

Ez az irány gyorsan érvényesült az ekkor már szakipari területi igazgatóként tevékenykedő Czelter Péter munkájában, és ma már az építőipari kivitelezés digitalizációja számít a fő területének. „Jelenleg már csak kisebb mértékben viszem a szakipari projektvezetést, a fő tevékenységem az egész társaságra kiható informatikai fejlesztés, amely a tulajdonosi kör támogatásával valósul meg.”

A jövő felé vezető irányt így összegzi az állandóan új kihívásokat kereső szakember: „A szakipari gyökerekből kiindulva, de komplexen gondolkodva építjük fel a generálkivitelezés hazánkban még gyerekcipőben járó, BIM-rendszerű digitalizációját.

Ez hosszú folyamat lesz, de meglátásom szerint nagyon megéri, és aki nem ezt teszi, lemarad.”

Nem a BIM hiányával van a gond, hanem a használhatóságával

Czelter Péter a téma legelején eloszlat egy tévedést. „A BIM az nem egy szoftver. Sokkal inkább egy saját magunk által létrehozott információs modellen alapuló rendszer, amelyből adatokat, látásmódot és felhasználási módot nyerünk különböző szoftverek rendszerével. Fontos, hogy ezt a rendszert saját magunknak kell felépítenünk.” Hozzáteszi, mindezt a cég a saját érdekkörére specifikálva teheti meg: „Eközben saját munkái gyorsítására, a költséghatékonyság elérésére és a munkaerőpiac változásának lekövetésére törekszik.”

Külön kitér arra, hogy Magyarországon egyelőre még a tervezés sem érett meg a BIM használatára.

„Minden tervező cégnek van BIM-es részlege, de én még nem láttam náluk olyan BIM-es modellt, amit akárcsak 50 százalékban tudtunk volna használni a kivitelezésnél.”

Egy példát is elmond, amikor egy BIM-es modell alapján megkérdezte, hogy mennyi falazás lesz a kivitelezésben. „Egy BIM-es szakember kinyerte a modellből a számot, de kiderült, hogy egy fillért se tenne rá, hogy valóban ennyi lesz. Nem véletlen, hogy nekünk most arra van egy külön irodánk, hogy a kapott terveket újrarajzoljuk egy 3D-s modellben.”

A csillogás-villogás helyett a valós adatok kinyerése lenne a lényeg

Hangsúlyozza, sokan csak arra mennek rá ma még, hogy a megrendelőknek meg tudják mutatni, hogy mennyire csilivili a BIM-modell. „A modellt úgy készítik el, hogy eladható legyen a terv. Azután azonban leképezik 2D-re a tervet, és a projekt során már csak azt módosítják, a 3D már nem frissül.”

Ezzel szemben a WHB-nál az a céljuk, hogy valós adatokat tudjanak kinyerni a leendő modellből. „Ehhez sokat kell dolgozni, és nekem ez most a fő célom itt a WHB-nál: kialakítani egy a cégünkre vetített BIM-es rendszert. Két éve ezen munkálkodom, és a kollégák kezdik ezt a folyamatot elfogadni.”

Hozzáteszi, egy olyan szemléletváltást szeretne elérni, amelynek köszönhetően az előkészítés sokkal nagyobb hangsúlyt kap. „Egy jól előkészített projektben ugyanis sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudjuk kezelni a változásokat.”

Czelter Péter mindezek mellett ágazati szinten is vállal szerepet, miután részt vesz egy olyan szoftver fejlesztésében (BIM Project  - www.bimrevolution.hu), amely előkészíti a BIM komplex felhasználási lehetőségét a magyar építőipari kivitelezésben, projektvezetésben.

A WHB-nál ezért kerülnek kulcsszerepbe a fiatalok

A középkorú mérnök szerint azt is fontos tisztázni, hogy a digitalizáció nem az idősek sportja. „Még csak nem is az én korosztályomé, hanem a mostani és a jövőbeni fiatalok természetes élettere.” Emiatt a mindennapi munka során nagy hangsúlyt fektet a fiatalok bevetésére egy kiforrott filozófia mentén.

„Egy másfajta kor jön, melyben a tapasztalt, szakmai tudás birtokában lévő kollégákhoz olyan fiatalokat kell társítani, akik a digitalizációval, gyors adatkinyeréssel segítik a munkát, és közben elsajátítják a régi értékeket.”

Példaként említi: azt, hogy hova mennyi anyag kell, egy fiatal kolléga néhány gombnyomással ki tudja nyerni egy jól felépített rendszerből. Ezzel rengeteg számolgatást megtakarít az idősebb munkatársaknak. „Ugyanakkor a fiataloknak is kell az idősek támogatása, hiszen ők tapasztalatok híján nem feltétlenül tudják, hogy mi van a rendszerbe bevitt számok mögött, így a hibákat sem veszik észre.”

Komoly kapacitást építettek ki egy győri építőipari iskolában

Ehhez a filozófiához illeszkedik, hogy a WHB cégcsoportja már középiskolai szinten támogatja a fiatalok képzését ebbe az irányba. Lapunk többször is beszámolt a győri Hild József Építőipari Technikum informatikai eszközökkel való ellátásáról, amely lehetővé teszi a BIM alapjainak az elsajátítását. „Már három tantermet szereltünk fel tervezői gépekkel. Mindez azért fontos, mert a tervezéshez szükséges kapacitáshoz drága eszközök és szoftverek kellenek.”

A fentiekhez kapcsolódva a vállalat a duális képzésben is részt vesz. „Ennek fontos eleme, hogy a hozzánk érkező diákokat kivisszük a munkaterületre, ott felmérik az épületet, azután pedig a segítségünkkel ezt beviszik a számítógépre. Ezzel alapozzuk meg, hogy képesek legyenek a tervezésre.”

A WHB-nál kiépítik azt, ami Magyarországon még nincs kialakítva

Czelter Péter szavaiból az derül ki, a BIM jelenleg nem egy olyan fejlesztés, amit készen meg lehet kapni egy külső forrásból. „Magyarországon ez még nincs kialakítva, kitalálva, és szerintem nincs is olyan projekt, ahol teljes mértékben alkalmaznák. Az én vízióm viszont az, hogy egy komplex, BIM-re épülő rendszert építsünk ki a WHB-nál.”

A fenti filozófiának megfelelően Czelter Péter egy külön részleget hozott létre a vállalatnál, melyben sok fiatalt alkalmazva, 3D-ben végzik el a BIM-es előkészítését a projekteknek.

„Fontos ismérv, hogy az én kollégáim már nem számolnak, hanem rajzolnak.”

Hozzáteszi, ehhez arra van szükség, hogy a fiatalok sajátítsák el az épületszerkezetei ismereteket és a grafikus rajzolást. „Ha ezt a kettőt összeköti a fiatal munkatárs, akkor már hasznosan tudja segíteni az idősebb kollégákat.

A cél az, hogy ne kelljen az egyik rendszerből lépegetni a másikba

A rajzok jelentőségét egy további példával érzékelteti. „Ha egy papírra felírunk egy csomó számot, és közülük az egyikben egy vagy két nulla több vagy hibádzik, azt csak kevesen fogják észrevenni. Ha viszont valaki egy 3 D-s modellben egy falmagasságot 3 méterről 30 méterre megnövel, az azonnal szemet szúr mindenkinek.”

Hozzáteszi, egy olyan programot építenek ki a projektvezetéshez, ami alkalmas lesz a BIM befogadására.

„A cél az, hogy a BIM-es rendszerből nyert adatok abba a kivitelezői rendszerbe fussanak be közvetlenül, amit mi napi szinten használunk. Jelenleg ott tartunk, hogy folyton lépegetnünk kell egyik rendszerből a másikba, majd este a munka végén több tucat ablakot kell bezárnunk a számítógépen.”

Három kattintással kiváltják a hosszas számolgatást

Az innovatív szemléletet saját projektjein keresztül igyekszik behozni a vállalatba. „Jelenleg a céglédi Infineon Technologies - az ipari alkalmazású félvezetők fejlesztésében és gyártásában több területen piacvezető vállalat - új gyáregységének belső szakipari munkáit irányítom, de csak hetente kétszer járok ki a helyszínre. A többi dolog az informatikai támogatás által működik, a helyszínen már csak az építésvezetők és a projektvezető-helyettes - egy fiatal ambiciózus mérnök - van. Ők a területen zajló munkákat irányítják, és erre fokuszálhatnak, mert minden egyéb szükséges adatot a Győrben elkészített modellekből gyorsan kinyerhetnek.”

Leszögezi, a cél az, hogy az építésvezetőnek valóban csak az építés irányításával kelljen foglalkoznia.

„A digitalizációval kiváltjuk azt a régi gyakorlatot, amiben az építésvezetők még a nap végén leülnek, és hosszas számolgatásokkal határozzák meg, hogy holnap vagy a jövő héten milyen anyagot és milyen mennyiségben kell kijuttatni az építkezésre. Ez egy jól megrajzolt modellben három kattintással megvan.”

Üzenet a fiataloknak: láss a jövőbe, és adj infót!

A digitalizációval szembeni kezdetben mindenhol jellemző ellenállást lassan mindenkiben feloldják azok a többletek, amelyek egyszerűsítenek és gyorsítanak egy-egy munkafolyamatot. „Ha valaki két óra munka helyett két perc alatt megkap egy adatot a modellben jártas kollégától, elkezd azon agyalni, hogy legközelebb ezt ő is ki tudná nyerni magának. Ezzel az ellenállás érdeklődésbe és támogatásba fordul át, köszönhetően a napi gyakorlatban megtapasztalt előnyöknek.”

A WHB-nál középpontba állított digitalizáció egy olyan kérdésre is választ adhat, amire sokan hiába keresik a választ: ugyanis segítheti a fiatalok bevonzását az építőiparba.

„Ha egy fiatalnak rögtön kezdő korában egy nagy teljesítményű gépet adunk, amivel közvetlenül támogat egy projektet, az másként fog hozzá állni, mert egyből lesz értéke a munkájának.”

Hozzáteszi ennek egy pozitív üzenete van a digitális eszközökkel felnövő mai generáció számára. „Csináld azt, amit szeretsz: ülj le a gép elé, forgasd a modelleket, láss a jövőbe és adj információkat!”

Bármit is csinálunk, a végeredmény mindig jó, segíti és gyorsítja a munkát

A 22 éve – gyakorlatilag a vállalat létrejötte óta – a WHB-t erősítő Czelter Pétert arról is megkérdeztük, hogy mi tartotta ennyi időn keresztül ugyanannál a társaságnál. „Egyetlen szóban megfogalmazható: a fejlődés. Minden egyes évben egy lépcsővel feljebb lépet a cég, vele együtt én is. Emellett nagyon fontos, hogy mindig azzal foglalkozom, amivel szeretek, és ezt a cég támogatja, hiszen ez a cégnek is jó. A projektvezetésen belül például mindig tudtam jobban a szakipari részletekre koncentrálni, ami mindig is a leginkább vonzott. Továbbá amikor a Puskás projektje során azt mondtam a tulajdonos Paár Attilának, hogy el szeretném kezdeni egy új szemléletmód kiépítését, az is befogadásra talált.”

Hozzáteszi, nem csak a tulajdonos, hanem a WHB összes területe támogatja a digitalizációt: „Ennek a legfőbb oka az, hogy bármit is csinálunk ezen a területen, a végeredménye mindig jó, segíti és gyorsítja a munkát.”

További mozgatóerő számára, hogy a társaságnál mindig vannak új folyamatok, és ha valaki új ötlettel áll elő, akkor nem fogadja automatikus elutasítás. „Mindezek mellett az is motivációt ad, amikor olyan szakembereket és kollégákat látok magam körül, akik örömüket lelik a munkájukban, amivel maradandót alkotunk.”

Hegedűs Gergely