Ez az a ház, ahol másfél nap alatt érte el a szerkezetkész állapotot a MERKBAU

Egy kevesek által ismert építési módszer alkalmazásába kezdett bele a MERKBAU Zrt. A saját vertikumát állandóan fejlesztő, az innovatív megoldásokat folyamatosan kereső magyar vállalatnál egy külön részleg is létrejött a CLT-technológiára (ez nem más, mint a keresztirányú ragasztással és préseléssel rétegelt fapanelek alkalmazása – lásd keretes írásunkat a cikk végén!).

A 2021-ben alakult MerkWood üzletág mellett a vállalat elindított Kiskunhalason egy pilot projektet is: az ebben épülő CLT-ház projektje már a végéhez közeledik. Fotósunk bejárta az építkezést (fotóit az építkezés közben készült képekkel is kiegészítettük a galériában – a szerk.), a technológia lényegéről pedig Győrfi József faépítészeti üzletágvezetőt kérdeztük.

Mennyire számít újdonságnak hazánkban ez a technológia?

Nem mondhatni új vagy akár teljesen ismeretlen technológiának, mivel már évek óta vannak Magyarországon CLT-ből készült házak, ipari létesítmények. Inkább azt emelném ki, hogy sokan nem ismerik ezt a fajta építési módszert. A magyar tervezői köztudatba be kell vezetni, hogy nem csak téglából és betonból lehet építeni. Hozzáteszem, ez annak is köszönhető többek között, hogy nálunk a faépítészetnek még nincs kultúrája.

A MERKBAU által létrehozott MerkWood honlapja számos előnyét felsorolja ennek a megoldásnak a hagyományos házépítésekhez képest. Melyeket emelné ki ezek közül?

A CLT-nek elég sok előnye van, de véleményem szerint a jó tervezhetőségnek köszönhetően kiemelkedő, hogy egy CLT-épület pár nap alatt szerkezetkész állapotra szerelhető, tehát én mindenképpen az időtakarékosságot és a jó tervezhetőséget emelném ki. Az általunk épített mintaház szerkezetkész állapotát 1,5 munkanap alatt értük el. A hagyományos építési eljárásokkal szemben teljesen világosan mutatja meg ennek a rendszernek az előnyét.

Mikor és milyen konkrét célokkal jött létre a MerkWood üzletág a MERKBAU-nál?

A MerkWood mint brand 2021-ben jött létre. A MERKBAU Zrt. vezetősége folyamatosan keresi az innovációs lehetőségeket és ennek köszönhető a MerkWood megalakulása. Konkrét célunk, hogy ezzel az építési formával, ipari létesítményeket, közintézményeket, társasházakat, lakóházakat építsünk. Csapatunk folyamatosan bővül, hiszen nekünk is szükségünk van jó szakemberekre. E célt szolgálva csatlakozik augusztus elején hozzánk egy faipari szerkezettervező munkatárs is.

Hol tartanak most a célok elérésében, azon belül hol tart most a kiskunhalasi pilot projekt?

A MerkWoodnak hosszútávú célkitűzései vannak, az indulásunkat megalapozza a kiskunhalasi mintaházunk bemutatása a nagyközönség felé. Ezen felül vannak megkereséseink és folyamatban lévő projektjeink is, melyekkel jelenleg is dolgozunk. Kivitelezésünk ebben az évben már Nagykovácsiban is lesz. Ennek a projektnek az elemtervei már a célegyenesben vannak.

Kiskunhalasi projektünk kiválóan, ütemterv szerint halad a megfelelő irányításnak és a szakembergárdának köszönhetően. Jelen pillanatban több szakipar tartózkodik a helyszínen. Kiemelném, hogy mostanra a homlokzati hőszigetelés rögzítése is megvalósult.

Lehet-e már látni, hogy milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a próbaprojektből? Mennyire mondható sikeresnek?

Vannak már tapasztalataink a demo házzal kapcsolatban, és ezek mind egytől-egyig pozitívak. Pontosan amiatt, hogy az előkészületi, tervezési munkákba több időt fektettünk, így az építkezésünk teljesen zökkenőmentes volt. Fontos megjegyezni, hogy a CLT-szerkezet összeállítását saját csapattal végeztük el, akik akkor találkoztak először ezzel a technológiával, és pár óra leforgása alatt elsajátították azt a tudást, amit a jövőben majd kamatoztatni tudnak a későbbi projektjeinknél. Mindazonáltal sikeresnek akkor mondanám a projektet, ha a nagyközönség is annak fogja tartani, továbbá ez a technológia elfogadott és eladható lesz a piacon.

Ami pedig a tapasztalatokat illeti, érdemes kiemelni, hogy minden esetben meg kell vizsgálni az építkezés helyszínét. Ez azért lényeges, mert ezeket a CLT-paneleket kamion szállítja, és emiatt elengedhetetlen feltétel a megfelelő infrastruktúra megléte.

Mi lesz a következő lépés?

Következő lépésünk egy önálló munka lesz, amit Nagykovácsiban fogunk megvalósítani.

Mi az, amin esetleg változtatni kell, illetve milyen kihívásokkal állnak szemben?

Szeretnénk minél több emberrel, tervezővel, statikussal megismertetni a CLT technológiát, pont emiatt építjük a kiskunhalasi mintaházunkat. Szervezünk majd nyílt napokat, ahol meg lehet tekinteni a demo házat. Ezzel szeretnénk szakmai tudásunk legjavát bemutatni és válaszolni minden felmerülő kérdésre. Jelenleg a legnagyobb kihívást a fűrészárú robbanásszerű áremelkedése okozza. Egyes elemzők szerint a faanyagok ára a következő év elején fog csak mérséklődni, emiatt az áremelkedés miatt a legtöbb projekt megvalósítását csúsztatják az építtetők.

A CLT-technológiáról és a MerkWoodról itt lehet többet megtudni: merkwood.hu

Miről szól a CLT?

Az osztrák mérnökök által 2000-ben kifejlesztett technológia nem más, mint a keresztirányú ragasztással és préseléssel rétegelt fapanelek alkalmazása a szerkezetépítésnél. Ennek megfelelően a CLT magyarra fordítva keresztirányban ragasztott fát jelent. A rétegek luc-, jegenye-, duglász- vagy vörösfenyő gyalult lamellák, a ragasztás műgyantával történik. Európában leginkább a lucfenyő használata az elterjedt. A műszárított anyag először a kívánt mértékben hossztoldásra, majd gyalulásra kerül. Ezt követi a táblásítás, ahol a rétegek mindig egymásra merőlegesek és páratlan számúak. A panelekben a gyártó minden kivágást, furatot, marást az üzemben elkészít a megadott tervek alapján (Akárcsak más előregyártó technológiák esetében – a szerk.). A CLT-technológiával készült épület nem minősül könnyűszerkezetes háznak: sokkal stabilabb és nehezebb a szerkezete, ugyanakkor ötször könnyebb, mint a beton. Kiemelkedő hőtartó képességgel rendelkezik abban az esetben is, amikor kikapcsolják a fűtést.