Megfelelni a szigorú dróntörvénynek? A magyar építőiparban már megvan a megoldás!

A magyar építőipar szempontjából példaértékű együttműködés indult meg a Duna Aszfalt Zrt. és a GeoLayer Kft. között, amelynek köszönhetően a piacvezető mélyépítő vállalat teljes mértékben meg tud felelni a tavaly januárban érvénybe lépett szigorú drónszabályozásnak. A két cég által elindított projekt részleteiről a magyar építőipari cégcsoport budapesti székhelyén beszélgettünk Bors Róberttel, a GeoLayer ügyvezetőjével és Szabó Beatrix-szal a Duna Aszfalt BIM-divíziójának vezetőjével.

A projekt jelentőségét az adja, hogy a drónok használatára létrehozott szabályozások valamennyi felhasználó számára nagyon komoly kihívásokat jelentenek. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a szabályozás túl szigorú, a betartása pedig közel lehetetlen, így sokaknak problémát okoz a betartása.

Egy 250 oldalas LUC kézikönyv és tanúsítvány hozta meg az áttörést

A GeoLayer Kft. eddigi tevékenysége ugyanakkor azt bizonyítja, hogy mégiscsak létezik olyan életszerű megoldás, amely által a felhasználó garantálni tudja a repülésbiztonságot, és eközben a mindennapi munkáit is el tudja látni a különböző drónos eszközökkel. Ennek az alapját a magyar vállalat által megszerzett LUC-tanúsítvány adja, amellyel hazánkban egyedüliként rendelkezik, de Európában is csak nagyon kevesen dolgoztak ki ehhez hasonló kézikönyvet.

„Ez egészen pontosan egy könnyű-üzembentartói tanúsítvány (Light UAS Operator Certificate)” – árulja el Bors Róbert.

„A lényege az, hogy a benne meghatározott 12 drónműveletet a mi cégünk saját hatáskörben tudja engedélyezni természetesen maximális biztonsági előírások mellett. Ennek köszönhetően a munka során nem kell műveleti engedélykérelmet benyújtanunk.”

A több mint 250 oldalas dokumentum jelentősége ezáltal óriási, hiszen jelenleg a legnagyobb problémát az okozza a drónnal végzett munkafolyamatok során, hogy az engedélyköteles berepülések esetén az engedélyek átfutása hosszú időt vehet igénybe.

Így jött létre egy működőképes keretrendszer

Immár azt is meg tudjuk vizsgálni, hogy a GeoLayer által biztosított lehetőség a mindennapokban hogyan tud működni: ezt mutatja be a Duna Aszfalt és a szolgáltató által megkötött együttműködési szerződés. „Az érvényes szabályozás szerint ebben a kategóriában végzett műveletekre műveleti engedélyt kellene kérnünk, aminek az elbírálása rendkívül hosszú időt venne igénybe" – magyarázza Szabó Beatrix. „Ez a szigorú határidőkkel terhelt építőiparban elképzelhetetlen. Az együttműködésnek köszönhetően azonban a GeoLayer engedélyezi a repüléseinket, ami által egy működőképes keretrendszer jött létre.”

Hogy a mostani szabályozás által megcélzott biztonság és kockázatmentesség megvalósuljon, azt a GeoLayer által nyújtott szakértői szolgáltatás garantálja. „A Duna Aszfalt minden egyes repülés előtt jelzi nekünk, hol szeretnének repülni, mi pedig minden szempontból megvizsgáljuk, hogy adott területen milyen feltételekkel tudják biztonságosan végrehajtani a műveletet” – derül ki Bors Róbert szavaiból.

Nem is gondolnánk, mi mindent kell betartani a biztonságos repüléshez

Szintén fontos pontja az együttműködésnek, hogy az építőipari nagyvállalat drónpilótái a GeoLayer LUC kézikönyv kritériumainak megfelelően képzést kapnak. „Így abban az esetben, ha a pilóták betartják az utasításainkat, mi garantálni tudjuk, hogy az adott művelet szabályosan elvégezhető.”

Ezek az utasítások a legkülönbözőbb résztelekre vonatkozhatnak: előfordulhat az is, hogy több megfigyelő személyt kell kihelyezni, vészleszállóhelyet kell kialakítani vagy tartani kell egy sorrendet a berepült területeknél. Szintén kötelező eleme a műveletnek egy, a berepülés végén összeállított dokumentáció, amit szintén a GeoLayer állít össze – ezt a hatóság bármikor bekérheti.

Az ügyvezető úgy összegez,

a Duna Aszfalt már megcsinálta azt, amit egyelőre a piacon még senki másnak sem sikerült: „A saját műveleteiket teljes mértékben jogszerűen végzik, úgy hogy ez semmilyen plusz terhet nem jelent számukra, sőt, további előnyöket is elkönyvelhetnek.”

A rendszeres képzés és a karbantartás is nagy előrelépést jelent

Az egyik ilyen további hozadék, hogy a keretszerződésnek köszönhetően a GeoLayer oktatási tevékenységet is végez a Duna Aszfaltnál. „A pilóták félévente kapnak emlékeztető képzést, ahol többek közt a különböző dróntípusok ismereteit is megszerzik” – mutat rá Szabó Beatrix.

További fontos eleme a rendszernek a folyamatos állapotellenőrzés és karbantartás. „Ez azért jelent komoly előrelépést a jelenlegi állapotokhoz képest, mert ma Magyarországon nem igazán jellemző a drónok előírt karbantartásának elvégzése. A felhasználók általában nincsenek is tisztában azzal, hogy ezeket milyen gyakorisággal kellene megtenni.” 

Bors Róbert hozzáteszi, a GeoLayer ugyanakkor utólagos elemzéseket is végez, megvizsgálva, hogy a berepüléseknél mennyire teljesültek az elvárt szakmai kritériumok.

„Ezek alapján nemcsak a pilóták, hanem maga a kézikönyv is kap egy folyamatos fejlesztést, ami egyébként kötelező is a benne foglaltak szerint.”

Lakott területen belül kötelező az ejtőernyő alkalmazása

A LUC-kézikönyv a speciális drónozási kategóriára készült, amelyen belül három biztonsági kategória létezik. „Ahhoz hogy engedélyezni tudjunk egy repülést, nekünk úgy kell kialakítani a paramétereit, hogy úgynevezett SAIL II kategóriába  essen” – fogalmaz Bors Róbert. „A SAIL III vagy e feletti magas kockázatú repülés már a hatáskörünkön kívül esik, tehát azt már nem engedélyezhetjük.” Utóbbi esetben egyébként már nemcsak a pilótákra és az oktatásokra, hanem a drónokra is speciális előírások vonatkoznak.

Ennek megfelelően a GeoLayer munkája többek között a kockázatok folyamatos csökkentéséről szól. „Ezt szolgálja az úgynevezett SORA kockázatelemző módszer, ami a földi és légi kockázatok azonosítását és csökkentését biztosítja.” A kockázatcsökkentés egyik módja a manuálisan aktiválható ejtőernyő alkalmazása. „Ennek használata lakott területen belül kötelező, ami kizárja az esetleges személyi sérüléseket.” 

Egyre telítettebb lesz a légtér, egyre fontosabb lesz a szabályozott közlekedés

A két cég együttműködése azért is példaértékű, mert – ahogy azt fentebb is jeleztük - az eddigi tapasztalatok szerint a tavaly életbe lépett drónszabályozást rengeteg kritika éri, és az érintettek inkább a törvény módosítása mellett érvelnek, ahelyett, hogy az alkalmazásához szükséges megoldásokról értekeznének.

„Elismerjük, hogy a szabályozás nem tökéletes, például az szerintem sem jó, hogy az eseti légtérengedélyt 30 nappal a repülés előtt kell benyújtani” – vélekedik Bors Róbert. „Ezzel együtt mi azt hangsúlyozzuk, hogy meg lehet felelni a jogszabálynak. Nyilván sok felkészülés és energia kell hozzá, de íme a működő példa, amit mi a Duna Aszfalttal közösen összeraktunk.”

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a légtér szabályozásában Magyarország szeretne az élen járni. Ennek elősegítése céljából alakult meg tavaly júliusban a Magyar Drón Koalíció, melynek kimondott célja, hogy a pilóta nélküli légi járművek alkalmazási területén működő vállalkozásokat versenyképességük növelésében támogassa.

A jogszabály megítélésénél ugyanakkor azt is érdemes megfontolni, hogy nem maga a törvény az igazán fontos, hanem az, amit el kívánnak vele érni: a drónkezelők, az eszközök és a berepülés környékén tartózkodók teljes biztonsága. „Ez pedig egy olyan szempont, amely a Duna Aszfalt számára is kiemelkedő” – erősíti meg Szabó Beatrix. „A munkabiztonság erősítése saját belső igényünk is.” Hozzáteszi, az új rendszert a vállalat munkavédelmi előírásaiba is integrálták. „Mindez azért is fontos, mert a magyar állam eltökélt szándéka – ahogy ezt a Magyar Drón Koalíció létrehozása is mutatja -, hogy drón nagyhatalommá váljunk, emiatt várhatóan tovább nő ezen eszközök száma a légtérben, tovább növelve a kockázatot.”

A felkészüléshez szükséges tájékoztatáson is van mit javítani

Szabó Beatrix ugyanakkor arra is rámutat, hogy a GeoLayerrel elindult közös munka jóval összetettebb annál, mint ahogy azt sokan gondolnák. „Sok drónozóval beszélgettem, és azt szűrtem le, hogy általában azt gondolják, hogy a drónozáshoz elég megszerezni a légtérengedélyt, és onnantól kezdve minden rendben van. A valódi felkészülés azonban ennél sokkal többet jelent.” Bors Róbert ugyanezt erősíti meg: „A fő gond az ma Magyarországon, hogy nincs megfelelő tájékoztatás a felkészüléshez. Ahhoz, hogy valaki képbe tudjon kerülni, el kell olvasnia egy hosszú jogszabályt, ami ráadásul nem egyértelmű – ehhez senki nem fogja venni a fáradságot.”

Hozzáteszi, olyan alapvető dolgokkal sincsenek tisztában a felhasználók, hogy a légtér engedély mellé műveleti engedély is kell bizonyos kategóriák esetén. „Ráadásul utóbbi nem egyenlő a műveleti bejelentéssel. Igaz, ma már eljutottunk odáig, hogy a hatóság a műveleti bejelentőre ráírja, hogy a műveleti engedély kötelező, de ezzel együtt se tudja senki, hogy ez mivel jár, és hogyan oldható meg. Márpedig ehhez is rengeteg dolog kell.”

Repülésenként némi plusz munka: ez sokkal kedvezőbb, mint a klasszikus engedélyeztetés

Azért is kihívás mindezek kezelése, mert a dokumentumokban mindent hajszálpontosan kell leírni, és ha bármilyen változás van - akár a munkaterület, akár az eszközök tekintetében - a dokumentumokat újra be kell adni, az engedélyeket újra megigényelni. „A LUC ezzel szemben lehetővé teszi, hogy rugalmasan tudjuk módosítani a paramétereket” – hangsúlyozza Szabó Beatrix. Hozzáteszi, összességében egy olyan szintű adminisztrációt tud immár hatékonyan megoldani a vállalat, aminek a törvények szerinti kezelése korábban a szinte lehetetlen kategóriába tartozott. „Ahhoz, hogy ezt elérjük, repülésenként természetesen plusz adminisztrációs és egyéb munkát kell végeznünk.”

Hozzáteszi, ha ezt a plusz munkát összeadják, vélhetően akkor is jobban járnak, mint ha végigcsinálnák a hivataloknál az engedélyeztetési procedúrákat. „Utóbbi kimenetele ráadásul bizonytalan, sok idegfeszültséggel jár, míg a mostani folyamat kiszámítható, előre tervezhető.” Ez azért is jelentős, mert egy piacvezető útépítő vállalatnál egyszerre annyiféle drónozást igényló projekt van folyamatban, hogy a különböző engedélyezési folyamatok egy idő után áttekinthetetlenné válnak, sok ember munkaidejét, illetve figyelmét lekötik.

További része az együttműködésnek a félévente történő emlékeztető oktatás és a drónállomány kötelező karbantartása. „Ezeket amúgy is kötelezően el kell végezni, így előnyünkre válik, hogy a GeoLayernek köszönhetően szervezett keretek között tudjuk lebonyolítani” – mondja Szabó Beatrix.

„Külön előnyt jelent az átláthatóság: bármikor rá tudunk nézni, hogy mikor, melyik géppel, melyik kolléga dolgozott. Vagy épp arra is, hogy milyen jogosítványú pilótáink és milyen állapotban levő, milyen típusú gépeink vannak.”

Ez többek közt automatizálja a  pilótaengedélyek vagy drónbiztosítások érvényességi idejének számontartását és időben értesíti az érintett pilótákat.

Így működik a mindennapokban a szabályos drónozás

A GeoLayer a mindennapok során szorosan együttműködik a céggel: ezt egy irányítási szoftver biztosítja, amelybe bekerülnek a Duna Aszfalt előre tervezett rendszeres és eseti repülései egyaránt. „A társaságnak annyi a dolga, hogy ebben az alkalmazásban kijelöli a műveleti területeket, ahol dolgozni szeretne, megadva az időszakot, a delegálandó pilótákat és megfigyelőket is” – veszi át a szót Bors Róbert.

„Mi ezekből kielemezzük az adott projekt kockázatait, és egy komplett műveletet tervezünk meg, leírva, hogy a résztvevő embereknek hol kell elhelyezkedniük, milyen eszközökkel repülhetnek, és minek kell megfelelniük.”

Hozzáteszi, egy forgalomban levő úton áthaladó művelet például kiemelt kockázatot jelent, hiszen az ott áthaladó járművek a kockázat szempontjából embertömegnek minősülnek.

A fent leírt előírásokat az érintett személyek elektronikus formában megkapják, és a berepülés előtt át tudják nézni. „Emellett pedig ki kell tölteniük a Beatrix által is említett, repülés ellenőrzési listát a művelet előtt és után. A művelet után feltöltik a repülést rögzítő file-okat a rendszerbe, mi ez alapján ki tudjuk elemezni a műveletet, és elkészítjük a dokumentációkat.”

A LUC a külföldi munkavégzéshez is jó alapot ad

A repülésekhez kapcsolódó műveleti dokumentációkat a GeoLayer kezeli, és több évre visszamenőleg tárolja is ezeket. „Ezek alapján, ha mondjuk a rendőrség egy lakossági feljelentés alapján kijön, akkor eleve nem a Duna Aszfalthoz fordul, hanem hozzánk, hiszen mi engedélyeztük a műveletet. Másrészt mi azonnal át tudjuk nekik adni a teljes dokumentációt, ami mutatja, hogy a jogszabályoknak megfelelően zajlott a munkafolyamat. Ha pedig véletlenül kiderülne, hogy valamit úgy engedélyeztünk, hogy azt nem lehetett volna, akkor az a mi felelőségünk.”

További előny, hogy a GeoLayer által biztosított LUC-tanúsítvány az Európai Unió minden országában érvényes, így segítséget tud nyújtani a Duna Aszfaltnak a külföldi munkavégzések esetén is.

Az új rendszerben minden eseményt kivizsgálnak

Szabó Beatrix egy további hozadékra hívja fel a figyelmet: „Eddig, ha egy kisebb baleset történt a drónnal, nem minden esetben szóltak a kollégák, mondván, hogy a gép ugyanúgy működik tovább. Most ezzel szemben azonnal jelezniük kell a GeoLayernek az esetet, jegyzőkönyvet kell felvennünk, ők pedig eldöntik, hogy mi legyen a következő lépés.” Ez biztosítja, hogy ne legyen a levegőben olyan drón, amelynek bármilyen apróbb sérülése is van, növelve ezáltal a kockázatot.

A Duna Aszfalt BIM-részlegének vezetője egy tágabb megközelítésben is rámutat a projekt jelentőségére. „A Magyar Drón Koalícióban is többször elhangzott, hogy a digitalizáció világában a versenyképességhez elengedhetetlen, hogy távérzékeléssel történő felméréseket végezzünk; infrastrukturális építkezések esetében pláne. Márpedig ennek egyik legfontosabb eszköze a légi felmérés.

Emiatt nagyvállalatként nem tehetjük meg, hogy mindenhol ugyanaz a három fős csapatunk mér, hanem az adott munkaterületen dolgozó kollégák egy részét is ki kell immár képeznünk pilótának.”

Érdekességként megemlítette: az, hogy ipari téren, azon belül az építőiparban a drónfelhasználás ekkora hangsúlyt kap, az sokak számára meglepő - ezt még a szakmai szervezetekben is tapasztalták.

A Duna Aszfalt minden egyes projektjéhez képeznek ki új pilótákat

Szabó Beatrix egy példát is elmond a fent leírt működésre. „Ha beérkezik hozzánk egy új projekt, akkor általában szeretnénk ott légi felméréseket csinálni. Ehhez kijelölünk az adott csapatból legalább három főt, akik részt vesznek ebben a tevékenységben. Bekapcsoljuk őket a GeoLayerrel kialakított vállalati rendszerbe, megkapják a megfelelő oktatást és eszközöket, aminek eredményeképpen garantáltan szabályos repüléseink lesznek az adott projektben is.”

A vezető ugyanakkor kitér az általa irányított BIM-divízió munkájára is. „Az említett, általunk kiképzett drónpilóták mellett a mi részlegünkön olyan pilóták is vannak, akik kifejezetten a drónozásra szakosodott munkatársak. Ők a teljes munkaidejükben kizárólag csak 3D felmérésekkel foglalkoznak, így a profizmust igénylő, nagy és bonyolult felméréseket ők végzik.”

A Duna Aszfaltnál jelenleg mintegy 20 drónpilótát tartanak számon, ám a fentieket tekintve ez a létszám folyamatosan emelkedni fog.

Fontos körülmény, hogy a GeoLayertől a Duna Aszfaltnál kapott képzés csak ebben a belső vállalati rendszerben ad jogosítványt. „Egy másik vállalatnál ez a képzettség nem érvényes, miután nem tekinthető általános drónjogosítványnak, csak az általunk megfogalmazott feltételrendszerben biztosít szabályos működést” – mutat rá Bors Róbert. „Ugyanakkor nyilván jó alapot ad az itt megszerzett tudás, bárhova is kerül az adott szakember a későbbiekben.”