2019.08.25, Vasárnap
NFM: Magyarország két zöld mutatóban is túlteljesítette a tervet
breakingenergy.com

NFM: Magyarország két zöld mutatóban is túlteljesítette a tervet

MTI

2016.07.27. 10:26 - Antal Zsófia

A minisztérium szerint Magyarország teljesíti az Európai Bizottság által kötelezővé tett emisszió-csökkentési célokat, melyben a megújuló energiák szerepe nagyon jelentős.

Hirdetés

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 2030-ig 7 százalékkal kell csökkenteni egyes ágazatok üvegházhatású gázkibocsátását a 2005. évihez képest. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint Magyarország a kitűzött célokat teljesíteni fogja.

 

Uniós szinten 30 százalékkal kell csökkenie a kibocsátásnak

A Bizottság július 20-án hozta nyilvánosságra a 2021-2030 közötti időszakra az emisszió kereskedelmi rendszerbe (ETS) nem tartozó ágazatok - például a közlekedés, hulladékgazdálkodás, épületek, mezőgazdaság - üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentési pályáját, valamint a földhasználati és erdészeti kibocsátások az európai csökkentési célokban való 2020 utáni szerepvállalására vonatkozó jogszabályjavaslatát. A tagállamok számára 2030-ra 0 és 40 százalék közötti kibocsátás-csökkentési célokat határoztak meg az uniós szintű 30 százalékos csökkentés elérése érdekében.

Magyarország célértékeit maximálisan teljesítve halad előre a számára meghatározott pályán - fejti ki a közleményben Szabó Zsolt, az NFM államtitkára. A nem ETS alatti kibocsátások 2014-ben a magyar tagállami célértéknek alig 72 százalékát tették ki.

 

Minden évben sikerült az elvárt hazai szintek elérése

A kibocsátás-csökkentésben lényeges szerep jut a megújuló energiák térhódításának. Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra - jogilag kötelezően - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát, amelyet az ország megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében önkéntesen 14,65 százalékra emelt.

Szabó Zsolt szerint az optimizmus nem alaptalan, hiszen az Eurostat által nyilvántartott, tagállami jelentésre támaszkodó adatbázis alapján a 2014-es megújuló energia részarány Magyarországon a bruttó végső energiafogyasztáson belül 9,51 százalékra emelkedett, jelentősen meghaladva az eredetileg erre az évre kitűzött 8 százalékot.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés aránya a teljes villamosenergia-felhasználáshoz képest 7,28 százalék. A közlekedési szektorban a villamosenergia 6,93, a fűtés-hűtési szektorban pedig 12,4 százalékot képvisel. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette a megújulóenergia-felhasználás részarányára vonatkozó célkitűzéseket.

 

Az operatív programok és a METÁR is a megújuló energia malmára hajtják a vizet

A megújuló energiaforrások felhasználása a 2014-2020 közötti időszak beruházásokat támogató programjainak egyik fontos célterülete, több operatív programban (KEHOP, TOP, VEKOP és GINOP) szerepel. Az ezekben meghatározott energetikai fejlesztésekre összesen több mint 768,4 milliárd forint támogatás jut. Ráadásul 2017-ben bevezetik a megújuló alapú áramtermelés új működési támogatási rendszerét, a METÁR-t.

„A lakosság kiemelt támogatása a szaldó elszámoláson keresztül valósul meg, hiszen a lakossági fogyasztók jelenleg az önfogyasztásuk mértékéig kilowattóránként (kWh) 38 forint támogatásban részesülnek, és a hálózatot is egy nagy ingyen akkumulátorként használhatják” – fogalmazott az államtitkár.

megújuló energiaEnergetikaNemzeti Fejlesztési MinisztériumEurópai Bizottság

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés