Óriási infrastruktúrafejlesztés az E.ON áramhálózatán

Megújítja áramhálózatát az E.ON Hungária csoport, a fejlesztés alapvető célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, kiemelten a lakossági napelemek hálózatra kapcsolásának elősegítése, amelyből minden dunántúli és Pest vármegyei település profitál - közölte a vállalat augusztus 5-én.

A fejlesztések közül kiemelkedik egy több mint 20 ezer beruházást tartalmazó, 115 milliárd forint keretösszegű programcsomag. Ez a Széchenyi Terv Plusz program keretében, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak felhasználásával valósul meg. A beruházássorozat 2022-ben indult, fedezete 50 százalékban az EU RRF forrásaiból áll rendelkezésre, 50 százalékát az E.ON Hungária csoport önerőből biztosítja.

A beruházásokban az E.ON több mint 88 ezer kilométeres hálózatának jelentős része érintett.

• Az észak-dunántúli térségben nagyjából 45 milliárd,
• a dél-dunántúliban 30 milliárd,
• Budapesten és Pest vármegyében pedig 40 milliárd forint értékű áramhálózati fejlesztést jelent.

 

Új alállomások kerülnek a rendszerbe, a régiek pedig megújulnak

A beruházások során új alállomások épültek: ilyen a Szekszárd térségét ellátó új építésű Tolna-Mözs alállomás, vagy a kapacitásnövelt, átépített, fővárosi környezetbe illeszkedő, zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint az idén szeptemberben elkészülő szintén budapesti Őrmező alállomás. Az újak mellett számos régi alállomás is bővült például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, a fővárosban pedig Angyalföldön és Zuglóban.

A többletenergia igények kiszolgálására összesen 1416 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat létesült vagy újult meg. Több mint 2300 új vagy megújult transzformátor állt szolgálatba, és sokezer digitalizációs, üzemirányítási, ellátásbiztonságot szolgáló fejlesztés is megvalósult.

 

 

Támogatják a lakóparkok építkezését és a naperőművek csatlakoztatását

Közölték: a beruházásokkal a vállalati és ipari energiaigények kiszolgálása mellett a dinamikusan bővülő térségek energiaellátását is biztosítja a vállalatcsoport, többek között új városrészek megépülését, új lakóparkok nyitását lehetővé téve, melyek magas arányban már elve napelemes rendszerrel épülnek ki.

A fejlesztések nyomán egyúttal újabb naperőműveket és háztartási méretű kiserőműveket lehet a hálózatra csatlakoztatni, a beruházássorozat elkészültével összesen 1047 MW többletkapacitás jelentkezik az E.ON hálózatán, azaz ekkora összteljesítményű napelemes rendszer kapcsolódhat, illetve részben már kapcsolódhatott is pluszban a meglévők mellé az E.ON hálózatára a fejlesztéscsomag kezdete óta.

 

 

Rámutatnak: a fejlesztések szükségességét jelzi, hogy 2020 óta megnégyszereződött a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg 265 ezer háztartási méretű kiserőmű (HMKE) termel zöldenergiát. Ebből több mint 164 ezer működik E.ON területen, melyből 131 ezret, a napelemek több mint 80 százalékát, 2020-2024 között csatlakoztatta a hálózatra az energiaszolgáltató.
 

A természetvédelem is fontos szerepet kap

A hálózati biztonság mellett a természeti környezet védelme és a fenntarthatóság szempontjai is kiemeltek a fejlesztéseknél. A Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein és a környező településeken ezért épített az energiacég 50 kilométernyi föld alatt futó vezetékszakaszt és szüntetett meg 450 oszlopot a Solymár alállomás megújulásával párhuzamosan. Az oszlopok által szétválasztott, védett erdők így visszahódíthatják a távvezetékek által eddig elfoglalt területeket is.

 

Kisebb projektek sora is része a fejlesztéseknek

A jelentős nagyberuházások mellett sok ezer kisebb fejlesztést is megvalósítanak: a meglévő eszközöket nagyobb kapacitásúakra cserélik, új szenzorokat, monitoring- és üzemirányítási eszközöket telepítenek, az ellátásbiztonság szempontjából fontos eszközöket modernebb, nagyobb kapacitástartalékkal rendelkező eszközzel helyettesítik.

A 115 milliárd forint keretösszegű, az EU támogatásával megvalósuló áramhálózati beruházássorozat jelentős része már elkészült és üzemel, a további tervezett fejlesztéseket 2025-ig valósítják meg.