Ezekkel a tételekkel módosult a közbeszerzési törvény

A parlament kedden 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében jóváhagyta a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő jogszabályok módosítását.

A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár (mely eltérő a különböző fajtájú beruházásoknál) alatti szerződésekre is.

Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték. Az ajánlatkérőnek eljárásaiban az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők személyét lehetőség szerint változtatnia kell. A törvény kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzés lehetőségét.

Építési beruházásoknál azt is meghatározták, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát.

Változnak az értékhatárok

A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló eljárás árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén megszűnt. Emellett 18-ról 15 millió forintra csökkent az az értékhatár, amely felett az áru- és szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni.

Ugyanakkor 25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az az összeghatár, ami felett szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás-megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.

A törvény indoklásában jelezték, a jövő évi költségvetés módosításával emelkednek a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra.

Szigorodik a hirdetmény nélküli eljárás feltétele

Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. Ha az ajánlatkérő műszaki-technikai sajátosságok miatt dönt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt közzétenni. A hirdetmény megismerésével a piac szereplői akár jogorvoslati eljárást is kezdeményezhetnek, amennyiben úgy vélik, hogy jogszerűtlen a verseny kizárása - áll az indoklásban.

A törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a kormány felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

Közbeszerzésből kizáró okká vált a súlyos szerződésszegés

Változott a támogatás fogalma is, annak minősül a közbeszerzés teljesítéséhez az ajánlatkérőnek adott pénz vagy juttatás. Ebbe azonban nem tartozik bele az adókedvezmény, a kezességvállalás, illetve az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott célra nyújtott támogatása, valamint az adózónak a társasági adóról (tao) és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlása.

Új, a közbeszerzésből kizáró okot is meghatároztak: az eljárásban kilencven napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést.

Mostantól az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, illetve két részvételi jelentkezést. Ez a szabály nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra.

Változik az illetmény és a létszám a hatóságnál

19-ről 13-ra csökkentették a Közbeszerzési Hatóság keretében működő tanács tagjainak létszámát, valamint hatról tízre növelték a tanács üléseinek éves minimális számát.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke eddig a közigazgatási államtitkárt megillető illetményre volt jogosult. Most rendelkeztek arról, hogy illetménye a megelőző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének fizetése is változik: helyettes államtitkári fizetés helyett államtitkárira jogosult.