A kérdésre sokan mondhatnák okkal a digitalizációt vagy a hatékonyság növelését válaszként, de az NGM adatai szerint van egy legalább ennyire égető probléma.
Az ellenőrzött munkavállalók 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket az ellenőrök az év első kilenc hónapjában – közölte az Nemzetgazdasági Minisztériumra hivatkozva (NGM) a Világgazdaság. A munkaügyi hatóság közel 14 ezer munkáltatót ellenőrzött az idén az első kilenc hónapban. A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták, ez az arány tavaly 11,6 százalék volt.
A különböző ágazatokban ezt tapasztalták:
Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.
Az elemzésből kiderül, a jogsértések fajtáit tekintve a bejelentés elmulasztása a leggyakoribb szabálytalanság. Tipikus eset, hogy ha a munkáltató havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a rendes munkaviszony helyett alkalmi munkaviszonyban alkalmazza. Ezzel elblicceli az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.
Az ellenőrzéseknél a munkáltatók részéről gyakori az adminisztrációs hibára való hivatkozás, illetve hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de ő elmulasztotta a bejelentésüket. Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van.
Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak. Nem jellemző viszont a színlelt szerződéssel alkalmazás, ahogyan harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása sem.
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.
A 600 milliárd forintnyi tőkeforrást biztosító Baross Gábor Tőkeprogram a beruházási aktivitás növeléséhez, az energiahatékonyság javításához, zöld fejlesztések megvalósításához járul hozzá.
A 30 milliárd forintos beruházásban a körforgásos gazdaság európai innovációs- és kutatóközpontját hozzák létre, közel 20 ezer négyzetméteren.