Így segítheti Budapest fejlődését a 2024-es olimpiarendezés

Városfejlesztési konferenciát tartottak június 13-án Budapest 2024-es lehetséges olimpiaszervezése kapcsán. Az Akvárium Klubban rendezett eseményen Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, valamint Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai pályázat elnöke előadások keretében mutatták be a témával kapcsolatos álláspontjukat. Ezt kerekasztal beszélgetés követte városfejlesztési szakemberek bevonásával.

Előadásában, melyben az olimpiarendezés mellé állt, Tarlós István felsorolta a budapesti olimpia hét fő előnyét. Ezek a munkahelyteremtő hatás, az 1100 milliárd forintra becsült bevétel, a GDP 0,3 százalékos évi növekedése, a turizmus felpezsdülése, Magyarország versenyképességének növekedése, az EU-s források hatékonyabb felhasználása, valamint a Budapest hírnevére gyakorolt kedvező hatás. Kiemelte továbbá, hogy az olimpia szervezése vidéki városok közreműködésével történne, így nem csak Budapest érezné meg a pozitívumokat.

 

Jelen pillanatban 30 százalékos esélyt lát az olimpiarendezés elnyerésére Demján Sándor. Előadásában az olimpia építőipari vonatkozásaira is kitért: az építőipart félig lebénult emberhez hasonlította a szakemberhiány és a ciklikussági probléma miatt. Úgy véli, csupán magyar cégek nem lennének képesek teljes egészében megépíteni az olimpiához szükséges infrastruktúrát, külföldiek bevonására szorulunk. Kiemelte azt is, hogy a 2017-es eredményhirdetés után a felkészülésre rendelkezésre álló hét év szűkös idő, de több, egymástól független kivitelező bevonásával, valamint a beruházások megfelelő ütemezésével elkerülhető a káosz és a költségek sokszorozódása.

 

Fürjes Balázs a milleniumi fejlesztések óta a legnagyobb városfejlesztési lehetőségnek tartja az olimpiarendezést. Beszédében nyolc pontban foglalta össze a területeket, amelyek bár kihívást jelentenek, nagyot fejlődhet általuk a város:

• közlekedési fejlesztések, járműpark megújítása
• a belváros túlterheltségének csökkentése
• a Dunapart elzártságának feloldása
• zöldövezetek mennyiségének és minőségének növelése
• rozsdaövezetek, ipari zónák integrálása, kármentesítése
• Budapest kulturális és turizmusban betöltött szerepének növelése
• a lakásállomány és a kollégiumok felújítása
• akadálymentesítés.

Fürjes az Olimpiai Mestertervből közlekedési és sportberuházásokat is megemlített: többek között a Dél-Budát Csepellel összekötő Galvani-híd építését, a csepeli HÉV gyorsvillamossá alakítását, az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbítását, a repülőtérhez vezető vasutat, kerékpáros fejlesztéseket, valamint egy tenisz-, egy BMX- és egy atlétika központ építését.

Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 decemberében elfogadott reformcsomagja, az Agenda 2020 szerint a lehető legkevesebb teljesen új beruházást kell végrehajtani, inkább a meglévő épületek felhasználásával, az olimpiától függetlenül is tervezett beruházásokkal, valamint az ideiglenes létesítmények építésével kell megoldani az olimpiai követelmények teljesítését.

Mindhárom előadó egyetértett abban, hogy a tervezett budapesti fejlesztések jelentős része az olimpia rendezésétől függetlenül is szükséges.

Az előadások utáni kerekasztal beszélgetésben Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. igazgatója, András Krisztina, a BCE docense, Finta Sándor, a Budapest 2024 Zrt. Építészeti és Városfejlesztési Igazgatója, Takács Miklós, a FŐMTERV Zrt. közlekedéstervezési igazgatója, valamint Zubreczki Dávid, az Urbanista blog szerkesztője vett részt. Fő konklúzióként megfogalmazták, hogy bár az olimpiarendezés anyagi kockázattal jár, az egyébként is szükséges fejlesztések mielőbbi megvalósulásában jó katalizátor lehet.