A 2015-ben megválasztott elnököt egyhangúlag erősítette meg helyén a szervezet közgyűlése.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) pénteken tartotta éves közgyűlését a szervezet székházában. A szövetség többek közt tisztújítást is tartott az eseményen, ennek során a tagság egyhangú döntéssel megerősítette helyén a két éve megválasztott Koji Lászlót. A közgyűlés megválasztotta az ÉVOSZ ellenőrző és számvizsgáló bizottságát, illetve az etikai bizottságot is.
A közgyűlésen Koji László beszámolt az ÉVOSZ 2016-os szakmai munkájáról, egyúttal ismertette az építési ágazat idei súlyponti problémáit, illetve az ÉVOSZ javaslatait a megoldásra. Értékelőjében megköszönte az építőipar szereplőinek az összetartást, amit 2016-ban tanúsítottak az ágazattal kapcsolatban, és jelezte, hogy erre idén is szükség lesz. „Ugyanígy tartsunk össze a kommunikációban, mert minél több csatornán mondjuk el egyformán az üzeneteinket, annál nagyobb lesz az erejük” – hangsúlyozta Koji László.
Arra is kitért, hogy többek közt az ÉVOSZ-nak is köszönhetően a kormányzat eljutott odáig, hogy van egyfajta kitekintő költségvetése az építőiparral kapcsolatban. Ezt azonban szerinte mélyíteni kell - akár a projektek szintjéig - ahhoz, hogy kezelni lehessen az ágazat ingadozásait. Utóbbit azzal érzékeltette, hogy a tavalyi 18 százalékos visszaesés után idén 12 százalékos növekedés várható az építőiparban. Jó példaként utalt az NFM által a közlekedésfejlesztésben készített tervekre (ezeket a közgyűlésen szintén résztvevő Homolya Róbert mutatta be), szerinte ezeket kellene minden területen alkalmazni.
A szövetség ezt követően egyhangúlag elfogadta a szakmai beszámolót, akárcsak az ÉVOSZ tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentést és az idei évre vonatkozó költségvetését.
A találkozón a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is részt vett, Dr. Homolya Róbert a közlekedéspolitika építőipart érintő rövid és hosszú távú beruházásairól tartott előadást. Az államtitkár részletesen ismertette a kormányzat 2022-ig tartó útépítési terveit, történelminek nevezve, hogy a meglévő 1500 kilométernyi gyorsforgalmi hálózat 2400 kilométeresre bővül néhány éven belül. Hozzátette, ha a megyei jogú városokat és a határátkelőhelyeket bekötő gyorsforgalmi beruházások megvalósulnak, akkor Magyarország keleti városaiból is négysávos úton elérhetővé válik bármelyik nyugat-európai város.
A már ismert projektek mellett szólt a 21-es út fejlesztésének folytatásáról. Eszerint a kormányzat nemsokára döntést hoz a négysávosodó 21-es út Salgótarján elkerülését biztosító, egyben a szlovák határt elérő szakaszáról.
A politikus a vasút, a bicikliutak és az intermodális csomópontok fejlesztési projektjeit is ismertette. Utóbbiakról elmondta, a jelenlegi, 42 milliárdos összértékű projektekkel érintett hat város (Nyíregyháza, Miskolc, Eger, Tatabánya-Bicske, Székesfehérvár, Kaposvár) közül kettőnél, Kaposváron és Debrecenben már elindult a közbeszerzés. Hozzátette, reményei szerint tíz éves viszonylatban valamennyi megyeszékhelyen ilyenfajta beruházást hajtanak végre.
Homolya Róbert beszámolójából az is kiderült, a kormány egy hónapon belül döntést hoz a tavaly állami kézbe került budapesti HÉV felújításáról.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.