Az első félévben összességében közel 30 százalékkal nőtt az ágazat, ugyanakkor az épületek építésének árszínvonala majdnem 8 százalékkal magasabb, mint egy éve.
2017 júniusában az építőipari termelés volumene 27,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A júniusi 227 milliárd forintos termelési érték az idei év eddigi legmagasabb havi kibocsájtása, tavaly egyik hónap sem volt ilyen erős. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján júniusban az építőipar termelése 1,1%-kal bővült az előző hónaphoz képest.
A 2017-es év első félévében a tavalyi év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 27,0%-kal bővült.
A két építményfőcsoport termelésének volumene egyenletesen nőtt, az épületeké 26,1, az egyéb építményeké 29,6%-kal. Az épületek építésének növekedése júniusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés az út- és vasútépítési munkák következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 17,8, az egyéb építményeké 29,1, a speciális szaképítésé 33,4%-kal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 39,6%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 47,9%-kal. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés útépítésekre, illetve vasútfejlesztésre kötött szerződések eredménye.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A második negyedévben az az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 2,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 4,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A KSH adataira reagálva a Market Építő Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szerződések növekedése, valamint az építőipar kapacitáshiánya miatt az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok várhatóan nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket. Mindez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti. „A jó fizikai munkaerő megszerzése és megtartása érdekében már-már komolyan elharapódzó verseny folyik, emiatt a munkaerő költsége meredeken emelkedik” – idézte Scheer Sándort a magyar magasépítő cég közleménye. A vezérigazgató úgy fogalmazott, bizonyos szegmensekben a munkaerő költségének emelkedése akár a 300%-ot is elérheti, ami az inflációt jelentős mértékben meghaladó árfelhajtó hatással bír.
A vezető az építőipar másik nagy problémaforrásának a hatékonyságot nevezte meg. Ez a recesszió előtt is megfigyelhető volt, ám a minőségi munkaerő kivándorlása miatt a hatékonyság tovább romlott. „A jelenleg gyengébb kvalitásokkal bíró munkaerő bérköltsége kifejezetten magas, miközben hatékonyságuk nem fejlődött, ezt a problémát pedig a kivitelezőknek kell feloldania. Meglátásunk szerint a kellő szaktudással rendelkező, minőségi munkát végző szakemberek megszerzése és megtartása érdekében komolyabb hangsúlyt kell fektetni a képzésükre, illetve a lojalitásukat elősegítő programokat szükséges kidolgozni.”
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.