Az első félévben összességében közel 30 százalékkal nőtt az ágazat, ugyanakkor az épületek építésének árszínvonala majdnem 8 százalékkal magasabb, mint egy éve.
2017 júniusában az építőipari termelés volumene 27,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A júniusi 227 milliárd forintos termelési érték az idei év eddigi legmagasabb havi kibocsájtása, tavaly egyik hónap sem volt ilyen erős. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján júniusban az építőipar termelése 1,1%-kal bővült az előző hónaphoz képest.
A 2017-es év első félévében a tavalyi év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 27,0%-kal bővült.
A két építményfőcsoport termelésének volumene egyenletesen nőtt, az épületeké 26,1, az egyéb építményeké 29,6%-kal. Az épületek építésének növekedése júniusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés az út- és vasútépítési munkák következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 17,8, az egyéb építményeké 29,1, a speciális szaképítésé 33,4%-kal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 39,6%-kal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 26,8, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 47,9%-kal. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés útépítésekre, illetve vasútfejlesztésre kötött szerződések eredménye.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene június végén 94,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 41,0, az egyéb építményeké 126,8%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A második negyedévben az az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 7,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 2,6, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 4,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A KSH adataira reagálva a Market Építő Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szerződések növekedése, valamint az építőipar kapacitáshiánya miatt az alacsonyabb tőkével rendelkező vállalatok várhatóan nem lesznek képesek teljesíteni a megnövekedett igényeket. Mindez egyes beruházások leállását vagy elindulásának meghiúsulását eredményezheti. „A jó fizikai munkaerő megszerzése és megtartása érdekében már-már komolyan elharapódzó verseny folyik, emiatt a munkaerő költsége meredeken emelkedik” – idézte Scheer Sándort a magyar magasépítő cég közleménye. A vezérigazgató úgy fogalmazott, bizonyos szegmensekben a munkaerő költségének emelkedése akár a 300%-ot is elérheti, ami az inflációt jelentős mértékben meghaladó árfelhajtó hatással bír.
A vezető az építőipar másik nagy problémaforrásának a hatékonyságot nevezte meg. Ez a recesszió előtt is megfigyelhető volt, ám a minőségi munkaerő kivándorlása miatt a hatékonyság tovább romlott. „A jelenleg gyengébb kvalitásokkal bíró munkaerő bérköltsége kifejezetten magas, miközben hatékonyságuk nem fejlődött, ezt a problémát pedig a kivitelezőknek kell feloldania. Meglátásunk szerint a kellő szaktudással rendelkező, minőségi munkát végző szakemberek megszerzése és megtartása érdekében komolyabb hangsúlyt kell fektetni a képzésükre, illetve a lojalitásukat elősegítő programokat szükséges kidolgozni.”
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.