Gyors és olcsó építőipari digitalizáció? Itt a megoldás!

Ha manapság a hazai építőipar digitalizációjáról gondolkodunk – márpedig egyre többen és egyre többször tesszük –, perceken belül eljutunk a BIM (épületinformációs modellezés) kérdésköréhez és az elterjedése körüli dilemmákhoz. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy ezekben a hónapokban elrajtolt Magyarországon egy olyan rendszer, mely lényegében ugyanezt a küldetést tölti be, mégis sokkal kézzelfoghatóbb és közvetlenebb megoldásokat nyújt.

Mitől más, mint a többi digitalizációs eszköz?

„A BauApp az egyszerű, papíralapú, folyamatosan ismétlődő folyamatok digitalizálására fókuszál”

– mutat rá a lényegre a BauApp Kft. kereskedelmi igazgatója. Tamás Tibor hozzáteszi, a BIM legalább ugyanilyen fontos és hasznos eszköz. Viszont utóbbi a teljes építőipari láncot akarja digitalizálni, míg ez a fejlesztés a BIM fókuszán kívül eső munkafolyamatokra összpontosít. Ezen belül

• az időrabló papíralapú kommunikáció megszüntetése, 
• a felhasznált alapanyag és munkaidő kontrollja,
• értékes eszközök, gépek nyilvántartása és követése,
• továbbá naprakész kimutatásokkal a vezetői döntések megalapozása a célja.

„Próbálunk olyan folyamatokat megfogni, melyek által a zavaros vízből tiszta víz lesz, és a sok papírból értékes adat lesz” – fogalmaz a BauApp Kft. szakembere.

Lényeges különbség az építőipari digitalizációhoz vezető más eszközökhöz képest, hogy a BauApp jóval kisebb költséggel – egy egyszerűbb applikációnak 15 ezer forintos havidíja van projektenként -, és gyorsabban bevezethető egy adott cégnél. „Nem kell hozzá felmérni egy vállalatot, az appokat 48 órán belül be tudjuk vezetni. Ráadásul ezekkel olyan megtakarítások érhetők el, melyek által két-három hónap alatt a teljes szoftverberuházás megtérül.”

Mekkorát tudna előrelépni a magyar építőipar?

A BauApp ugyanakkor nem csupán egy cég, hanem az egész ágazat szempontjából pontos számokkal támasztja alá a digitalizáció hasznát. A kutatások szerint a munkaidő 30 százalékát nem hatékonyan tölti ki a munkás. „Nagyon sokszor csak állnak a munkatársak, mert nincs elég anyag, vagy mert épp papíralapú adminisztráció folyik” – mutat rá Tamás Tibor. A BauApp számításai szerint a 330 ezer építőipari dolgozó bértömege havi 100 milliárd forint. „A 30 százalékos veszteséget alapul véve havi 30 milliárd forintnyi bért nem hatékonyan használunk fel.”

Egy másik elemzés szerint ugyanakkor a kivitelezési költségek 25 százaléka az építkezési helyszínen megtakarítható.

„Miután az ágazat jelenlegi szerződésállománya 2100 milliárd forint, a megtakarítás a digitalizálással éves szinten 500 milliárd forint lehetne.”

Az anyacég adja a hátteret

A BauApp Kft. nem előzmények nélkül lépett ki termékével a magyarországi piacra idén tavasszal. A tulajdonos, a Mobilengine 10 éves szoftverfejlesztési tapasztalata adja az alapot. Tamás Tibor ugyanakkor rámutat, az anyacég angol és amerikai ügyfelei részére elsősorban munkabiztonsági céllal és a jogi megfelelés érdekében fejlesztette ki az applikációkat. „Ezzel szemben nálunk kezdettől fogva a költségek csökkentése és hatékonyságnövelés a fő cél.”

A kereskedelmi igazgatótól azt is megtudtuk, a BauApp termékek a Mobilengine technológiára épülnek, és a BauApp Kft. végezte el a nemzetközi tapasztalatok alapján a magyar iparági viszonyok felmérését, illetve a termékstratégia kialakítását. "A magyar ügyfeleinknek óriási előny, hogy az ő visszajelzéseik nagyon gyorsan beépülnek a termék következő verziójába."

Megszűnik a táblázatok keserves böngészése

A BauApp a fentebb megfogalmazott célokat egy-egy részterületet kiszolgáló applikációkon keresztül biztosítja az ügyfeleleinek. Ezek közül jelenleg a raktározással, az anyagszállítással és a minőséggel foglalkozó applikációk a legnépszerűbbek.

Utóbbi eszköz a működését egy példán keresztül mutatja be az ügyvezető. „A minőség applikáció által nagyon gyorsan lehet felvinni a tervrajzra egy hibapontot az összes paraméterével együtt. A hibához meg lehet adni az érintett alvállalkozót; illetve azt, hogy melyik munkanemben, pontosan hol és ki állapította meg a hibát; továbbá hozzá lehet csatolni javítás határidejét, a fotókat és az aláírást.”

Tamás Tibor hangsúlyozza,

a hagyományos eljárás esetén a területbejárással együtt négy óra a hibajegyzék felvétele.

„Ilyenkor aztán egy excell-táblázatba kell beimportálni a fényképeket és az adatokat.” Hozzáteszi, a hagyományos hibalistában nem lehet a szakágakra rászűrni, ehelyett az ágazati szakembereknek 20-30 oldalas hibajegyzékből kell kikeresniük a rájuk vonatkozó információkat. Ezzel szemben a Minőség applikáció alvállalkozónként, szakáganként rendezi, és pdf-formátumba menti a hibákat. Tamás Tibor ezt saját példáján keresztül tudja, hogy mekkora előny, miután korábban éveken keresztül az épületgépészet területén dolgozott, így sok ilyen ömlesztett listát volt kénytelen végigböngészni.

Miért kell tudni, merre jár egy gép?

A termék néhány hete már a piacon van, és az első ügyfelek elkezdték a használatát. Ugyanakkor az igények és tapasztalatok felmérése nem áll meg. A BauApp Kft. ugyanis folyamatosan gyűjti a visszajelzéseket, melyek alapvetően pozitívak, de mindig hoznak változásokat.

„Az egyik fontos igény például az, hogy ha két projekt között mozgás van eszközök terén, akkor követhető legyen” – hívja fel a figyelmet az igazgató.  „Általánosan jellemző ugyanis, hogy nagyobb értékű eszközök járnak körbe az építkezéseken, és sokszor nehezen mondható meg, éppen hol vannak használatban. Ennek a követése már benne is lesz a termékünk következő verziójában.”

Hogy mennyire fontos az eszközök nyilvántartása, arra az applikációk egyik angol felhasználója is jó példát ad. „Egy év alatt 90 millió forintnyi összeget spórolt meg azzal, hogy elkezdte követni a bérelt eszközeinek a felhasználását. Pusztán abból adódóan, hogy amikortól elromlottak, onnantól egy gombnyomással kivette a bérbeadó a nyilvántartásából.” De hazai példa is mutatja a nyilvántartás jelentőségét:

„Egy évi 300 milliós forgalmú gépészeti cég egymillió forintot fizetett, mert a bérelt gép elkeveredett az építkezések között.”

Az egyik legjelentősebb digitális akadályt is feloldja

A piaci visszajelzések alapján szintén a középpontban van az anyagfelhasználás alakulása. Ez azért kulcsfontosságú, mert manapság a meredek és hirtelen áremelkedések miatt, nem lehet előre kalkulálni az anyagköltségekkel, emiatt a generálkivitelező vagy a beruházó nagyon sokszor már az anyaggal együtt adja ki a munkát. „Természetes igény, hogy akár napi szinten is szeretnék követni, hogyan fogy a kiadott anyag. Ezt akár vállalkozókra lebontva is megtehetik az anyag applikációnk által. A rendszer ráadásul csilingelő vibrációval is figyelmeztet, ha elértük a betervezett mennyiséget.”

A vezető külön felhívja rá a figyelmet, az igazán izgalmas történet akkor kezdődik, amikor egy ügyfél elkezd két-három modult használni egyszerre. „Ezek ugyanis összekapcsolódnak, és olyan összefüggésekre világítanak rá, melyek egy-egy projektben a résztvevők teljesítményére is objektív értékelést adnak.”

A termék további nagy előnye, hogy kezelni tudja az építkezés területén jellemzően gyenge térerő problémáját, ami eddig jelentős akadálya volt a digitalizációnak. „Úgy raktuk össze a szoftvert, hogy nem csak egy felhasználói felületet, hanem a teljes adatbázist letölti a tabletre, illetve a mobilra. Így az eszköz hálózat nélkül is működik, mikor pedig legközelebb hálózatot talál, frissíti a szerveren találhatóadatbázist.”
 

Kiknek segíthet a BauApp?

Ami a célpiacot illeti, a BauApp az applikációival az évente legalább 2-300 milliós árbevételt elérő cégeket keresi. „Nem csupán a generálkivitelezők, hanem a szakági kivitelezők is a célcsoportunkhoz tartoznak” – fogalmaz az igazgató, aki hozzávetőleg 1500 ilyen éptőipari céget lát jelenleg Magyarországon.

Fontos hátteret ad, hogy a kormány által meghirdetett építőipari pályázatban is van olyan tétel, ami alapján a cégek akár a BauAppra is nyerhetnek forrást.

Hegedűs Gergely