Idén már másodszor jutott 400 milliárd forint fölé az egyhavi termelés értéke folyó áron.
Júliusban az építőipari termelés 32,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kibocsátás június után újra túllépte a 400 miliárd forintos határt, ezúttal 403 milliárd forintig jutva. Az előző hónaphoz viszonyítva az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 9,6 százalékkal emelkedett.
Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 34,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A magasépítésben 33,2 százalékkal, a mélyépítésben 37,2 százalékkal nőtt a termelés.
Folyó áron számolva az építőipar éves összevetésben 45,8 százalékkal emelkedett, amiből 11 százalékos áremelkedés adódik. Az épületek és a mélyépítési munkák között kiegyensúlyozottan, 48,2:51,8 arányban oszlott meg a termelés.
Az épületek építése változatlan áron számolva 32,2 százalékkal, az egyéb építményeké 34,1 százalékkal nőtt. A magas és a mélyépítési termelés volumenének éves növekedése júliusban meghaladta az előző két hónapra vonatkozó mutatót. Az épületeknél a lakó, a kulturális és az ipari épületek építése, az egyéb építményeknél út-, vasút- és közműépítések eredményezték a növekedést - tette hozzá a jelentés. Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 23,5 százalékkal, az egyéb építmények építésében 38,0 százalékkal, a speciális szaképítésben 36,5 százalékkal nőtt júliusban.
A júliusban megkötött új szerződések volumene 25,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az épületek építésére kötött új szerződések volumene 12,5 százalékkal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 40,5 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban.
Az építőipari vállalkozások július végi teljes szerződésállománya 10,2 százalékkal csökkent a tavaly július végihez képest, de így is meghaladja a 2236 milliárd forintot. A magasépítési szerződések volumene 48,9 százalékkal nőtt, a mélyépítési megbízások 23,3 százalékkal csökkentek.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.