2019.12.07, Szombat
Baumit: egészséges lakókörnyezet – elérhető áron
Fotók: Bernát Benjámin/magyaerpitok.hu, Baumit Kft.

Baumit: egészséges lakókörnyezet – elérhető áron

magyarepitok.hu

2019.11.14. 07:21 - Almási Krisztina

Milyen megoldásokat kínál a Baumit a beltéri klíma optimális biztosítására? Mik a jól kivitelezett hőszigetelő-rendszerek előnyei? Miben ad többletet más termékekhez képest a Baumit Klíma termékcsaládja? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat Kékesy Péterrel, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetőjével beszélgetve.

Hirdetés

Mint minden területen, az építőanyag-iparban is előtérbe kerülnek azok a termékek és termék-rendszerek, amelyek a fenntarthatóságot, az egészségesebb környezetet támogatják. A Baumit vizsgálatai ebben a témában azt a célt szolgálták, és szolgálják folyamatosan, hogy olyan termékeket fejlesszenek, melyek segítik a természetes lakóklíma kialakítását. A természetes lakóklímának három alappillére különíthető el: a hőszigetelő rendszerek, a szerkezeti anyagok és a beltéri klíma. --

Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu (A képre kattintva galéria nyílik!)

A Schmid családi vállalathoz köthető a Baumit név, és az egész üzleti tevékenység a mészgyártásból indult el, majd később az építőanyag-ipar egyre szélesebb területét fedte le. Az utóbbi néhány évben nem csak a médiában, de társadalmi és vállalati szinten is központi téma lett a fenntarthatóság, ezért a Baumit is elkezdte keresni azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek ezt a célt szolgálják.

Ebből kifolyólag elkezdték vállalati szinten azt vizsgálni, hogy a meglévő termékeket és termékrendszereket hogyan lehet úgy átalakítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban szolgálják a fenntarthatóságot és környezetvédelmet. A Baumit ezzel a törekvéssel nemcsak egy külső nyomásnak vagy fejlesztési irányzatnak akart megfelelni, hanem elkezdte keresni annak az útját, hogy a természethez való kapcsolódást miként tudja szolgálni az ember számára egy lakókörnyezeten belül.

A Baumit a közelmúltban vezette be a piacon a Klíma termékcsaládot, amelyet teljes mértékben az egészség és a természetes lakóklíma szolgálatába állítottak.

A termékcsalád fejlesztésének kezdete egészen 2015-ig nyúlik vissza, amikor a vállalat létrehozta a Viva Kutatóparkot a wopfingi központjához közel Ausztriában, a Baumit Innovációs Központ mellett, amely mára Európa egyik legnagyobb kutatási létesítményévé vált. A kutatóparkot azzal a céllal alakították ki, hogy mérhető és értékelhető legyen a különböző falszerkezet-típusokra kifejlesztett Baumit-termékrendszerek egészségre gyakorolt hatása. Ennek eredményeként az optimális lakóklíma feltételei pontosabban meghatározhatók, ami támogatja a további termékfejlesztéseket. A Klíma termékcsalád tulajdonképpen egy válasz arra a gyártói oldalról, hogy hogyan növelhető az emberek komfortérzete természetközeli anyagok biztosításával.

fotó: Baumit Kft.


Tesztházakkal fejlesztették ki a termékcsaládot

Kékesy Péter a fejlesztés részleteit kifejtve elmondta, hogy a kutatóparkban felépítettek tíz darab, teljesen egyforma, 20 négyzetméteres házat egy ablakkal és egy ajtóval, melyek látszólag mindenben egyformák voltak, azonban a házak határolószerkezetei teljesen különböztek egymástól. Ezek között volt betonfallal, téglafallal, rönkfallal épült ház és könnyűszerkezetes épület is. A házaknál a belső vakolat, a felületképzés és a hőszigetelés is teljesen különbözött.

Mint mondja, a kutatás nem azt a célt szolgálta, hogy a különféle építési rendszereket összehasonlítsa, hanem az volt a célkitűzés, hogy mindenfajta építési módhoz megtalálják a legmegfelelőbb, legjobban alkalmazható anyagokat. Valamennyi esetben szempont volt a komfortérzet és az egészséges lakóklíma megteremtése is. Hozzáteszi azt is: „Mivel minden építési módnak megvan a maga helye és funkciója, fontos volt megvizsgálnunk azt, hogy ha valaki felteszi nekünk a kérdést, hogy bizonyos típusú lakóépülethez milyen anyagot ajánlunk, akkor egyértelműen tudjuk megmondani, hogy abban az esetben melyik a legjobb választás. A vizsgálat során minden házban 33-féle különböző paramétert mértek, ezek között szerepelt például az energiafogyasztás, a páratartalom, az ionkoncentráció, az illóanyagok, a szagok, és számos további faktor, ami az egészséggel kapcsolatba hozható.”

 

Fotó: Baumit Kft.

A kutatás izgalmas pontjai közt emeli ki a szakember az évszakváltozásokat, amikor például tavaszból nyár, vagy őszből tél lesz. Hozzáteszi, hogy évente négy ilyen nagy átmenet van, ezek különösen kitüntetett időszakok a kutatás szempontjából, ekkor ugyanis hőmérsékletben és páratartalomban is változások következnek be, és megfigyelhető, hogy az egyes anyagok hogyan reagálnak ezekre a megváltozott körülményekre.

A termékcsalád fejlesztése még nem érte el végstádiumát, a kutatóközpontban a Klíma termékcsalád továbbfejlesztésére újabb vizsgálatok következnek: a meglévő tíz ház mellé további két házat építenek az eddigi adatok és eredmények figyelembevételével, amelyek iránymutatásként szolgálnak, hogy milyen variációkat érdemes még kipróbálni a megoldások terén.

Kékesy Péter kiemeli, hogy az ebből leszűrhető eredmények vélhetően nem fogják alapjaiban megváltoztatni az eddigi fejlesztési irányokat, ugyanakkor fontos és hosszútávú tapasztalatokkal szolgál majd. Mint mondja: „Olyanra kell gondolni például, hogy azokon a helyeken, ahol a beltéri pára gyorsan változik, ott szerkezettől függetlenül nyilvánvalóvá válik, hogy a meszes vakolatok ezt a párát jobban tudják kezelni, mint a gipszes vagy cementes vakolatok. De tisztában kell lennünk azzal is, hogy ezek a termékek ezt a problémát teljesen nem tudják megoldani, de a kezelésében hatékonyan be tudnak segíteni.”

Fotó: Baumit Kft.


Divat vagy igény a fenntarthatóság?

A Baumit olyan termékekkel van jelen a piacon, amelyek úgynevezett rátett, azaz másodlagos szerkezetek, tehát jellemzően olyan produktumok, melyek valamilyen építési szerkezetre rákerülnek – mint például burkolatok, vakolatok, ragasztók vagy hőszigetelő rendszerek. A termékek fejlesztésében a Baumit mint a piacon egyik vezető építőanyag-gyártó cég elkezdte a súlypontot a fenntarthatóság irányába billenteni többek közt a piac igényeihez alkalmazkodva.

Kékesy Péter hozzáteszi, hogy minden korszaknak megvannak és mindig is megvoltak a maga aktualitásai, 20 évvel ezelőtt ilyen volt például a gépi vakolás, amikor újdonságnak számított, hogy ne kézzel vakoljanak egy belső teret vagy homlokzatot. „Ezután 10-15 évvel ezelőtt ugyanilyen kihívás volt a hőszigetelés kérdése, amikor Magyarországon szigorodtak a hőszigetelési szabványok, és ekkor még nem volt általánosan elterjedt felfogás, hogy miért fontos a hőszigetelés. Napjainkban már ez sem kérdéses, manapság már az energiahatékonyság és fenntarthatóság került előtérbe.”

Viszont hozzá kell tenni azt is – mondja a szakértő –, hogy a hőszigetelés egyik nem várt következménye az lett, hogy az úgynevezett természetes légcsere megszűnt, ami korábban például a nem pontosan illeszkedő faablakokkal megvalósult. Megoldandó szempont lett tehát, hogy a hőszigetelt környezetben a belső levegő hogyan tud kijutni: fontossá vált a szellőztetés kérdése. A megoldás kulcsa a megfelelő minőségű és mértékű hőszigetelés az odafigyelés nélküli, indokolatlan hőszigeteléssel szemben. Ez utóbbi esetben ugyanis egészségre káros hatások alakulhatnak ki, úgy, mint a magas páratartalom, de például a szellőztetés hiánya algásodást és gombásodást is okozhat.

Fotó: Baumit Kft.

A téma összefoglalásaként a szakember elmondja, hogy:

„Mindezek függvényében a jelenlegi korszaknak az lett a jelszava, hogy a különféle meglévő építési módokra hogyan tudjuk kiválasztani azokat az anyagokat vagy többrétegű szerkezeteket, amik az egészségre valamilyen szempontból jótékony hatással vannak.”

Kékesy Péter fontosnak tartja kiemelni, hogy ebben az esetben nem új, eddig ismeretlen anyagokról van szó, hanem olyanokról, amik már 50-100 éve megvannak, ilyen például hangsúlyosan a mész. Mint mondja: „A Klíma termékcsalád fejlesztései tulajdonképpen arról szólnak, hogy újra felfedezzük a régi anyagokat és használjuk ki előnyös hatásaikat. Ezek a megoldások tulajdonképpen olyan hétköznapi dolgokról szólnak, hogy például hogyan lehet a bent lévő párát a vakolat helyes anyagválasztásával szabályozni.”


Tényleg zöld, amit zöldnek hívunk?

Ahogy a termékek kapcsán szóba kerül a fenntarthatóság, Kékesy Péter megjegyzi, hogy a kutatópark is ezt szolgálta, hogy hogyan tudnak hatékonyabban összeállítani egy termékrendszert ahhoz, hogy maga az épület, az élhető környezet természetközelibb legyen, tehát ez volt az alapmotiváció.

A szakértő kifejti, hogy:

„A teljes történethez az is hozzátartozik, hogy az az anyag, amiről beszélünk, nem egy speciális technológiával előállítható, teljesen mesterséges anyag, hanem a mész."

„Tehát itt gyakorlatilag arról van szó, hogy kibányásszuk a meszet, összetörjük, megégetjük, összekeverjük vízzel és ez lesz a mész, mint kötőanyag. Az összes többi hozzávaló pedig már csak adalék hozzá, tehát jellemzően ez egy teljesen természetes anyagról beszélünk.” A szakember azzal folytatja, hogy a mész azért is különösen szerencsés alapanyag, mert szinte automatikusan az összes zöld minősítést is megkapja, mert tulajdonképpen tényleg teljesen természetes.

Kékesy Péter fontosnak tartja elkülöníteni, hogy az építőanyagok területén az, hogy egy építőanyag zöld, alapvetően két dolgot szokott jelenteni. „Az egyik, hogy az előállításával mennyire terheljük a környezetet, tehát mennyi energiát fogyasztunk el azért, hogy le tudjuk gyártani a terméket. A másik pedig az, hogy ha a házat lebontják vagy felújítják, akkor mit lehet az anyaggal kezdeni, tehát mennyire újrahasznosítható.”

Fotó: Baumit Kft.

A szakember hozzáteszi, hogy fontos tisztán látni, hogy vannak olyan irányzatok, melyek azt szorgalmazzák, hogy egy épület legyen abszolút zöld, vagyis teljesen természetes anyagokból készüljön, ami – mint mondja – alapvetően jó gondolat, de ha azt vesszük, hogy például egy ház homlokzatszigeteléséhez használt parafa anyaghoz ki kellene irtani fél hektárnyi parafaerdőt, akkor a környezettudatosság kicsit megkérdőjelezhető, hogy tulajdonképpen mit is jelent.

A polisztirolról azt szokták mondani, hogy ez egy olyan mesterséges anyag, aminek az előállítása nagyon sok energiát fogyaszt, és ez így is van, de egy polisztirol-lemez előállításához szükséges energia töredéke annak az energiának, amit ezzel a polisztirol-lemezzel 20-30 év alatt meg lehet takarítani, így a mérleg összességében pozitív lesz. Tehát mindenképp egy mérlegelendő szempont, hogy tulajdonképpen mit is jelent, ha egy termékről azt állítják, hogy zöld.


Nem csak a fűtési számla csökkentését szolgálja a hőszigetelés

Arra a kérdésre, hogy mérhető-e a hőszigetelés jelentősége, akár a számlákon, akár más formában, Kékesy Péter azt a választ adja, hogy ez mindenféle modell nélkül is nagyon egzakt módon számítható. Mint kifejti, a tipikus számítások közé tartozik, hogy csak a homlokzat szigetelésével a fűtési energiának durván az egyharmadát meg lehet takarítani, nyílászárókkal pedig akár további egyharmadnyi energiafelhasználást.

Egy hőszigetelés nélküli ház 2,5-szer több energiát igényel, mint egy hőszigetelt. A homlokzat nagyságrendileg 25-40 százalék közötti fűtési megtakarítást fog hozni.

Ez a fajta költséghatékonyság egyértelműen mérhető és számítható, és ezeket az adatokat sokan ismerik is. Viszont itt kiemel egy fontos dolgot ehhez kapcsolódóan: „Amivel azonban sokan nincsenek tisztában, azon túl, hogy a gázszámlát tekintve milyen előnyökkel jár a hőszigetelés, azok lényegében azok a faktorok, amik miatt a hőszigetelés az egészséges lakóklíma témakörébe bekerült. Önmagában véve a határolófal egy olyan szerkezet, aminek a belső oldala nyáron 25, télen, fűtés esetén 22 fokos, a külső oldal pedig -15 és plusz 70 fok között változik. Így a belső oldal hőmérséklete viszonylag állandó, a külső oldal pedig változik. Ha ráteszünk erre egy hőszigetelést, akkor ennek a falnak a hőingadozása éjszaka és nappal, illetve télen és nyáron drasztikusan lecsökken, ami az egészség szempontjából mindenképp előnyös.”

Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

A hőszigeteléssel a levegő és a fal felülete közötti hőmérsékletkülönbség jelentősen lecsökken, tehát nem tapasztalható például az, hogy a hőszigetelés nélküli fal belső felületi hőmérséklete például 14 fokos, míg a benti levegő hőmérséklete 24 fokos, így a falnál szinte érezhető a belőle áradó hideg, ami hátfájáshoz vezethet.

A szakértő felvilágosítást ad arról is, hogy azáltal, hogy a hőszigetelő rendszerrel télen az egész fal hőmérséklete megemelkedik, a páralecsapódások veszélye tulajdonképpen megszűnik. A páralecsapódás kockázati tényezői pedig köztudottak: ahol páralecsapódás van, ott lesz nedvesség is, ahol nedvesség van és kicsit alacsonyabb a hőmérséklet, ott pedig rögtön megjelennek a gombák és algák, ami szintén káros az egészségre. Tehát a külső hőszigetelés korántsem kizárólag a fűtési számláról szól, hanem arról, hogy kívülről megvédi az egész szerkezetet, mint egy téli kabát. Sokkal kisebb mechanikai vagy hőmérsékletingadozási különbségnek van kitéve a falazat, ha kívülről védve van.


Hogyan működik a hőtárolás tömör falazattal?

A természetes lakóklímának része a falazat sűrűsége vagy tömörsége, ami nagyban befolyásolja a hangszigetelést, vagy akár a hőtárolást. A falak jelentőségét jól lehet szemléltetni a templomok példáján keresztül, ahol akár két méter vastag falak is lehetnek. Kékesy Péter kifejti: „Ezekben a terekben a belső klíma 2-3 hónapos csúszásban van a külsőhöz képest, tehát tavasszal még nagyon sokáig a téli hideg bent reked, ősszel pedig a nyári meleget őrzi sokáig, ami azért van, mert a falaknak nagy a hőtárolása.”

Egy olyan épület esetében, ahol a szerkezetnek nagy a hőtároló tömege, és a ház teljesen át van hűlve, akkor nemcsak a levegőt kell felmelegíteni, hanem az egész falazatot. Ebben az esetben nyilván nehezebben is hűl majd ki, mint egy könnyűszerkezetes megoldás esetében. Viszont, például a nyaralók vagy időszakosan használt épületek esetében kifejezetten előny, ha gyorsan fel lehet fűteni az épületet. További tényezők falazat esetén az akusztika vagy a károsanyag-kibocsátás is, amit a vásárlásnál szintén érdemes figyelembe venni.

Fotó: Baumit Kft.


Fontos a megrendelők termékválasztása

Arról beszélgetve, hogy jelen pillanatban mekkora a kereslet a Klíma termékcsalád iránt, Kékesy Péter elmondja, hogy mivel a termékekre irányuló fejlesztések is csak 2015-ben kezdődtek meg, és az építőiparban egy hosszabb, régebb óta tartó kommunikáció szükséges ahhoz, hogy a megszokottól áttérjenek egy másik termékre, így a termékcsalád elterjedtsége még meglehetősen gyerekcipőben jár.

Nem csak a kivitelezőknek, de az egész piacnak olyan a viselkedése, hogy amit megszoktak, attól nehezen mozdulnak el. Tehát az ezzel kapcsolatos kommunikáció évekig kell, hogy tartson annak érdekében, hogy ez igazán jól működjön, és meg kell teremteni a keresletet azáltal, hogy minél több helyen és fórumon ismertetik a termékek előnyeit.

Pillanatnyilag a legkeresettebb Klíma termék a glett, mert nagyon sok esetben, főként épületfelújítások és utólagos átalakítások esetében erre sokkal többször van szükség. Az összes többi termék jelenleg még nem igazán ismert, ezért nem is tudott még elterjedni. Mint mondja: „Keresletről ilyen szempontból úgy beszélhetünk, hogy most kezdik még csak megismerni a termékeket, tehát ez majd nyilván a mi feladatunk, hogy ezt minél több emberhez eljuttassuk. Fontos célkitűzésünk átadni azt az üzenetet is, hogy ezek a termékek rendszerben sokkal megbízhatóbbak és hosszabb távú megoldást jelentenek a felhasználás során.”

Fotó: Baumit Kft.

Az egyik célcsoport nyilvánvalóan az építészek, akik el tudnak ezen kiindulási szinten gondolkodni, amikor terveznek egy épületet, hogy hogyan tudnák azt természetesebbé tenni. Tehát egyrészt építészeti oldalról indulhat el ez a fajta gondolkodás, hogy már eleve egy „természetesebb lakóklímára” terveznek egy adott épületre, másrészt pedig ott van a beruházónak a felelőssége és tájékozottsága, hogy ő megrendelőként milyen anyagok használatát preferálja vagy tartja fontosnak az adott épület megépítésekor.

Ezen kívül pedig ott van még a kivitelezői oldal is, akinek időnként megvan saját döntéshozatali lehetősége az építési projektfolyamattól függően. „Ezeknek a célcsoportoknak különböző fórumokon és beszélgetések során adjuk át a természetes lakóklíma megvalósításának lehetőségeit, a kapcsolódó Klíma termékek jellemzőit. A lakosság számára nyilván egy kevésbé műszakibb oldalról fogalmazzuk meg az információkat, de a főüzenet minden célcsoport esetében ugyanaz: az egészséges lakókörnyezet biztosítása” – fűzi hozzá a témához Kékesy Péter.


Hozzáadott értéket képviselnek a Baumit termékei

A szakembert arról kérdezve, hogy ezek a termékek mennyire versenyképesek a piacon, elmondja, hogy a hagyományos megoldásokhoz képest valamelyest magasabb árúak, de mint minden ilyen új rendszernél, itt is tulajdonképpen ez egy hozzáadott értéket jelent. Hozzáteszi: „Ez nemcsak arról szól, hogy adunk egy alapmegoldást, hogy a beltérben hogyan lesz fehérebb a fal, hanem ezek a termékek olyan plusz tartalmakat jelentenek, melyeknek ezt a fajta költségfaktorát a gyártó is igyekszik kompenzálni. De semmiképp sem arról van szó, hogy a magyarországi családok nagy része azt fogja mondani, hogy sajnos én ezt nem engedhetem meg magamnak.  A hagyományos vakolatokhoz mérve az árkülönbség elhanyagolható az általa nyújtott többletteljesítményhez képest.”

Kékesy Péter hozzáteszi azt is, hogy jelentős szemléletváltásra van szükség az építőiparban abban a tekintetben, hogy akár a technológiai megoldásoknak, akár az anyagválasztásnak egyetlen szempontja lehet: legyen a legolcsóbb.

Mint mondja, ez különösen bosszantó akkor, ha az összköltségekhez képest viszonylag kisebb tételeken kezd el az ember spórolni. „Biztos vagyok benn, hogy ár/érték arány szempontjából ez a legjobb megoldás. Leginkább arról van szó, hogy ez a fajta figyelem és újfajta személet többlettartalommal tölti meg ezt a termékrendszert.”


Küszöbön a szemléletváltás

Arról kérdezve a szakembert, hogy ez a típusú, összetételű termékcsalád mennyire van jelen a piacon Magyarországon, kiderül, hogy a Baumiton kívül nem igazán van más vállalat jelenleg, aki a meszes vakolatokkal foglalkozik. Kékesy Péter ennek egyik okaként azt jelöli meg, hogy hazánkban, de főként az építőiparban nagyon erőteljesen jelen van az a szemlélet, hogy ragaszkodnak a megszokott anyagokhoz és technológiákhoz. Hozzáteszi, hogy egy újfajta megoldás sokszor nagyon nehezen megy át a kivitelezői körön, pont emiatt, mert valami mást szoktak meg, és ebből elég nehéz kibillenteni őket.

Arra keresve a választ, hogy ez a fajta újfajta személet mikor tud megtelepedni masszívabban a közfelfogásban, azt a választ adja, hogy a Baumit részéről nagyon fontos a kitartás és a megfelelő kommunikáció, valamint az, hogy lényeges az egész témát több oldalról láttatni, akár a felhasználók, a mesteremberek, az építészek, a beruházó és a családok szempontjából.

Galéria

Iparági hírekBaumit Kft.interjúszigetelésépítőanyagokfenntarthatóságfenntartható építési megoldások

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés