Ezer négyzetméteres daruzott gyárcsarnokot alakítanak ki 1,5 milliárd forintból.
A Csongrád és Szolnok megye határa közelében fekvő Nagytőkén indul el egy 1,5 milliárd forint értékű beruházás – jelentették be a napokban. A magyar tulajdonú Molcza Kft. betonelem-gyára a cég által 2015 óta fejlesztett saját finombeton gyártási eljárásokra támaszkodik, részben új technológiájú, látszóbeton-elem készítése érdekében.
A cég fejlesztési vezetője, Majzik Imre a beruházásbejelentő sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt években saját forrásból 100 millió forintot fordítottak erre a kutatás-fejlesztésre. Az új, ezer négyzetméteres daruzott gyárcsarnokban saját eljárással az előregyártott látszó betonelemek teljes palettáját elő tudják állítani.
Az akár csupán fél centiméter vastagságú lap- vagy falburkolatok időtállóak, színezhetőek és emellett felületük megmunkálása is a gyártás során történik majd
- közölte a szakember.
Az egy műszakban húsz embert foglalkoztató üzemben a tesztgyártás a tervek szerint még az év végén elindulhat. A beruházási költségek felét a növekedési hitelprogram biztosítja, illetve az Építő 3 pályázat 133 millió forintos támogatása mellett a Molcza saját erőből valósítja meg a fejlesztést.
A Molcza Kft. 2012-ben alakult, építőipari kivitelezői feladatok ellátására, elsősorban beton felhasználásával. 2014-ben bővült építőipari kutatás-fejlesztéssel is a cég tevékenységi köre. Egy 750 millió forintos projekt során a vállalkozás már kifejlesztett egy olyan hanggátló téglát, amely más megoldásokhoz képest lényegesen kisebb tömegű, így a födémeken bárhol elhelyezhető, ezzel komoly szabadságot biztosít a tervezőknek.
Emellett többek között egy jelenleg folyó innovációs projektjben - a Budapesti Műszaki Egyetem kutatóival együttműködve - ultrakönnyű acélvázon alapuló könnyűbeton adalékú épületrendszerek fejlesztésén dolgoznak.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.