Építészeti zarándokhellyé válhat a Magyar Zene Háza

Immár hatodik adásával jelentkezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével idén elindított SPAKLI’21 podcast. A beszélgetés témáját a Liget Budapest Projekt keretében a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezésében megvalósuló Magyar Zene Háza projekt kivitelezésének körülményei és különleges kihívásai adták.

A műsor résztvevője a beruházó, Városliget Zrt. részéről Sághi Attila műszaki vezérigazgató-helyettes volt; a kivitelezői oldalt a fővállalkozó Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója Szikszai Zoltán képviselte; a tetőszerkezet gyártója a Weinberg 93’ Kft. részéről pedig Derczó István ügyvezető igazgató volt jelen. A műsor állandó vezetője Náray Balázs.

 

A beszélgetés elején Sághi Attila elmondta:

„Rengeteg fantasztikus tervet láttunk már, sőt mi magunk is álmodtuk sokat, de hogy egy ilyen tervpályázati álom végül valósággá lett, az nagyon ritka, különösen azért, mert ennyire az álomnak megfelelően történik a kivitelezés.”

Hangsúlyozta, a futurisztikus épület már akkor elismerésben részesült, amikor még csak makettben létezett. Hozzátette, a kivitelezés felelős azért, hogy a tervezőasztalon megálmodott komplexum a valóságban is tökéletes képet mutasson.

 

A tervezőasztalon megszületett álmot váltják valóra

Szikszai Zoltán úgy nyilatkozott: „Kollégáim nevében is elmondhatom, hogy életünk három legizgalmasabb kihívása közé sorolhatjuk a Magyar Zene Házát. Mi sem tudtuk elképzelni, de gyakorlatilag pontosan ugyanaz készül, amit a japán tervező (Sou Fujimoto – a Szerk.) megálmodott, és a magyar építész iroda kiviteli tervekbe öntött (M-Teampannon – a Szerk.).

Az utóbbi három évben nem telt el úgy nap, hogy ne állított volna kihívás elé a kivitelezés, és büszkék vagyunk, hogy a részesei lehetünk.”

Az épület képét a tetőszerkezet erősen meghatározza. Ennek kialakításával kapcsolatos különleges feladatokról így nyilatkozott Derczó István a Weinberg 93’ Kft. ügyvezetője:

„Eddigi legizgalmasabb és legszebb épületeink közé tartozik. A tetőszerkezet kivitelezése során szükségünk volt a bő 25 éves gyártási tapasztalatainkra.

Úgy gondolom, hogy százévenként adódik a Liget Budapest Projekthez hasonló fejlesztési lehetőség − legutóbb a Millenium idején – így rendkívül büszkék vagyunk, hogy részt vehetünk benne.”

 

Tetőtől az alapokig kellett építkezni

Derczó István folytatta, hogy a tetőszerkezet kivitelezése során az volt a legnagyobb feladat, hogy

„fordítva kellett építkezni: a tetőszerkezet megelőzte a közbenső födém és a kitöltő falazat munkafolyamatát. Ez nem napi, hanem óránkénti kapcsolattartást igényelt a fővállalkozóval, ugyanis sok szakág dolgozott párhuzamosan."

Szikszai Zoltán hozzátette, hagyományos cölöpalapozással készült az alapozás, de 

a szigetelés során már speciális eljárásokat kellett alkalmazniuk, hiszen a -2-es és -1-es szint vízben áll, ami miatt az építési területre történő belépést illetően szigorú szabályokat is be kellett vezetni.

A szerkezet különleges acél és monolit vasbeton kombinációja, így lépésről lépésre kellett építeni, és napról napra kitalálni, hogy mi lesz a következő munkafolyamat.

A 12 méter magas térelhatároló üvegfalakhoz hasonló Magyarországon eddig nem készült, de Európában is ritka, a 103 fénykúttal áttört, kráterszerű képződmények pedig szigetelési szempontból jelentettek kihívást.

- hangsúlyozta.

 

A kupola összeszerelése történelmi pillanat volt

A beruházó részéről Sághi Attila kiemelte, hogy korábbi aggodalmaik elmúltak, amint tapasztalták a kivitelező professzionális hozzáállását. Már az építkezés elején, a dolgozók részére kialakított bejáró folyosó mentén kihelyezték az épület távlati tervet, hogy a munkavállalók érezhessék, hogy milyen kalandban vesznek részt.

Hozzátette a munkaterület kivételesen rendezett: ez annak is köszönhető, hogy a legtöbb elem egyedi, ezek nyilvántartását egyedi azonosítóval ellátott címkékkel végzik, fontos, hogy minden nyomon követhető legyen és a helyére kerüljön.

Az üvegszerkezetek kialakítására a kontinensen nincs példa, így valószínűsíthető, hogy építészek zarándokhelyévé válik a komplexum

– tette hozzá.

Derczó István elmondta: „Minden tiszteletem a gyártóké és a kollégáké.

A kupola összeszerelése történelmi pillanat volt, amelynek során látszott a kollégák szemében az alázat, hogy részesei lehetnek a folyamatnak.”

A funkciónak megfelelő kialakításról, a hangszigetelési eljárásokról, és a 10 méter magas hangdómról számos további érdekességet lehet megtudni az alábbi beszélgetésből: