Az elkerülő út 15,5 kilométer hosszan halad majd a megyeszékhely közelében, attól keletre, számos kapcsolatot létrehozva a város felé.
Amikor tavaly az M25-össel Egert elérte a 2x2 sávos gyorsforgalmi hálózat ősszel a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, Nagy Róbert Attila, az állami cég vezérigazgatója interjút adott lapunknak. A vezető nemcsak az az építkezésről beszélt részletesen, hanem az egri elkerülő a városlakók által kifejezetten várt projektjéről is megosztott lapunkkal új információkat.
Azóta a fejlesztés előkésztése a tervek szerint halad előre: legutóbb novemberben írtunk róla annak kapcsán, hogy kihirdették az előkészítő tervezőket: a feladatot mintegy 149 millió forint értékben az UTIBER Közúti Beruházó Kft., az UVATERV Út-, Vasúttervező Zrt. és a Pannonway Építő Kft. konzorciuma végzi el. A feladatuk az M25 autóúthoz kapcsolódó, Egert keletről elkerülő út tanulmánytervét és környezeti hatástanulmányát elkészíteni. A 2022 végéig tartó tervezés eredményeként cél a környezetvédelmi engedély megszerzése is, amelynek alapján véglegessé válik a tovább tervezhető nyomvonal.
A műszaki tervezés előrehaladásáról, valamint az egyes közösségi részvételi lépésekről az http://www.egrielkerulo.hu oldalon és a facebook.com/egrielkerulo Facebook oldalon folyamatos tájékoztatást adnak, az itt elérhető ütemterv szerint.
Az elkerülő utat 2×1 sávos, másodrendű főúti kialakítással tervezik tovább, mintegy 15,5 kilométer hosszan, a várostól keletre az észak-déli irányú közúti kapcsolatának biztosíthatósága érdekében, az M25 autóút a 25. és 24. sz. főutak között felfűzve a további országos közutakat és a jelentősebb helyi utakat.
Mint ahogy korábban is beszámoltunk róla, és a NIF most emlékeztet is, Eger elkerülő útjának előzetes vizsgálatára 2019-ben készült el a térségi fejlesztési terv (más néven masterplan). Ez akkor még négy nyomvonalfolyosót elemzett úthálózati szinten (kettőt a várostól nyugatra, míg kettőt a várostól keletre vezetve).
A négy vizsgált nyomvonalváltozatot összevetve
a keleti nyomvonalváltozatok forgalmi, hálózati és társadalmi-közgazdasági szempontból jóval kedvezőbbnek bizonyultak a nyugatiakhoz képest, ezért a döntéshozók a város keleti oldalán vezetett nyomvonal tanulmánytervi szintű továbbtervezése mellett döntöttek.
A tervezők a Masterplan alapján több lehetséges nyomvonalváltozatot vizsgálnak majd. A NIF hangsúlyozza:
a nyomvonalfolyosók vizsgálatánál fontos a helyi közlekedési szokásoknak és a turisztikai forgalom irányainak a megismerése.
A tervezés során olyan nyomvonalat kell meghatározni, ami a megépülése esetén hozzájárul majd a városon áthaladó személy- és teherforgalom csökkentéséhez, segíti a helyi úthálózat tehermentesítését, és új alternatívát nyújt a helyi közlekedéshez is,
ezáltal jelentős mértékben segíti a jobb levegőjű, csendesebb, élhetőbb városi környezet kialakítását.
A tervezés során olyan fontos kérdésköröket vizsgálnak, mint például az út épített és természeti környezetre, a lakosságra gyakorolt hatásai.
A NIF Zrt. közleményében hangsúlyozza: a város számára fontos fejlesztés tükrözze a közösség szükségleteit, igényeit, feltárja az úthasználók, az itt élők, az érintett társadalmi csoportok valós érdekeit, szempontjait, és ezzel egy szélesebb körű elfogadottsággal bíró nyomvonal alakulhasson ki.
Ennek érdekében a NIF Zrt. a lakosság széles körű tájékoztatását, bevonását, az érintettekkel való folyamatos kapcsolattartást, párbeszédet a közösségi tervezés alapelveit felhasználva kívánja megvalósítani, mellyel megismerheti, és számításba veheti Eger és vonzáskörzete lakosságának és további érintettjeinek – gazdasági, szakmai és civil szervezeteinek – véleményét, szempontjait, elvárásait.
A projekt és a lakossági bevonása kapcsán idézik még Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozza: Eger gyorsforgalmi bekötésével rövidült a menetidő, és biztonságosabbá vált a közlekedés Budapest, Miskolc és Nyíregyháza felé is.
„A közvetlen gyorsforgalmi úti elérés jelentősen javította a város és térsége mintegy 85 ezer lakójának életminőségét, az ő érdekükben dolgozunk tovább most a véleményüket kikérve”
- emeli ki nyilatkozatában a szakpolitikus.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.