Ünnepélyes kerek között leplezték le a Párisi Udvar csarnokában a Market Építő Zrt. munkájával újjászületett, immár a Mellow Moods hotelnek otthont adó épület nívódíj tábláját.
Közel egy éves várakozást követően hétfő délelőtt kerülhetett sor a jeles eseményre a főváros egyedülálló értéket képviselő épületében, a Párisi Udvar csarnokában. Az épület a 2020-as Építőipari Nívódíj pályázaton „műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció” kategóriában győztes díjazásban részesült.
Ahogyan arról korábban már több alkalommal is beszámoltunk, a közel 200 éves múlttal rendelkező, jelenleg hotelként üzemelő Párisi Udvar restaurálása és eredeti állapotának visszaállítása a Market Építő Zrt. generálkivitelezésében, az Archikon Kft. generáltervezésében, valamint az ÓBUDA-ÚJLAK Zrt. lebonyolításában valósulhatott meg. A Párisi Udvar Hotel Budapest a Mellow Moods Hotels ötcsillagos komplexuma, az épület helyreállítása pedig Magyarország egyik legnagyobb ívű restaurálási feladata volt.
A már több nemzetközi elismeréssel és építészeti díjjal rendelkező épületben most a Market szervezésében ünnepélyes keretek között került sor a
tanúsítványok átadására, illetve a létesítményben elhelyezett, a kivitelezésben közreműködők nevével ellátott bronztábla leleplezésére.
A táblaavató ünnepségen felszólalt:
Bajnok Sándor üdvözölte az esemény résztvevőit, és elmondta, hogy számára kiemelkedő jelentőséggel bírt a projekt:
„nem is kerülhetett volna jobb helyre ez a nívódíj, mint a Párisi Udvarra, hiszen a kollégáim nevében is elmondhatom, ez volt az egyik legnehezebb és legszebb, a Market kivitelezésében elvégzett projekt, ilyen összetett épületet még nem építettünk.” Kiemelte azt is, hogy mindez igazi csapatmunka volt, és megköszönte minden résztvevő hozzájárulását.
Az épület páratlan értékeit képezi többek közt az eklektikus motívumrendszere; a színes ólomüvegablakai; a speciális fém- és üvegportáljai, az üvegtetői és nyílászárói, illetve nagymennyiségű kovácsoltvas eleme is.
A műszaki igazgató arról is beszámolt, hogy kollégái miként nyilatkoztak a Párisi Udvarhoz kötődő munkáról. Bajnok Sándor többek közt ezeket emelte ki: „a magasépítés minden létező hangszerén játszanunk kellett”, vagy hogy „a Párisi Udvar a szélsőségek palotája,” vagy pedig az, hogy „ez az épület a felsőfok fokozása”.
A historizáló stílusú, arab, mór és gót jegyeket ötvöző eklektikus ház Schmahl Henrik tervei alapján épült, 1913-ban adták át. A világháborúban és a többszöri átalakításokban erősen leamortizálódott műemléképületben a tervezéssel együtt a restaurátori és rekonstrukciós munkálatok mintegy 4,5 évig tartottak. Pólus Károly, az Archikon Építésziroda Kft. tervezője visszaemlékezett, mi volt az első gondolata, amikor 2015-ben elkezdődött a kivitelezés:
„Úgy érzem sikerült valósággá váltani az akkor tett ígéretünket, miszerint az épületet nemhogy ugyanolyan szép, hanem egy még szebb formában fogjuk visszaadni Budapestnek. 2019 tavaszán a nagyközönség is megtekinthette az újragondolt házat és valamennyien ezekkel a szavakkal illették: szebb, mint korábban volt.”
„Minden közreműködőnek köszönöm a munkáját, néhol ugyan heroikus küzdelem volt, ugyanakkor azt gondolom, a végén büszkén elmondhatjuk, ebben valamennyiünknek része volt”
- tette hozzá köszönetét kifejezve a tervező.
A fentieknek megfelelően a 2015 szeptemberében kezdett kivitelezésben csak a kerámia-helyreállítási munkák 85 000 órát vettek igénybe, és nagyságrendileg 100 szakértő bevonásával folytak. Közel 10 000 kerámiaelemmel pótolták a tönkrement darabokat.
Kálmán Péter, a projekt lebonyolításáért felelős ÓBUDA-ÚJLAK Zrt. ügyvezetője szintén köszönetét nyilvánította a nívódíjtábla leleplezése előtt, és ennek kapcsán elmondta:
„az épület megérdemli, hogy „legekben” beszéljünk róla, hiszen csodálatos ez a létesítmény.”
Hozzátette: ugyanúgy csodálatosak a szakemberek és elkötelezett tervezők, a beruházók és restaurátorok, akik ezt a projektet véghez vitték. „Projektmenedzserként elmondhatom, büszkék vagyunk az elmúlt 5 év eredményeire, mindez nem megismételhető, hanem minden elemében egyedi.”
Ezt követően Bálint Péter, az Építőipari Nívódíj bizottság képviselője személyesen is átnyújtotta a tanúsítványokat a projekt díjazottjainak.
Fő ékessége, a Ferenciek tere és a Petőfi Sándor utca között átvezető hatszögletű passzázs, melyeket egyedi díszítésű, speciális préselt üvegelemekkel, úgynevezett fényhozó Luxfer-prizmákkal (lux=fény, fero=hozni) fedték le.
A kristályüveg kupolát Schmahl Henrik tervei alapján a Haas és Somogyi cég készítette, a majolika díszeket a Zsolnay-gyár, a színes üvegablakokat Róth Miksa cége. Az úgynevezett luxfer prizmákból álló üvegtető szó szerint a fényben fürdött, mivel természetes fény híján száz villanykörte világította meg. Ezen iparművészeti kincs a kiváló lokáció, a belvárosi forgatag, a tökéletes enteriőr, luxusszállodaként eszményi otthont ad a világ bármely tájáról érkező vendégnek.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.