A Gróf Széchenyi Család Alapítvány első alkalommal szervezett rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémián, melynek során a Lánchíd felújításáról is előadást tartott a kivitelező A-Híd projektvezetője.
Az A-Híd Zrt. és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Karának támogatásával rendezték meg március 18-án a grófi családi alapítvány és a Hídépítők Egyesülete által szervezett „A Széchenyi nemzetség kiemelkedő alakjai a magyar történelemeben” konferenciasorozat első eseményét.
A Lánchidat felújító A-Híd Zrt. és az azt megálmodó és az építésében instrumentális gróf Széchenyi István nemzetségének közös szervezésében a család több a magyar történelemben befolyásos, illetve kiemelkedő tagját mutatják be, valamint a főváros első hídjának felújítása is fontos téma.
A rendezvényen elsőként felszólalva Széchenyi Tímea, az alapítvány elnöke elmondta: tulajdonképpen történelmi pillanat, hogy az alapítvány első alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia épületében tarthatja meg rendezvényét. Elmondta: a konferenciasorozat első alkalmán gróf Széchenyi Ödön halálának 100 évfordulójának alkalmából mutatják be életművét, illetve gróf Széchenyi Pál monarchiakori miniszter munkásságáról is előadást tartanak.
Ezt követően Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója szólalt fel, aki kifejtette: a több mint 70 éves cég a kezdetektől támogatja az alapítvány munkáját és közös elképzeléseik vannak a jövőre nézve is, mint ahogy a Hídépítők Egyesülete és a Széchenyi Alapítvány együttműködése is jelentős. A vezérigazgató a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjaként méltatta gróf Széchenyi Istvánt, majd kifejtette: nagyon örül, hogy az akadémia épületében tarthatják a konferenciát - többek között azért is, mert az közvetlenül a híd mellett található.
Hangsúlyozta: egy hídépítő vállalat életében különösen sokat jelent, hogy a megnyerhette a pályázatot, melyen jól felkészült kollégái nagy erővel dolgoznak, és melynek munkálatainak mintegy felét végezte el mindeddig a cég.
Nagy tisztesség és nagy felelősség egy ilyen történelmi jelentőségű híd felújítása, amely iránt jelentős az érdeklődés – mondta a vezető. Szavaiból kiderült: nap mint nap tájékoztatják a nyilvánosságot a munkálatok előre haladásáról. Méltatta a híd projektjét irányító
Varga Balázs projektvezetőt is, rámutatva: a szakember korábban a Szabadság híd felújítását is vezette, illetve legutóbbi munkája az új komáromi Duna-híd volt.
Sal László beszédjét egy gróf Széchenyi István idézettel zárta, elmondva: „A jól elrendelt munka minden gyarapodás talpköve.”
Gróf Széchenyi Ödönről, a magyar és oszmán hivatásos tűzoltóság megteremtőjéről és Széchenyi István fiáról Dr. Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója tartott előadást, aki részletesen beszélt a nemcsak számos teljesítményt elért, de kifejezetten érdekfeszítő életpályát is befutott arisztokratáról.
Ezt követően Bugár-Mészáros Károly műemlékvédelmi szakmérnök mutatta be gróf Széchényi Pál munkásságát, aki a kiegyezés után 1882 és 1889 között az Osztrák-Magyar Monarchia agrár- és iparügyi minisztere volt.
A Lánchídról annak projektvezetője, a Sal László vezérigazgató által már korábban is méltatott Varga Balázs tartott előadást. A vezető szakember először történelmi visszatekintéssel kezdte a felszólalását. Emlékeztett: 1840-ben kezdődött el a híd építkezése, mely hatalmas munka volt: az első acélanyag mintegy 6 évvel a kivitelezés megkezdése után érkezett meg és az akkori hídszerkezetben mintegy 2000 tonnányi acélt használtak fel.
A projektvezető részletesen beszélt a Lánchíd korabeli kialakításáról összefoglalva az építkezés történetét az 1849-es hídátadásig. Ezt követően a híd további fejlesztéseinek történelmére tért ki. Szavaiból kiderült: az 1910-es évek jelentős átépítése során nyerte el a Lánchíd azt a hídszerkezetét melyen ma is dolgoznak. Beszélt a világháborúban felrobbantott híd újjáépítéséről is, illetve a kisebb mértékű felújításokról a világháború után.
A jelenleg zajló építkezésről beszélve felsorolta a komplex munka fő területeit: az organizációt, a korrózióvédelmet, a felszerkezet átépítését, az alépítményi, illetve az örökségvédelmi munkákat, valamint a feladat végét jelentő munkálatokat is.
Elmondta: a 2021 február 3-án aláírt szerződéstől számítva 30 hónap alatt újítják fel a hidat, amiből a közúti fogalmat 18 hónapig akadályozza csak a kivitelezés.
Részletes előadása során többek között kitért a toronydaruk építkezésére, melyekről azt is elmondta: ezek abban is speciálisak, hogy jóval nagyobb súlyt bírnak el, mint a magasépítésen látható, hasonlóan magas gépek. Amikor a tartószerkezet felújításáról beszélt, kifejtette: a második világháború után vasbetonból felépített pályaszerkezetet elbontották és helyette korszerű acél pályalemezeket építenek be. Így, mivel a híd önsúlya
mintegy 15 százalékkal kevesebb lesz a felújítás befejeztével mint annak megkezdése előtt volt, az átkelő képletes értelemben véve fellélegezhet, amire rá is szorult - tette hozzá.
Az acélszerkezet hibajavításairól beszélve elmondta: több ezer hibát kell egyesével kijavítani, jelentős rozsdásodást és más hibákat kell egyesével felmérni. A projektvezető az örökségvédelmi munkákról is részletesen beszámolt, melyekre a díszes lámpatartó oszlopok, a kandeláberek jó példaként szolgálnak: a munkálatok részeként 32 hídkandelábert háromágú formában gondosan rekonstruálnak és újra öntenek, míg a 12 parti, a 8 pilon- és 4 eredeti, Széchenyi-korabeli nagy kandelábert szakértők restaurálják.
Beszédjének végéhez közeledve a Lánchíd híres oroszlánjaira is kitért, melyek eredetileg is három-három darabból áltak, így szétszerelve tudták elszállítani őket a fővárosi restaurátorműhelybe, ahol 2021 augusztusa óta zajlik a szobrokon a munka és várhatóan idén augusztusra készülnek el.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.