A Gróf Széchenyi Család Alapítvány első alkalommal szervezett rendezvényt a Magyar Tudományos Akadémián, melynek során a Lánchíd felújításáról is előadást tartott a kivitelező A-Híd projektvezetője.
Az A-Híd Zrt. és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Karának támogatásával rendezték meg március 18-án a grófi családi alapítvány és a Hídépítők Egyesülete által szervezett „A Széchenyi nemzetség kiemelkedő alakjai a magyar történelemeben” konferenciasorozat első eseményét.
A Lánchidat felújító A-Híd Zrt. és az azt megálmodó és az építésében instrumentális gróf Széchenyi István nemzetségének közös szervezésében a család több a magyar történelemben befolyásos, illetve kiemelkedő tagját mutatják be, valamint a főváros első hídjának felújítása is fontos téma.
A rendezvényen elsőként felszólalva Széchenyi Tímea, az alapítvány elnöke elmondta: tulajdonképpen történelmi pillanat, hogy az alapítvány első alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia épületében tarthatja meg rendezvényét. Elmondta: a konferenciasorozat első alkalmán gróf Széchenyi Ödön halálának 100 évfordulójának alkalmából mutatják be életművét, illetve gróf Széchenyi Pál monarchiakori miniszter munkásságáról is előadást tartanak.
Ezt követően Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója szólalt fel, aki kifejtette: a több mint 70 éves cég a kezdetektől támogatja az alapítvány munkáját és közös elképzeléseik vannak a jövőre nézve is, mint ahogy a Hídépítők Egyesülete és a Széchenyi Alapítvány együttműködése is jelentős. A vezérigazgató a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjaként méltatta gróf Széchenyi Istvánt, majd kifejtette: nagyon örül, hogy az akadémia épületében tarthatják a konferenciát - többek között azért is, mert az közvetlenül a híd mellett található.
Hangsúlyozta: egy hídépítő vállalat életében különösen sokat jelent, hogy a megnyerhette a pályázatot, melyen jól felkészült kollégái nagy erővel dolgoznak, és melynek munkálatainak mintegy felét végezte el mindeddig a cég.
Nagy tisztesség és nagy felelősség egy ilyen történelmi jelentőségű híd felújítása, amely iránt jelentős az érdeklődés – mondta a vezető. Szavaiból kiderült: nap mint nap tájékoztatják a nyilvánosságot a munkálatok előre haladásáról. Méltatta a híd projektjét irányító
Varga Balázs projektvezetőt is, rámutatva: a szakember korábban a Szabadság híd felújítását is vezette, illetve legutóbbi munkája az új komáromi Duna-híd volt.
Sal László beszédjét egy gróf Széchenyi István idézettel zárta, elmondva: „A jól elrendelt munka minden gyarapodás talpköve.”
Gróf Széchenyi Ödönről, a magyar és oszmán hivatásos tűzoltóság megteremtőjéről és Széchenyi István fiáról Dr. Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója tartott előadást, aki részletesen beszélt a nemcsak számos teljesítményt elért, de kifejezetten érdekfeszítő életpályát is befutott arisztokratáról.
Ezt követően Bugár-Mészáros Károly műemlékvédelmi szakmérnök mutatta be gróf Széchényi Pál munkásságát, aki a kiegyezés után 1882 és 1889 között az Osztrák-Magyar Monarchia agrár- és iparügyi minisztere volt.
A Lánchídról annak projektvezetője, a Sal László vezérigazgató által már korábban is méltatott Varga Balázs tartott előadást. A vezető szakember először történelmi visszatekintéssel kezdte a felszólalását. Emlékeztett: 1840-ben kezdődött el a híd építkezése, mely hatalmas munka volt: az első acélanyag mintegy 6 évvel a kivitelezés megkezdése után érkezett meg és az akkori hídszerkezetben mintegy 2000 tonnányi acélt használtak fel.
A projektvezető részletesen beszélt a Lánchíd korabeli kialakításáról összefoglalva az építkezés történetét az 1849-es hídátadásig. Ezt követően a híd további fejlesztéseinek történelmére tért ki. Szavaiból kiderült: az 1910-es évek jelentős átépítése során nyerte el a Lánchíd azt a hídszerkezetét melyen ma is dolgoznak. Beszélt a világháborúban felrobbantott híd újjáépítéséről is, illetve a kisebb mértékű felújításokról a világháború után.
A jelenleg zajló építkezésről beszélve felsorolta a komplex munka fő területeit: az organizációt, a korrózióvédelmet, a felszerkezet átépítését, az alépítményi, illetve az örökségvédelmi munkákat, valamint a feladat végét jelentő munkálatokat is.
Elmondta: a 2021 február 3-án aláírt szerződéstől számítva 30 hónap alatt újítják fel a hidat, amiből a közúti fogalmat 18 hónapig akadályozza csak a kivitelezés.
Részletes előadása során többek között kitért a toronydaruk építkezésére, melyekről azt is elmondta: ezek abban is speciálisak, hogy jóval nagyobb súlyt bírnak el, mint a magasépítésen látható, hasonlóan magas gépek. Amikor a tartószerkezet felújításáról beszélt, kifejtette: a második világháború után vasbetonból felépített pályaszerkezetet elbontották és helyette korszerű acél pályalemezeket építenek be. Így, mivel a híd önsúlya
mintegy 15 százalékkal kevesebb lesz a felújítás befejeztével mint annak megkezdése előtt volt, az átkelő képletes értelemben véve fellélegezhet, amire rá is szorult - tette hozzá.
Az acélszerkezet hibajavításairól beszélve elmondta: több ezer hibát kell egyesével kijavítani, jelentős rozsdásodást és más hibákat kell egyesével felmérni. A projektvezető az örökségvédelmi munkákról is részletesen beszámolt, melyekre a díszes lámpatartó oszlopok, a kandeláberek jó példaként szolgálnak: a munkálatok részeként 32 hídkandelábert háromágú formában gondosan rekonstruálnak és újra öntenek, míg a 12 parti, a 8 pilon- és 4 eredeti, Széchenyi-korabeli nagy kandelábert szakértők restaurálják.
Beszédjének végéhez közeledve a Lánchíd híres oroszlánjaira is kitért, melyek eredetileg is három-három darabból áltak, így szétszerelve tudták elszállítani őket a fővárosi restaurátorműhelybe, ahol 2021 augusztusa óta zajlik a szobrokon a munka és várhatóan idén augusztusra készülnek el.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.