A komáromi híd nemcsak funkciójában, hanem formájában is kiemelkedő

2020 egyik legfontosabb építőipari eseménye volt amikor átadták a Duna Magyarország és Szlovákia közti határszakaszán Komáromnál átívelő Monostori hidat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a Slovenská Správa Ciest (SSC) beruházásában felépített átkelő kivitelezését a Hídépítő Zrt., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta H-M DUNAHÍD Konzorcium végzete el, kiemelt alvállalkozóként a Hódút Kft. közreműködésével. A Monostori híd a Duna legmagasabb hídjaként jött létre. A hétezer tonnás acélszerkezetű híd kétsávos, nehéz járművek és munkagépek is használhatják.

 

 

A nívódíjat még 2021 decemberében kapta meg a különleges, egypilonos szerkezetű híd, most április utolsó napjaiban pedig ennek alkalmából avattak táblát az Új Komáromi Duna-híd Látogatóközpont mellett.

 

Három híd is átível a Dunán Komáromnál

Az eseményen felszólalt dr. Molnár Attila polgármester, aki külön megköszönte mindenkinek a munkát, akik a híd felépítésében részt vettek. Hangsúlyozta a híd turisztika jelentőségét, illetve kiemelte: Komárom az egyetlen olyan város az egész folyam vonalán, amely nem főváros, és mégis három híd is összeköti a Duna túlpartjával. Gazdasági szempontból is jelentősnek nevezte a fejlesztést és elmondta: napi háromezer teherautó halad át a hídon.

 

 

Dr. Katona András, a bíráló bizottság referense, a Közlekedéstudományi Egyesület delegáltja felszólalásában többek között azt hangsúlyozta: jelenleg a magyar hídépítés aranykorát éli, a megépülő hidak számát tekintve is és a Monostori híd ennek az aranykornak az egyik meghatározó létesítménye. Szavaiból kiderült még: mind technológiai innováció, mind pedig építészeti érték tekintetében kiemelkedő a műtárgy.

 

 

A szakmai összefogás által valósulhat meg a hidépítés aranykora

Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója beszéde elején megköszönte az elismerést, majd kifejtette: csúcstechnológiát tudtak megvalósítani az építkezésen. Elmondta: a projektről az összefogás jut eszébe, mivel magyar-szlovák összefogásnak köszönhető a híd elkészülte, illetve az Európai Uniót is részt vett a finanszírozásában.

 

 

Ezt követően a kivitelezőkre kitérve mondta el: a hidat is egy összefogás hozta létre. Kiemelte a tervezőket, a mérnöki szervezetet, és kivitelezőket is: nem csupán a Hídépítő Zrt.-t, a Mészáros és Mészáros Zrt.-t, valamint a Hódút Kft.-t, de a Hídtechnika Kft.-t és a HSP Hídépítő Speciál Kft.-t is.

 

 

A vezérigazgató kifejtette: immár talán húsz éve tart a hídépítés aranykora és hosszú lenne felsorolni, hány hidat tudott felépíteni a szakma, és közte az az általa felsorolt cégek ezalatt az idő alatt. Ezt követően rámutatott: a korszak nem ért véget, mióta a Monostori hidat befejezték, azóta több helyen is dolgozik gyakorlatilag ugyanaz a szakmai stáb.

A cégvezető ennek kapcsán több hidat is felsorolt. Az M4-es és M44-es Tisza-hídját és az M44-es Körös-hidját (az adott hidak, mint cikkeinben is beszámoltunk róla a Duna Aszfalt Zrt., illetve leányvállalata, a Hódút fővállalkozásában épülő útszakaszok részeként valósultak meg, ebben a formában dolgozott rajtuk kiemelt alvállalkozóként az A-Híd), valamint az épülő paksi Duna-hidat (ebben a beruházásban a Duna Aszfalt a fővállalkozó, és a cég alvállakozójaként vesz részt a Hídépítő a munkában).

 

 

Sal László beszédjek végéhez közeledve külön kiemelte a Lánchidat is, ahol szintén az A-Híd stábja dolgozik jelenleg is (a nagyszabású projektben, ahogy arról a beruházást rendszeresen bemutató cikkeinkben is olvashatnak, az A-Híd a fővállalkozó).

Az esemény a nívódíjat megörökítő tábla leleplezésével zárult: ezt Sal László, Görbedi Lászlóval, a Mészáros és Mészáros Zrt. vezérigazgatójával, valamint dr. Katona Andrással közösen tette meg az ünnepség végén.