A Mathias Corvinus Collegiumnak köszönhetően újul meg a debreceni Aranybika: indul a tervpályázat

Nyílt, országos építészeti tervpályázatot hirdet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a debreceni Aranybika Szálló felújítására és új oktatási központ létrehozására – derül ki az oktatási intézmény sajtóközleményéből. A projekt annak az országszerte tervezett, a magyar épített örökség jelenleg elhanygaolt elemeinek méltó megőrzésére és újjáélesztésére szolgáló programnak a része, melyről nemrég adott részletes interjút lapunknak Orbán Balázs államtitkár, az MCC kuratóriumi elnöke. Az írásban nemcsak az Aranybikáról, de a miskolci Avas szállóról, a Pécsi Tiszti Kaszinóról, illetve az MCC a Munkásőrség nyomasztó épületeinek helyére, a Gellérthegyre épülő új központjáról is szó esik, ugyanúgy mint a stratégiáról és gondolatmenetről, ami a programot vezérli.

 

A nagyközönség már nyár végén megismerheti majd az Aranybika nyertes pályaművét, amelyről a szakma legjelesebb képviselőiből álló bírálóbizottság dönt majd. Az MCC biztosítja az átláthatóságot: a vonatkozó hazai és európai uniós közzétételi jogszabályoknak teljeskörűen megfelelve kiírt tervpályázatra 2022. július 15-ig lehet benyújtani a pályázatokat.

A pályázat tervei szerint Aranybika szocializmusban felhúzott, rendkívül rossz állapotú szárnyát elbontják, a helyén az MCC oktatási és tehetséggondozási programjának otthont adó új épületrész állhat majd. Ezt követően megtörténik az Aranybika műemléki rekonstrukciója és felújítása.

A program a debreceniek bevonásával zajlik, a bírálóbizottság tagja lesz a város polgármestere és főépítésze is.

 

 

MCC: Lehessen ismét a város ékköve az Aranybika

Mint írják, a Mathias Corvinus Collegium célja, hogy az Aranybika Szálló ismét a város egyik ékköve lehessen: a rendkívül rossz állapotú rendszerváltás előtti időszakban épült szárny helyett, az MCC egy olyan korszerű oktatási központ megépítését tervezi,

mely tömegében, léptékében illeszkedik a meglévő Aranybika Szálló szecessziós épületrészhez, valamint a debreceni történeti környezethez.

 

Az egykori szálló eredeti épülete pedig teljes körű, műemléki felújításon esik majd át. A beruházásnak köszönhetően egy, a 21. századi elvárásoknak megfelelő, az MCC oktatási programjainak befogadására alkalmas, új épületrész jön létre. A tervek szerint az Aranybika a városképbe illeszkedve lehet majd a Piac utca egyik meghatározó része.

Az MCC Debrecen Városát is bevonja a tervezésbe. A tervpályázat bírálóbizottságának tagjai:

• Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke;
• Erhardt Gábor Ybl Miklós-díjas építész;
• Szalay Tihamér Ybl-Miklós díjas építész tervező;
• Prof. dr. habil Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője;
• Dévényi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész;
• Kálmán Ernő Pro Architectura-díjas és Ybl Miklós-díjas építész; Benedek Dóra okl. építészmérnök;
• Kelemen Zsolt okl. építészmérnök;
• dr. Papp László Debrecen polgármestere
• és Gábor István, Debrecen főépítésze.

 

 

AZ MCC közleménye külön hangsúlyozza: az Aranybika rekonstrukciójával az alapítvány törekvése nemcsak az, hogy új központ jöhessen létre, hanem az átfogó műemléki rekonstrukcióval az értékmentés is. Továbbá fontos cél

a teljes Aranybika tömb körüli közterület újragondolásával és egy intenzív közterületi zöldfelület létrehozásával a tömbbelső revitalizációja is.

 

Az épület nem lehet független a környezetétől

Az alapítvány komplex urbanisztikai és építészeti tervpályázatot írt ki a debreceni Aranybika Szálló teljes körű felújításának, átalakításának és bővítésének megtervezésére. Mindez magába foglalja az ingatlan körüli (magán- és köz-) terület környezetrendezését, rekonstrukcióját és új funkciókkal történő bővítését. Az Aranybika Szálló épületének műemléki rekonstrukciója és az 1973–76 között felhúzott szárny helyén épülő új rész nem függetleníthető sem szűken, sem tágan vett környezetétől.

 

Orbán Balázs a tervpályázattal kapcsolatban korábban hangsúlyozta,

komplex építészeti feladatot kell teljesíteniük a pályázóknak: újra kell gondolniuk a szocializmusban épült részt, rekonstruálni és felújítani szükséges a történelmi szárnyat, és meg kell teremteni a harmonikus kapcsolatot a várossal, a környező épületekkel és terekkel.