Réz- és kobaltbányáktól gyorsítja fel az utat az Indiai-óceánhoz a Duna Aszfalt szakmai befektetésével Afrikában épülő új út és híd

Idén szeptemberben rendezték meg a Magyar-Afrika Hetet Budapesten, melynek első gazdasági napját France Mutombo, a Kongói Demokratikus Köztársaság tiszteletbeli konzulja, az Afrikáért Alapítvány elnöke nyitotta meg. A diplomata elismeréssel nyilatkozott a magyar kormány déli, illetve afrikai nyitást támogató intézkedéseiről, valamint beszéde végén külön kiemelte a Duna Aszfalt által a rendezvénynek nyújtott támogatást is.

 

A Külgazdasági és Külügyminisztériumot Bihari Katalin külgazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár képviselte, míg a Kongói Köztársaság részéről Prince Bertrand Bahamboula, a Kis- és Középvállalkozások Minisztériumának kabinetfőnöke szólalt fel, aki üdvözlő beszédében szintén értékelte a magyar-afrikai kapcsolatok jelentőségét (a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság nevük hasonlósága ellenére két szomszédos, de különálló független állam, melyeket a Kongó folyó választ el egymástól – a szerk.).

 

A rendezvény talán legnagyobb érdeklődést kiváltó előadása a Kasomeno-Mwenda út és a Luapula-folyó feletti határhíd projektjének bemutatása volt, melyen Jászberényi Tamás, a szakmai beruházó Duna Aszfalt Zrt. gazdasági koordinációs igazgatója és Klaus Findt, a beruházást kivitelező GED Africa CEO-ja szólalt fel. A két szakember összefoglalta a PPP konstrukcióban készülő projekt lényegét: egy 184 km hosszú új utat építenek a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részén található Katanga tartományból Zambián keresztül, melynek része egy 345 méteres határhíd is a két ország között. A szóban forgó híd, illetve a Kongó és Zambia határán elhelyezkedő út tervezéséért a Speciálterv Kft. felel.

Az új út jelentősen lerövidíti a környék réz-, kobalt- és koltánbányáiból kikerülő termékek útját az Indiai-óceán felé.

 

Jelentős előkészítési munka előzte meg a projektet

 

Jászberényi Tamás előadásában felidézte: elsőként 2017-ben utazott el Afrikába a Duna Aszfalt képviseletében, ahol kezdeményező magyar vállalkozók a projektet a saját lehetőségeik határáig már előkészítették. Elmondása szerint a PPP-projekt megvalósulását végül az is hozta reális közelségbe, hogy 2019-ben a Duna Aszfalt Zrt. befektetőként a tulajdonosa lett.

Kifejtette: Afrikának működőtőke beruházásokra van szüksége, az áruk és szolgáltatások exportja önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat.

Az afrikai államok napjainkban már azokat a munkahelyteremtő beruházásokat részesítik előnyben, amelyek során valódi partnerség alakul ki az európai vállalkozások és az afrikai vállalatok, valamint afrikai kormányok között

– hangsúlyozta, hozzáfűzve: erre kiváló példa a Duna Aszfalt infrastrukturális projektje, mely a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia között hoz létre szorosabb gazdasági összeköttetést.

 

 

Rekordméretű beruházás

Rámutatott, hogy

ez az Európai Unióból ebbe a térségbe irányuló legnagyobb és világkereskedelmi mértékben is jelentős infrastrukturális magánberuházás.

Jelenleg részben az előkészítés zajlik, illetve fizikai munkákat is végeztek már, valamint hamarosan megkezdődik a kivitelezés meghatározó fázisa is – derült ki szavaiból.

 

 

Afrika nem könnyű terep, de a kockázatokat is túlbecsülik

Klaus Findt előadása bemutatkozó részében elmondta magáról: német üzletember, aki már hosszabb ideje Afrikában él és számos fejlesztési projektben vett részt. Kifejtette: Afrika ugyan nem könnyű terep a külföldi vállalkozások számára, de a veszélyeket és a nehézségeket a kívülállók általában túlbecsülik. Más részről viszont a nagyobb kockázat nagyobb haszonnal is járhat együtt – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy

ugyan 184 kilométernyi út megépítése európai szemmel nem tűnik soknak, ám afrikai viszonyok között ez sokkal nehezebb feladat, viszont óriási fejlődést is hozhat az érintett régiók életébe.

 

A helyi partnerek egy ilyen projektnek nemcsak a közvetlen gazdasági előnyeit élvezik, hanem lehetőségük nyílik szert tenni sok tapasztalatra és elsajátítani számos olyan munkafolyamatot, projektmenedzselési módszert, mely Európában már nem számít újdonságnak.

Üzleti szempontból nézve a Duna Aszfalt beruházása egy 25 éves koncesszió, melyből három év maga az építkezés, további 22 év pedig a helyi partnerekkel együtt a koncessziós díj begyűjtése. „Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a sikerben” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

 

Fontos referencia a projekt a Duna Aszfalt számára

Az előadás után stábunk interjút készített Jászberényi Tamással és Klaus Findttel is. A teljes videót a hamarosan közzétesszük, de az alábbiakban addig is röviden kiemelünk belőle több fontos gondolatot.

Jászberényi Tamás többek között kifejtette: Afrikában rendkívül alapos előkészítést és igen sok energiát igényel egy ilyen volumenű infrastrukturális beruházás.

A projekt előkészítése gyakran nehezebb feladat, mint maga az építkezés, mert az egyéb nehézségek mellett külön szakmai felkészültséget és rendkívül sok munkaórát emészt fel az helybeli előírások implementálása.

 

 

Elmondta: szintén nem könnyű feladat a finanszírozási háttér megteremtése egy nem kockázatmentes üzleti és gazdasági környezetben, márpedig a PPP beruházásokat a megrendelő utólag, az elkészültük után törleszti.

Rámutatott még arra is, hogy

a Duna Aszfalt számára a projekt azért is fontos, mert jó referenciát jelenthet a vállalat későbbi nemzetközi beruházásokban való részvételéhez.

 

Új kereskedelmi útvonalat nyitnak meg

Klaus Findt többek között felvázolta a projekt kivitelezői cégstruktúráját: mint kifejtette, a GED Africa vállalatban a Duna Aszfaltnak többségi tulajdona és irányítási joga van, a GED Congo és GED Zambia pedig leányvállalatként működik.

Ahogy elmondta, a projekt az által valósulhat meg, hogy a cégek állami koncessziót kaptak arra, hogy egy új, a meglevőnél gyorsabb és hatékonyabb utat, új gazdasági korridort hozzanak létre, melyen felgyorsulhat a Kongó Demokratikus Köztársaság déli részén kitermelt óriási mennyiségű ásványkincs eljuttatása Zambián keresztül Tanzánia legnagyobb kikötőjébe, Dar-es-Salaamba.

 

 

Az összesen 184 kilométeres út része egy, a Luapula-folyón átívelő, 345 méter hosszúságú híd, valamint a határátlépéshez, vámkezeléshez szükséges infrastruktúra kiépítése is. Klaus Findt hozzátette még: mindezt azért is fontos megépíteni, mert Katangában, Kongó Demokratikus Köztársaság déli tartományában hatalmas nyersanyaglelőhelyek találhatóak, ahol folyamatosan nő a kitermelés.

A beruházás gyors megvalósításának ezért üzleti szempontból óriási jelentősége van, és a helyi kormányzat is fontosnak tartja

– derült ki szavaiból.