Az építési ágazatban csak tavaly 26 %-os előre nem látott inflációt kellett kezelni az ÉVOSZ közleménye szerint.
Nemrég megjelent cikkünkben részletesen kifejtettük, hogyan teremtheti meg a hazai építőipar tudatosabb működését az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a szakma bevonásával elkészített törvénytervezete. A készülő szabályozás többek közt nagy hangsúlyt fektet az állami építési projektek előkészítésére, állandó jelleggel bevonja a legfőbb területeken a részletek kidolgozásába az építőipari szakmai szervezeteket, valamint beruházás típusonként szerződésmintákat irányoz elő.
A szerződéskötések területe nyert egy újabb fontos szabályozási elemet a január 25-én hatályba lépett 13/2023 (I.24.) Kormányrendelettel, amely által az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének közleménye szerint
jogszabályi hátteret kapott az árkockázat megosztása az állami megrendelők és az építési vállalkozások között az építési beruházások megvalósításánál.
A szerződésmódosításokra vonatkozó kormányrendelet szükségességét, vagyis az árkockázat megosztását a közlemény így indokolja: „Az ÉVOSZ másfél éve megkongatta a vészharangot, hogy a COVID-19 és a világkereskedelmi anomáliák miatt az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni a korábban megkötött szerződésekben.”
Az új kormányrendelet a kockázat megosztásához ad felhatalmazást, hátteret, eljárási rendet az állami, közösségi megrendelőknek és az érintett vállalkozásoknak, mely mederbe terelheti az árviták jelentős részét. „A rendeletnek további nyomatékot adott az orosz-ukrán háború nyomán tovább emelkedő árhullám. Az építési ágazatban csak 2022. évben 26 %-os előre nem látott inflációt kellett kezelni. Az ÉVOSZ számításai szerint 2022 és 2023. év vonatkozásában mintegy 800 milliárd Ft nagyságrendű építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad hátteret a rendelet” – irja a közlemény.
A rendelettel kapcsolatban az ÉVOSZ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5%-os évenkénti áremelkedését – beépítették ajánlataikba, csak az ezen felüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél.
A szerződésmódosításnak két kiindulópontja van. Egyrészt az áremelkedéssel érintett építőanyagok és építési termékek árváltozása, melynek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben fogja közzétenni. A másik a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértéke, melyet a megkötött szerződés sajátosságait is figyelembe véve kérelemre a miniszter szakvélemény formájában ad ki.
A szerződésmódosítás közbeszerzési törvény szerinti semmisségével kapcsolatban a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nem indokolatlan az olyan mértékű kockázatátvállalás az ajánlatkérő részéről, amely szerint a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekedés maximum 50%-át átvállalja, azzal, hogy ez az eredeti szerződéses érték 15%-át nem haladhatja meg.
„Az említett rendelet 2023. január 25-én lépett hatályba, de a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható”
– emelte ki Koji László, az ÉVOSZ elnöke, ezért a szerződésmódosítás kezdeményezésénél a következő dátumokra kell még figyelni.
A 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél akkor lehet kezdeményezni a módosítást, ha a szerződés szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le.
A szerződésmódosításra a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. A 2024. július 1. utáni véghatáridejű szerződéseknél viszont már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültségűek.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.
Felkerült a világ legimpozánsabb szerkezetterveit értékelő Structural Awards 2024 shortlistjére az Atlétikai Stadion KÉSZ Csoport által épített tetőszerkezete.