2024.06.18, Kedd
Ez a most megjelent kormányrendelet mederbe terelheti az építőipari árvitákat
Illusztráció - magyarepitok.hu

Ez a most megjelent kormányrendelet mederbe terelheti az építőipari árvitákat

magyarepitok.hu

2023.01.26. 08:29 - Hegedűs Gergely

Az építési ágazatban csak tavaly 26 %-os előre nem látott inflációt kellett kezelni az ÉVOSZ közleménye szerint.

Hirdetés

Nemrég megjelent cikkünkben részletesen kifejtettük, hogyan teremtheti meg a hazai építőipar tudatosabb működését az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a szakma bevonásával elkészített törvénytervezete. A készülő szabályozás többek közt nagy hangsúlyt fektet az állami építési projektek előkészítésére, állandó jelleggel bevonja a legfőbb területeken a részletek kidolgozásába az építőipari szakmai szervezeteket, valamint beruházás típusonként szerződésmintákat irányoz elő.

A szerződéskötések területe nyert egy újabb fontos szabályozási elemet a január 25-én hatályba lépett 13/2023 (I.24.) Kormányrendelettel, amely által az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének közleménye szerint

jogszabályi hátteret kapott az árkockázat megosztása az állami megrendelők és az építési vállalkozások között az építési beruházások megvalósításánál.


Két év vonatkozásában 800 milliárdnyi költségnövekedés kezeléséhez adhat hátteret

A szerződésmódosításokra vonatkozó kormányrendelet szükségességét, vagyis az árkockázat megosztását a közlemény így indokolja: „Az ÉVOSZ másfél éve megkongatta a vészharangot, hogy a COVID-19 és a világkereskedelmi anomáliák miatt az építési termékeknél jelentkező igen magas árnövekedést az építési vállalkozók egyedül nem tudják viselni a korábban megkötött szerződésekben.”

Az új kormányrendelet a kockázat megosztásához ad felhatalmazást, hátteret, eljárási rendet az állami, közösségi megrendelőknek és az érintett vállalkozásoknak, mely mederbe terelheti az árviták jelentős részét. „A rendeletnek további nyomatékot adott az orosz-ukrán háború nyomán tovább emelkedő árhullám. Az építési ágazatban csak 2022. évben 26 %-os előre nem látott inflációt kellett kezelni. Az ÉVOSZ számításai szerint 2022 és 2023. év vonatkozásában mintegy 800 milliárd Ft nagyságrendű építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad hátteret a rendelet” – irja a közlemény.

A rendelettel kapcsolatban az ÉVOSZ felhívja a vállalkozások figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5%-os évenkénti áremelkedését – beépítették ajánlataikba, csak az ezen felüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél.


Az építőanyagok árváltozása és az üzleti kockázat vehető figyelembe

A szerződésmódosításnak két kiindulópontja van. Egyrészt az áremelkedéssel érintett építőanyagok és építési termékek árváltozása, melynek listáját az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletben fogja közzétenni. A másik a rendes üzleti kockázat körébe tartozó költségnövekedés mértéke, melyet a megkötött szerződés sajátosságait is figyelembe véve kérelemre a miniszter szakvélemény formájában ad ki.

A szerződésmódosítás közbeszerzési törvény szerinti semmisségével kapcsolatban a kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy nem indokolatlan az olyan mértékű kockázatátvállalás az ajánlatkérő részéről, amely szerint a rendes üzleti kockázatot meghaladó költségnövekedés maximum 50%-át átvállalja, azzal, hogy ez az eredeti szerződéses érték 15%-át nem haladhatja meg.


Ezekre a dátumokra kell figyelni

„Az említett rendelet 2023. január 25-én lépett hatályba, de a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható”

– emelte ki Koji László, az ÉVOSZ elnöke, ezért a szerződésmódosítás kezdeményezésénél a következő dátumokra kell még figyelni.

A 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél akkor lehet kezdeményezni a módosítást, ha a szerződés szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le.

A szerződésmódosításra a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű szerződések esetében egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. A 2024. július 1. utáni véghatáridejű szerződéseknél viszont már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezési munkák legalább 50%-os teljesítési készültségűek.

Iparági hírekÉVOSZépítőipar

Hírlevél

Hirdetés