A technológia szülőhazájának számító Skandináviában a kevés rendelkezésre álló idő, nálunk a dráguló élőmunka a legfőbb húzóerő az építőipari előregyártásban, amelynek minőségi megvalósítását most a termékcsaládok által vizsgáltuk meg az INETON-nál.
Magas betonminőséggel és nagy méretpontossággal kerülnek ki a gyártósorról az INETON Kft. termékei, melyekről a magyar vállalat konstruktőrével, Japport Ákossal beszélgettünk.
Az üzemszerű működését márciusban megkezdő alsónémedi gyárban a magyar vállalat az alábbi előregyártott termékcsaládokat készíti majd el egyedi méretezéssel:
A konstruktőr szavaiból kiderült, a fenti termékcsaládok közül már most is zajlik egyes falelemek és pillérek gyártása. Azt is elmondta, hogy két független betonkeverő működik az üzemben, továbbá a technológia alkalmas akár színezett betonok gyártására is az osztott cementsilónak köszönhetően.
A mérnök külön kitért a klasszikus előregyártott szerkezetekre, vagyis a lineáris szerkezetnek minősülő gerendákra és pillérekre. „Ezek gyártási folyamata a többi gyártósorhoz képest jóval egyszerűbb, de természetesen a legkorszerűbb módon történik. Ugyanakkor ezeket a gyártósorokat olyan magas szinten nem is lehet automatizálni, mint a fal vagy a födém esetében. A gerendákat és pilléreket ugyanis sokkal inkább változékony környezetben használják, így mind a méretüket, mind a geometriájukat tekintve rendkívül változóak.”
Az INETON gyárában a gerendák és pillérek esetében gép készíti a vasalás egy részét, továbbá hidraulikusan működtetett zsaluzatokat alkalmaznak.
„Ezek legnagyobb előnye, hogy a zsalu átállási idő lényegesen kevesebb a hagyományos zsalukhoz képest, miután gombnyomásra átállítható a zsaluzat az új geometriára.”
A felületszerkezetek (födémek és falak) gyártásánál jóval magasabb az automatizáltság, itt már a zsaluprofilokat is robotok helyezik el a digitális gyártási adatok alapján. „Minden paletta az érlelőből indul útjára, a beton szilárdulása után. A következő munkaállomás az elemek kizsaluzása, amit szintén robotok végeznek, az emelés pedig félautomata módon, egy operátor közreműködésével történik az automata kihordó eszközre. A paletták takarítása, az az új geometria zsaluzása, a bebetonozott szerelvények elhelyezése is robotok által történik. Az optimalizált, betonacél hálós vasalás teljesen automatán kerül legyártásra és elhelyezésre a zsaluzatban, akárcsak a betonozás.”
Az épületek funkcióját tekintve az INETON a nem ipari jellegű épületekre fókuszál. „Természetesen a klasszikus csarnoképítési projektekben is szerepet fogunk vállalni a most induló gyárunkra alapozva, de nekünk elsősorban a középületek, szállodák, lakóépületek, irodák építési projektjeire vannak jelentősebb kapacitásaink.
Ezzel együtt jár az a fajta küldetés is, hogy szeretnénk visszavezetni az előregyártott szerkezeteket a magyar köztudatba.”
Mindehhez a vállalat korábbi üzenetét megerősítve hozzátette, a cég felépítéséből adódóan úgy is el tudnak vállalni egy projektet, hogy azt némileg át kell szabni ahhoz, hogy az épület előregyártott szerkezetből is megvalósítható legyen. „A saját tervezői csapatnak köszönhetően a projekt bármely szakaszában be tudunk szállni a tervezésbe, legyen az koncepció tervezés, tartószerkezet tervezés vagy gyártmánytervezési szakasz.”
Japport Ákos végezetül arra is kitért, hogy már az egyetemi évei alatt megismerkedett az előregyártással, miután gyakornokként skandináv projekteken dolgozott, ahol az előregyártott szerkezet nagy népszerűségnek örvend, és teljesen bevett, elfogadott dolog. „Már akkor megfertőződtem az előregyártott szerkezetek tervezésével, és ez azóta is változatlan. Ezzel a technológiával akár egy nyár alatt a nulláról kulcsrakész állapotig jut egy ház, ami nagy fegyvertény egy olyan környezetben, ahol kevés idő alkalmas a kivitelezésre” - érzékeltette az előregyártás jelentőségét az északi országokban.
Hozzátette, hazánkban a fentiekkel szemben inkább az hozza egyre inkább előtérbe az előregyártást, hogy az élőmunka költsége jelentős növekedésnek indult annak köszönhetően, hogy immár jobban megfizetik a szakembereket.
A beruházók számára pedig egyre fontosabb a rövid átfutási idő, amely a kedvezőtlen finanszírozási környezetben fokozottan nagy előny az előregyártásban.
Felhívta rá a figyelmet, hogy az ipari csarnokok esetében Magyarország soha nem volt lemaradva az előregyártásban az európai normához képest, hiszen azok hagyományosan előregyártott elemekből épülnek. „Újabban viszont egyre több középületnél, kórháznál, társasháznál és egyszerű lakóépületnél is - beleértve a családi házakat - használják ezt az építési módot, hiszen ezeknél is megéri alkalmazni.”
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.