2024.05.28, Kedd
Mire számíthat a következő években az építőipar? – Lázár János részletes interjút adott
Fotó: ÉVOSZ

Mire számíthat a következő években az építőipar? – Lázár János részletes interjút adott

Spakli '21, magyarepitok.hu

2023.02.15. 16:43 - Szabó Ákos

A miniszter az ÉVOSZ Média Tagozata podcastjének többek között a jövőbeli befektetésekről, a szakmai és ügymeneti változásokról, illetve az új ágazati törvény jelentőségéről beszélt, valamint természetesen arról is, hogy miért most jött el az ideje annak, hogy saját tárcája legyen az ágazatnak.

Hirdetés

Részletes, számos témára kitérő interjút adott Lázár János építési és közlekedési miniszter a SPAKLI’21 podcastnak, melyet Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozata 2021-ben indított el. A mintegy háromnegyed órás beszélgetésből kiemelünk több az ágazat szempontjából különösen fontos részletet, és a teljes beszélgetéshez is elérhetővé teszünk egy linket. A tárcavezető beszélgetőpartnere Bene János volt.

Magyarország a török hódításig európai nagyhatalom volt, azonban azóta ezt a 150 évnyi lemaradást nem tudta behozni az ország, még ha voltak időszakok, amikor közel került ehhez – vezette fel a beszélgetést Lázár János. Ilyen időszak volt például, amikor a kiegyezés után jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a vasúthálózat kiépítésével, amely nagy lendületet adott a gazdaságnak – mutatott rá, ileltve a Bethlen nevével fémjelezte időszak beruházásait is megemlítette a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az állami fejlesztések kulcsszerepet játszanak a gazdasági fejlődésben és egyben arra is rámutatott,

hogy 2010 és 2022 között 25 000 milliárd forintot költött el a magyar állam fejlesztésre, a fent említett lemaradás, a felzárkózás szükségesse miatt.

Kifejtette, hogy a különbség Ausztria és Magyarország GDP-je között akkor csökkenthető, hogyha az állam a legnagyobb beruházó.

 

Új fejlettségi szintre lépett Magyarország, de még vannak bőven célok

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért pont most jött el az ideje annak, hogy minisztériuma legyen az építőipari területnek, először elmondta:

„2022-re lényegében elértünk egy szintet, ami a közepesen fejlett országok közé emelt bennünket. Magyarország a világ 200 országa a 45-50-ik legfejlettebb ország. Az a kérdés, hogy tovább tudunk-e lépni, előre tudunk-e lépni.”

Kifejtette, az elmúlt kétszer hét év uniós forrásai jelentős lendületet adtak ennek, ezt követően pedig feltette azt a kérdést: „a következő évek forrásait hogyan fogjuk fölhasználni, a saját szabad forrásainkat hogyan fogjuk felhasználni?”

Visszatekintett: „a rendszerváltozás óta a 2016-2017-es év volt az első, amikor a magyar GDP annyit tudott termelni, hogy a magyar költségvetésben az adósságaink kamatainak kifizetése után maradt pénz fejlesztésre és fejlődésre. 1990 és 2016 között valójában sajáterős beruházásra, ami nem hitel, nem európai uniós támogatás, hanem saját forrásból van, alig jutott. Ezután azonban igen. 1 000 milliárdokban mérhető, amit a saját költségvetésükből fordítottunk fejlesztése 2016, 2017, 2018, 2019-ben, egészen 2020-2021-ig.”

Rámutatott arra is, változanak a források arányai: „egyre kevesebb EU-s pénz, egyre több hazai forrás, hiszen Budapest például ma már az EU-s nagyvárosok GDP termelési képességének a 150%-át adja átlagosan” – és hozzátette: mindez az egész országra is érvényes, de Budapestre különösképpen.

 

Végiggondoltabb, higgadtabb, koncepciózusabb fejlesztés

Lázár János összefoglalta: a fentiek fényében különösen fontos, hogy

„rendbe tegyük a fejünkben, hogy mit akarunk a következő 10 évben ezzel az országgal, annak érdekében, hogy közepesen fejlett országból fejlett ország legyen, vagy nagyon fejlett ország legyen, Európa egyik legjobb helye."

Ezért fontos az állami beruházások rendjéről szóló törvény, amely rákényszeríti tulajdonképpen az egyes tárcákat, egyes minisztériumokat, hogy 10 évre előre tervezzék azt meg, hogy milyen iskolafejlesztést, milyen óvodai fejlesztést, egyetemi fejlesztést, gazdaságfejlesztést akarnak."

Végiggondoltabb, higgadtabb, koncepciózusabb a fejlesztést tervez - tette hozzzá. Most eljutottunk egy szintig, de egy újabb szint megugrásához sokkal koncentráltabbnak, fókuszáltabbnak kell lenni.”

 

Még mindig van pénz, csak azt észszerűen kell tudni felhasználni

Ezt követően hangsúlyozta, hogy a háború és az amiatt megugrott infláció csökkentette a költségvetés kereteit, “így nekem nem csak jót és jobbat kell építenem, hanem kevesebből többet is.” Azonban kifejtette: úgy gondolja,

hogy még mindig van pénz, csak ezt észszerűbben és jobban kell felhasználni. “Ez az állami beruházások összerendezésének vagy újragondolásának a mottója”

- foglalta össze, és hozzátette a munkamódszeréről – és egyben az építőipar elkövetkezendő időszakának munkamódszeréről - beszélve: “Először legyen egy szabályrendszer, utána ennek legyen meg az intézményi struktúrája, és utána jöjjenek a projektek, amiket végre akarunk hajtani.”

 

Letisztult, civilizált szabályok

Erről szól a nemrég közzétett építőipari törvénytervezet is, melyet szintén nemrég – mint az interjúban is megemlítette a tárcavezető – elő is terjesztettek. Lázár János a beszélgetésben azt is hangsúlyozta: egyértelművé teszi a szereplők számára a lobbizás útvonalait, mind pedig ennek a szabályrendszerét. “Az államtitkáraim állnak mindenkinek a rendelkezésére.”

 

Az a miniszter dolga, hogy az építésgazdaságnak munkát teremtsen

Hozzátette: az a dolga többek között hogy a magyar építőgazdaságnak munkát teremtsen, megrendelést teremtsen, lehetőséget teremtsen. Kormányon belül azért kell dolgozia a miniszternek, hogy ne akadjanak el a megrendelések, legyenek állami megrendelések, illetve azért is, hogy a magángazdaság és a magánszféra olyan helyzetbe kerüljön, hogy ott is legyen megrendelés.

“Ezért nagyon fontos az ÉVOSZ, ezért nagyon fontos az ipari-kereskedelmi kamara, mert egy civilizált világban a gazdasági érdekek a gazdasági érdekképviseleti szervezetekben csoportosulnak, akik a kormány transzparens tárgyaló partnerei”

- emelte ki.

“Amikor létrehozzuk az állami beruházásokkal kapcsolatban az Érdekegyeztető Tanácsot, az ennek a manifesztuma. Oda összegyűjtünk mindenkit, aki beruházásról dönt, megvalósít, finanszíroz, kivitelez, tervez stb., mindegyik érdekképviseletet, és nekik kell az önszabályozás lehetőségével élni. Így teljesen transzparenssé tesszük a lobbit.”

“Azt tudom mondani az építőiparosoknak, hogy mi most föl akarjuk értékelni a kamarát, az ÉVOSZ-t, más érdekképviseleteket is annak érdekében, hogy egyszerűbb legyen a kapcsolattartás, a kommunikáció” – tette egyértelművé az üzenetét.

 

Az építőipar fontos nemzeti tulajdonú ágazat

Ezt követően a további szabályozásokról is szó esett, Lázár János visszautalt az újonnan előterjesztett törvényre, mely mindezt új keretek közé helyezi és hozzátette: Az állami beruházások 30%-ban képviseltetik magukat az összberuházáson belül, így befolyással vannak más beruházásokra is.”

Ezzel kapcsolatban bővebben beszélt arról is, hogy a kormány célja, hogy Magyarországon olyan nemzeti érdeket képviselő, magyar kézben lévő gazdasági ágazatok jöjjenek létre, mint az építésgazdaság, az építőipar, a logisztika és az élelmiszeripar, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a GDP növekedéséhez.

 

Nem hagyják cserben a vállalkozókat

Kitért arra is, hogy mit javasol az építőiparnak a jelenlegi alacsonyabb megrendelések időszakában.“Tavaly, amikor miniszter lettem, az első feladatom volt, hogy több 1 000 milliárd forintnyi beruházást le kellett állítanom Magyarországon. Erre azért volt szükség, mert tavaly olyan mértékű volt az infláció, és annyira nem voltunk pénzünknél az infláció, a gáz- és áramemelkedés miatt, hogy a költségvetésben vissza kellett lépni. De nem dobtuk ki, ezeket a beruházásokat elhalasztottuk. Másrészről a most folyamatban lévő beruházások esetében csak a minisztériumnál 5 000 milliárd van folyamatban, amit úgy kell befejezni, hogy az inflációs áremelkedésnek a hatásait érvényesíteni muszáj.”

Ezután kiemelte: nem hagyják cserben a magyar vállalkozókat, akik az államnak dolgoznak, nem hagyják hogy nekik kelljen lenyelni, mondjuk egy 20 százalékos inflációs és háborús áremelkedést, miközben a szerződéseik ezt a helyzetet nem tudják kezelni. Itt a felelősségviselés kérdését meg kell oldani. Felfüggesztés után, ami sokféle érdeket sértett Budapesten és vidéken egyaránt, az a dolgom, hogy azoknak a vállalkozóknak a szerződését tegyem rendbe, akik most az állammal szerződnek. (…)

Meg fogjuk osztani a felelősséget. Hoztunk egy kormányrendeletet, amely leszabályozza azt, hogyha valaki az államnak dolgozik, alvállalkozóként vagy fővállalkozóként, milyen rendben tudja érvényesíteni a költségnövekményét. Elkezdjük a szerződésmódosításokat és kifizetéseket. Ötezer milliárdnál, ha csak 10%-kal számolnak, az ötszázmilliárd forint. Nem akarjuk elmismásolni, és nem akarjuk szőnyeg alá söpörni, hogy a megnyert közbeszerzésekben a kivitelezők nyeljék le a többletköltségeket.

 

Nyilvános, előrelátható beruházási tervek

A miniszter többek között kitért még arra is, hogy azért sem lesz bizonytalanság, mert az állami beruházási törvénynek az egyik következménye, hogy minden minisztériumnak el kell készítenie egy beruházási tervet, ami nyilvános lesz.

Így készül egy lista több ezer beruházással, amit az állam meg akar csinálni. Minden vállalkozó tudni fogja, hogy hol, mit akar a magyar állam építeni és ezt mikor akarja megtenni” – mutatott rá a gazdasági szemponból fontos kiszámítható környezetre, melyet az új szabályozások biztosítanak majd az építőiparnak.

 

Az értéklánc nem szakadhat meg

Emellett felhívta arra is a figyelmet, hogy kifejezetten el akarja kerülni, hogy a munkaerő és a kapacitás, illetve az értékláncok elvesszenek. “A legnagyobb hibának gondolnám azt, hogy ha egy építőipari vállalkozó elengedné a csapatát, és az átmenne Ausztriába." Ennek megelőzésérew ígéretet is tett: “mindenféleképpen, ha kell, akkor az építőipari vállalkozásokba támogatást, pénzt fogunk betenni a szabályoknak megfelelően.”

Elmondta: úgy tervezi, hogy az ÉVOSZ-szal egyeztetett formában az év második felében erre vissza tudnak térni.

Folyamatosan monitorozzuk a piacot és nézzük azt, hogy hogyan változik a megrendelésállomány, a volumen, nem akarunk senkit sem az út szélén hagyni, vagy hagyni tönkremenni”

- hangsúlyozta.

“Ha az ÉVOSZ-tól kapok egy világos javaslatot, hogy hol kell pénz (ezért fontos, hogy van építési miniszter), akkor a kormányban ezt tudom érvényesíteni, mert tudok azzal érvelni, hogy ez egy magyar ágazat.”

 

Ezeken a területeken biztossan számítani lehet egy jelentős beruházássorozatra

Beszélt arról is, hogy milyen típusú beruházások elindulása várható szinte teljesen biztosan. Elmondta: lesznek minidenképpen szükséges állami beruházások, amelyek nem jóléti típusú beruházások, hanem hatékonyságjavító szerepűek. “Magyarországon ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni az ipart árammal, gigantikus hálózatfejlesztés kell. Először is több áramra van szükségünk, ehhez gázturbinákat fogunk építeni. Másrészről pedig hálózatfejlesztésre van szükségünk, amivel szállítjuk az áramot. Tehát nem jóléti beruházásokat fogunk csinálni most, hanem olyan beruházásokat, amivel a pénz pénzt fial. Ilyen az ipari parkok korszerűsítése, ipari parkokhoz vivő utak, villamoshálózat, gázhálózat, a teljes magyar villamos hálózat felújítása. Tehát a kapacitásokat a jóléti beruházások felől az ipari felé fogjuk fordítani 2023-2024-2025-ben, és ott kell az építőiparnak változtatni egy kicsit.”

Végül arra is rámutatott, hogy

a beruházások nagyságrendje a 2023-as költségvetésben sem rossz. Az építőiparosoknak azzal van szerencséjük, hogy 2024-ben minden polgármester meg akarja nyerni a választást, tehát építkezni akarnak. És 2026-ban a kormány is meg akarja nyerni a választást. A konjunktúramenedzsment a politikának is egy nagyon fontos része. Ez azt jelenti, hogy 2024-2025-2026-ban komoly beruházásokra kell számítani.”

Amennyiben kíváncsiak a teljes beszélgetésre, melyben a fent említett témákokon kívül még további kormányzati és miniszteri elképzelésekről és intézkedésekről is szó esik, javasoljuk a podcast teljes szövegének meghallgatását.

 

Iparági hírekÉpítési és Közlekedési MinisztériumSpakli21ÉVOSZÉVOSZ Médiatagozat

Hírlevél

Hirdetés