Jótállás az építőiparban − A precíz munka csökkentette a hibabejelentések számát a WHB-nál

„Attól lesz hiteles egy építőipari vállalkozás, hogy megfelelő, I. osztályú minőségben dolgozik, ezáltal büszkén meri vállalni az általa kivitelezett projekteket, és ezzel együtt fel meri vállalni az elkövetett hibákat is. Természetesen mindenki igyekszik hiba nélkül dolgozni, de ahogyan azt Theodore Roosevelt nagyon találóan megfogalmazta »Csak az nem követ el hibát, aki nem csinál semmit.«, ebből kifolyólag az átadás után adódhat néhány hiba, ami javításra vár, és ekkor jövünk mi a képbe és kezdjük meg a munkánkat, ezzel is erősítve a cég jó hírnevét” – foglalta össze Borsodi Péter, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. jótállási és szavatossági osztályának vezetője a WHB Group honlapján közzétett írásban.

A beszélgetés elején a szakember felidézte: „A WEST HUNGÁRIA BAU Kft-nek én voltam az első dolgozója, több mint 25 éve dolgozom itt. Eleinte a kivitelezésben dolgoztam: árajánlatokat készítettünk, majd az elnyert munkákat levezényeltük és elszámoltunk a megrendelő, valamint az alvállalkozók felé. Ennek köszönhetően volt lehetőségem egy projektet az elejétől a legutolsó fázisig végig kísérni.

Ezen időszakban a jótállási feladatokat a saját projektjén mindenki maga végezte. A jótállási és szavatossági osztály megszervezése a cég fejlődésével együtt alakult ki kb. 10 évvel ezelőtt, hiszen egyre több és több projektet nyert meg a WHB. Ebből adódóan a kollégáknak egy-egy projekt lezárása után szinte azonnal meg kellett kezdeniük egy másikat, így nem maradt kapacitásuk arra, hogy a felmerülő javításokat organizálni tudják. Nagy megtiszteltetés volt, amikor a vezetőség rám gondolt, hogy indítsuk el az új osztályt. A kivitelezésben szerzett tapasztalataimnak köszönhetően tisztában vagyok azzal, hogy milyen hibák történhetnek egy-egy építkezés során − de természetesen ezt nem lehet teljesen általánosítani −, mely tapasztalatokat a jótállási feladatok ellátása közben kamatoztatni tudom.”

A jótállás a megrendelő számára biztosítékot jelent

A folytatásban kitért arra, hogy a garancia kifejezés sem az építőipar, sem az élet más területén jogilag nem létezik, ennek ellenére a köznyelv alkalmazza a szóhasználatot mely minden esetben jótállást, vagy szavatosságot jelent. A jótállás lényege, hogy a vevőnek adjon egy − a jogszabályban és a szerződésben rögzített − biztosítékot arra vonatkozóan, hogy az általa megvásárolt termék/szolgáltatás, vagyis ez esetben egy épület, vagy lakás a jótállási időszak végéig rendeltetésszerűen használható és működőképes maradjon.

Az építőiparban – szerződéses és jogi kereteken belül − a jótállási idő azt jelenti, hogy a megrendelő biztosítékot kap arra vonatkozóan, hogy ha bármilyen, a jótállási kötelezettség körébe tartozó hiba keletkezik, akkor azt a kivitelező megadott határidő belül javítani fogja.

Kivitelező szempontjából nézve a jótállási és szavatossági kötelezettség egy plusz feladat. A megrendelőnek azonban ez egy komoly biztosíték arra vonatkozóan, ha az általa megrendelt projekt hibátlan állapotban kerül kivitelezésre, amennyiben mégis meghibásodás történne − ami természetesen lehet akár egy anyaghibás cső, vezeték, stb. − akkor van egy olyan jogi lehetősége, ami alapján a kivitelezőt kötelezheti arra, hogy a felmerült hibát javítsa.

Néha az is előfordul − a megrendelővel kialakult jó kapcsolatra való tekintettel −, hogy a WHB a szerződéses kötelezettségein túl a jótállási idő lejárta után önként vállalja egy-egy javítás térítésmentes elvégzését.

 

A jótállási folyamat összetett, és alapos dokumentálást igényel

Egy jótállási hibakivizsgálási és javítási folyamat a következőképpen történik:

• Beérkezik a hibabejelentés a megrendelőtől.
• A szerződésben és / vagy a jogszabályban rögzített határidőn belül megkezdődik a probléma kivizsgálása, melynek során akár többször is ki kell menni a helyszínre, fel kell mérni a hibát és annak mértékét.
• Amennyiben egyértelmű a probléma, ki kell értesíteni, fel kell szólítani hibajavításra az adott szerkezetet kivitelező alvállalkozót. Ha nem egyértelmű, akkor ki kell deríteni, fel kell tárni, mi okozza, okozhatja a problémát, ami általában nem könnyű, mert legtöbbször takart szerkezetekről van szó egy kész, működő, üzemelő épületben.
• A hibajavítást minél előbb el kell végezni.
• A javítás elkészülte után jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben dokumentálják a hibajavítás tényét.

Versenytárgyaláson elnyert projektek esetében általában 2-3 év szokott lenni a jótállási időszak, de egyre gyakoribb, hogy a szerződésekben már 5 éves időtartamot rögzítenek.

Előfordul olyan eset is, hogy egy jótállási hiba bejelentés nem jogos, hiszen a megrendelőnek az a legegyszerűbb, ha bejelent minden hibát jótállási hibaként. Ezen esetekben a kivitelezőnek kell bizonyítania, hogy nem a kivitelezési tevékenység okán keletkezett az adott hiba, hanem pl. károkozás, helytelen üzemeltetés történt, elmaradtak a kötelező karbantartási feladatok, kötelezettségek, az adott munkafolyamatot, vagy az adott szerkezetet nem is a WHB készítette, hanem megrendelő másik szerződött partnere.

„A WEST HUNGÁRIA BAU Kft-nél mostanában az a tendencia tapasztalható, hogy a kivitelezésben résztvevő kollégák megpróbálnak egyre jobban dolgozni, és tanulnak az előző építkezésen elkövetett hibáikból, így sokkal kevesebb hibabejelentés érkezik hozzánk, ami egy nagyon jó irány. Társaságunk számára a legfontosabb megrendelőink elégedettsége, elsődleges szempontunk minden esetben az ügyfeleink elvárásait maximálisan teljesíteni” – mondta el zárásképp a vállalat jótállási és szavatossági osztályának vezetője.