Az építés együtt haladt a technológiai szerelésekkel, ez rendkívüli kihívást jelentett, és a résztvevőkkel összehangolt munkafolyamatokat igényelt a Strabag generálkivitelezésében megvalósult projektben.
Idén már teljes kapacitással működött Magyarország vezető higiéniai papírgyártója, a Vajda-Papír tavaly átadott új dunaföldvári gyáregysége, amely ipari és energetikai építmény kategóriában elnyerte a 2023. évi Építőipari Nívódíjat - derült ki a vállalat MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A STRABAG Generálépítő Kft. generálkivitelezésében rendhagyó szerkezettel készített óriási gyártócsarnok építéséről, valamit a projekt további építőipari kihívásairól korábban ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen, a szerkezetépítésért felelős CLC-Construct szerepét is részletesen kifejtve.
A 14 ezer négyzetméteren megvalósult új papírgyártógép csarnok és kiszolgáló létesítményeinek építése 2021-ben indult és a rendkívül szoros ütemezés mellett, mintegy 15 hónap alatt épült fel.
A közelmény idézte Becsky Álmost, a STRABAG műszaki területi igazgatóját. A szakember elmondta,
a papírgyártás speciális gyártási körülményei miatt egyedi megoldásokat kellett választani már a tervezésnél és értelemszerűen az építésnél. Fontos feladat volt például a vasbeton- és fémszerkezetek anyagválasztása és felületi védelme, a belső gyártótér magas üzemi hő- és páraterhelése, a zaj és rezgésvédelem, a vegyi anyagokkal szembeni ellenálló képesség sajátos megoldásokat és csomópontokat tett szükségessé.
Speciális alapozás készült a papírgép alatt, ahol cölöpalapokra támaszkodó géppince létesült. Az építés együtt haladt a technológiai szerelésekkel, ami rendkívüli kihívást és a projektrésztvevőkkel összehangolt munkafolyamatokat jelentett a kivitelezésnél. "Az ÉVOSZ indoklása szerint az épület kivitelezési munkáinak kivételesen magas szakmai színvonala alapján ítélte oda az elismerést" - emlékeztetett.
A projektről a Strabag honlapja is részletes beszámolót közölt.
Eszerint a világ egyik legmodernebb higiéniai papírüzemének megépítése a szokványostól eltérő műszaki megoldásokat és szerkezeteket igényelt, ami önmagában nagy kihívás elé állította a kivitelező csapatot. Azonban a legnagyobb próbatételt a technológia fent említett párhuzamos szerelése okozta a teljes építkezés során.
"Mindez alaposan átgondolt szervezést, ütemezést és logisztikát igényelt a STRABAG csapatától" - írták az összegzésben.
A Strabag beszámolója is kifejtette, hogy a nagy terhelések miatt a pillérek cölöpalapokon nyugszanak. Az épület közepén a gép alapjául egy úgynevezett géppince (pit) szolgál, mely szintén cölöpökre terhelt, továbbá az építéstechnológia racionalizálása és az ütemterv rövidítése miatt cölöpfalas munkatér határolással készült. Ennek tükrében nem volt szükség rézsűk kialakítására, visszatöltésekre, tömörítésekre. A pince szerkezetekkel nagyjából egy időben épülhetett a gyártócsarnok felmenő előregyártott vasbeton tartószerkezete is.
A projekt legfőbb számait is felsorolták:
A beruházó vállalat közleménye Vajda Attilát, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatóját is megszólaltatta, aki kifejtette, az új gyáregység éves alapanyagpapír-termelése idén elérte a 115 ezer tonnát. A gép teljes kapacitással működik, a megtermelt alapanyag 80 százalékát a saját üzemben használták fel, 20 százalék exportra került.
A csoport 2018 óta termel dunaföldvári üzemében a gyártáshoz szükséges higiéniai alappapírt, de a termelés felfutásával szükség volt a kapacitás növelésére. A tavalyi beruházással háromszorosára növelték a cég addigi alappapír-gyártási kapacitásait, 16 milliárd forintos fejlesztést a magyar kormány 5,5 milliárd forinttal támogatta. A fejlesztéssel Európa legnagyobb higiéniai papírgyártó kapacitása jött létre Dunaföldváron, és lehetővé vált, hogy a vállalatcsoport teljes alappapír igényét a saját üzemükben állítsák elő, sőt erősítsék külpiaci pozícióikat is - hangsúlyozta Vajda Attila a közleményben. Megjegyezte, hogy a beruházást zöld kötvények kibocsátásával is finanszírozták, 9,9 milliárd forint értékben.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.