Plásztán Bence: Paks II. legfiatalabb főmérnöke

Stabilitás, létbiztonság

Plásztán Bence számára pályaválasztását meghatározó élmény volt, amikor egyetemi nyílt napon járt társaival és az intézetigazgató gratulált nekik mondván, jó döntést hoztak, hogy az energetikai mérnökképzés iránt érdeklődnek, mert energiára mindig szükség lesz. "Ez annyira igaz, hogy mi itt a Paks II.-nél azért dolgozunk, hogy a század végéig biztosítva legyen a megbízható villamosenergia-ellátás" - mondja. Hozzáteszi, azért indult el ezen a pályán, mert tudta, hogy itt garantált a létbiztonság, a stabilitás és az egész pályafutáson átívelő tanulási, fejlődési lehetőség.

"Nekem nagyon fontos volt, hogy ha elkezdek valamivel foglalkozni, akkor lehetőségem legyen tanulni, specializálódni. Hogy a legmesszebbmenőkig értsek ahhoz, amivel foglalkozom, s hogy egy iparágban tudjak dolgozni egész pályafutásom során."

Plásztán Bence alig múlt harminc éves, de már három diplomát szerzett. Az első kettőt még Miskolcon, ahol felnőtt. Az energetikai mérnöki alapképzés után gépészmérnöki mesterképzést választott, s a négy félévből egyet az Erasmus-program keretében Csehországban, Pilsenben abszolvált, ahol nukleáris berendezések tervezésével kapcsolatos tárgyakat hallgatott. Az atomenergia iránti érdeklődése már korábban, a BSc képzés alatt kialakult. "Nukleáris fizikát is hallgattunk, ami rabul ejtett engem, ezért eljöttem az atomerőműbe szakmai gyakorlatra. Amit ott tapasztaltam, megerősített abban, hogy Pakson egy egész életen át tartó tanulásra van lehetőség. Számomra fontos, hogy olyan dolgokkal foglalkozhassak, ami érdekel" – idézi fel élményeit.

"Ez számomra nem munka, hanem hivatás. Nem kell azt várnom, hogy lejárjon a munkaidő, hiszen folyamatosan van teendő. A tétlenségbe én belepusztulnék. Azért szeretem ezt a munkát, mert naponta új kihívásokkal találkozom. Azt kell mondanom, hogy itt még nem volt unalmas napom."

 

 

Teher alatt nő a pálma

Bence nemcsak a működő atomerőműben látott potenciális karrierlehetőséget, hanem az épülő erőműben is. A Paks II. honlapján talált egy neki tetsző nyitott pozíciót, feltöltötte az önéletrajzát, egy motivációs levelet, majd a kétkörös állásinterjút követően 2016 novemberében részmunkaidős mérnökként kezdte pályafutását az atomerőmű létesítésére alapított cég Konvencionális Gépészeti Osztályán. Munkahelyi vezetői mindvégig a „teher alatt nő a pálma” elvet követték, azaz – ahogy mondja – olyan feladatokat is rábíztak, ami bizonyára több tapasztalatot igényelt volna. Úgy véli, hogy ez valószínűleg arra szolgált, hogy kiderüljön, miként tud alkalmazkodni, hogyan tud emberekkel bánni. 2023 végéig szakértő, főszakértő, majd vezető szakértő pozíciókban bizonyíthatta, hogy méltó a bizalomra. Egyebek mellett részt vett a 2019 őszén elfogadott műszaki tervek alapstruktúrájának kidolgozásában, azaz annak a tartalomjegyzéki felépítésnek a megalkotásában, ami azt írja el, hogy mit kell minden tervnek tartalmaznia. Olyan struktúrát kellett kialakítani, amely a különböző szakterületek igényeit kiszolgálja. Később a HVAC (heating, ventilation, air conditioning) rendszerek tervezési felügyeletével bízták meg.

"Több mint 200 épület és műtárgy kivitelezése fog megtörténni, ezekhez nagyjából 1600 ilyen rendszer tartozik. Kollégáimmal közösen vizsgáltuk felül a terveket, amelyek a létesítésiengedély-kérelem alapjául szolgáló előzetes biztonsági jelentés részét is képezték" – érzékelteti a munka volumenét és fontosságát. Mivel ezzel a szakterülettel öt éven át foglalkozott, elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán a létesítményenergetikai szakmérnök képzést is. Időközben, 2020-ban, normál munkafolyamatai mellett megbízást kapott a Megrendelői Műszaki Adatbázis (Owner’s Technical Database – OTD) koncepcionális megtervezésére és technikai megvalósítására. Ez az alkalmazás lehetővé teszi a Paks II. társaság műszaki (építészeti, technológiai, funkcionális és dokumentációs) adatvagyonának a regisztrálását és biztosítja a konfigurációkezelés megvalósíthatóságát.

 

 

Első fecske

Idén januártól a Paks II. Zrt. Műszaki Igazgatóságán dolgozik, ő a társaság első junior főmérnöke, amit nagyon megtisztelőnek tart. Gyakorlatilag kettős szerepköre van: elsősorban a több szakterületet érintő, vagy egyik szakterülethez sem sorolható központi feladatok koordinálásában vesz részt, illetve közvetlenül támogatja a műszaki igazgató és a műszaki főmérnök munkáját. Ha adódik egy feladat, ami több szakterületet érint, a főmérnök feladata, hogy összefogja és minden szempontot értékelve döntést hozzon. A különböző szakterületek képviselőivel együttműködve, de tőlük némileg függetlenül kell, objektívan eljárni ezeknél az interdiszciplináris feladatoknál. Másodsorban pedig kiemelt szerepet tölthet be a Műszaki Igazgatóság hosszú távú működésében.

"Számos kollégánk van, aki tervezői, beruházói, üzemeltetői, vagy létesítési területen több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Az ő tapasztalatuk a társaság tudásbázisát gyarapítja. Belátható, hogy a blokkok üzembe helyezésekor már nem mindegyikük lesz aktív munkavállaló. Azzal, hogy együtt dolgozhatok ezekkel a kollégákkal, átörökíthetem a felgyülemlett ismereteket a majdani üzembehelyező és üzemeltető szakértői gárdának" – részletezi.

A kérdésre, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe, elsőként a nukleáris biztonsági alapelveket említi. Ezeknek – mint leszögezi – mindig teljesülniük kell.

"Nincs kompromisszum. Hajthatatlanok vagyunk függetlenül attól, hogy az mennyi időbe vagy pénzbe fog kerül. Ez az alapkő. A következő elem a szerződéses fegyelem. 2014-ben műszaki szempontból jó, szinte túlzó követelményrendszert magába foglaló EPC szerződés született. Az ebben foglaltak szintén alapvetések."

Szintén megkerülhetetlen aspektus az, hogy ez az atomerőmű Magyarországon, Európa közepén épül, tehát elengedhetetlen, hogy az európai és a hazai normatíváknak, szabályoknak megfeleljen. Mindezen felül van az a szakmai igényesség, ami a főmérnök szerint jellemzi a Paks II. Zrt. munkatársait. Mint kiemeli, fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy az erőműépítés sokkal inkább hasonlít a maratonra, mint egy sprintre, és sokszor állítja a szakembereket megoldhatatlannak tűnő feladat elé. Bence úgy gondolja, ezeket nem nehézségként, hanem kihívásként kell felfogni. "Lehetetlen nincs, legfeljebb valami nehezen kivitelezhető" – húzza alá.

Jelenleg a gyártási és kereskedelmi beszerzésekhez kapcsolódó, idén hatályba lépett új felügyeleti koncepció technikai kidolgozásában vállal fontos szerepet. Ennek lényege, hogy eddig minden berendezés beszerzését a nukleáris hatósággal kellett engedélyeztetni. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 2024. május 9. óta hatályos módosítása azonban lehetővé teszi egyfajta fokozatosság alkalmazását. "Kockázatelemzéssel értékeljük, hogy a különböző rendszerelemek, berendezések hova sorolhatók, ez alapján bejelentés-tudomásulvételi eljárást indítunk a hatóság felé vagy tájékoztatási kötelezettségnek teszünk eleget. A feladatom az volt, hogy a különböző szakterületekkel és a hatósággal egyeztetve kidolgozzam azt az automatizmust, ami lehetővé teszi, hogy a műszaki szakterületi jóváhagyás után távoli adatszolgáltatással bevonjuk a hatóságot" – részletezi.

A már készülő hosszú gyártási idejű berendezések miatt e terület zászlóshajója a primerköri gépészeti szakterület, az első új szemléletű jóváhagyások itt történnek. Már több sikeres példa igazolja, hogy a rendszer működőképes. Plásztán Bence célja, hogy a későbbiek során a gyártási és kereskedelmi eljárások mellett például kivitelezési tevékenységekre is lehessen alkalmazni egy hasonló metodikát.

 

 

Izgalmas feladatok, nyugodt otthon

Mint hozzáteszi, számos hasonlóan összetett és jövőbe mutató feladattal foglalatoskodik. Ebben nagyon jó alapot jelent számára egyebek mellett az is, hogy több olyan, korábban Paks I.-es szakemberrel kezdett a Paks II. projektben együtt dolgozni, akik szerteágazó, mélyreható ismereteket szereztek technológusként, blokkügyeletesként vagy turbinaoperátorként, így módjuk volt a Paks I.-ben alkalmazott technológiát összehasonlítani az új dizájnnal. Ekképp lehetőség nyílik részleteiben kielemezni az ottani specifikumokat, üzemeltetési nehézségeket, hogy adott esetben már a tervezésnél ki lehessen küszöbölni a problémákat. Magyarázatul hozzáfűzi, hogy a két atomerőmű ugyanazon reaktorcsaládból származik, de generációs különbség van közöttük.

A kérdésre, hogy melyek az építés során a számára leginkább várt mérföldkövek, elárulja, hogy több ilyen van és volt is már. Az eddigi legfontosabbnak a létesítési engedély megszerzését tartja. "Jó érzés volt pontot tenni a sokéves munka végére. Lesznek még létesítményszintű engedélyek, de ugyanilyen fontos állomás lesz az első beton, az 5. blokki nukleáris sziget alapozásának megvalósítása, a főberendezések érkezése, beépítése" – sorolja.

"Az erőmű tervezése, létesítése izgalmas feladat. A telephelyen komoly tempóban folyik a munka, de minden, ami odakint történik, azt műszaki dokumentumok, egyeztetések, engedélyezések alapozták meg. Ha ennek a komplex munkának az eredményeként a munkaterületen az elvárt műszaki tartalom jelenik meg, amiért mi heteken, adott esetben hónapokon át dolgoztunk, elégedettek lehetünk."

Plásztán Bence szemmel láthatóan élvezi a kihívásokkal teli, izgalmas feladatot, amit a Paks II. Atomerőmű Zrt.-nél végez. S mint kiderül, Paksot pedig éppen a nyugodtsága miatt szereti. Véleménye szerint gyermeknevelésre kifejezetten alkalmas. "Nyugodt, éppen erre van szükségünk. Habár a lakótelepen lakunk, fák vesznek körbe, az ablakunk alatt csiripelnek a madarak, ezt nagyon szeretjük. Egyébként pedig a város az ország közepén van, gyorsan el lehet jutni bárhova" – fogalmaz. Mint elárulja, feleségét, aki reaktorfizikus, szintén a Paks II. projektnek köszönheti. Franciska, akit egy, a BME NTI Oktatóreaktorába szervezett szakmai út során ismert meg, most még otthon van 20 hónapos kisfiukkal, de rövidesen visszatér a társasághoz. És itt dolgozik már Bence bátyja is, aki testvére ösztönzésére képezte át magát villamosmérnökké. "Édesanyám is ideköltözött Miskolcról, hogy több időt tölthessen velünk. Jó érzés, hogy nekik is fontos, hogy jelen legyenek a gyermekünk életében. Mi gyakorlatilag feltettük az életünket ennek a projektnek a megvalósítására, mert hiszünk a szükségességében. Pakson pedig otthonra találtunk" – zárja szavait a fiatal szakember.