Időnk közel 90 százalékát beltérben töltjük: otthon, munkahelyen, iskolában, óvodában, edzőteremben. Emellett naponta átlagosan 20 kg levegőt fogyasztunk el. Ezért nem elhanyagolható, hogy milyen minőségű levegőt lélegzünk be nap mint nap.
Nem mindegy, hogy milyen épületeket építünk, vagy a felújítások során figyelünk-e arra, hogy egészséges és komfortos környezetet teremtsünk a bent tartózkodóknak.
A légtechnikai iparág fejlődése rendkívüli dinamizmust mutat. Egyike azon területeknek, ahol a leggyorsabban reagálnak a környezetünkben zajló folyamatokra, így a klímaváltozás, a légszennyezés egyre markánsabban érzékelhető hatásaira. Ugyanakkor, nemcsak ezek a tényezők befolyásolják a fejlesztések irányát, hanem az emberek életmódjának átalakulása is – hívta fel a figyelmet a Lindab Légtechnika üzletágának vezetője. Csipszer Zoltán hozzátette,
az emberek jelentős része gondot fordít arra, hogy milyen minőségű vizet és táplálékot fogyaszt. Arra azonban még mindig kevesebb figyelem hárul, hogy mennyire egészséges a lakó- és munkakörnyezetünk, illetve ezeken a helyeken milyen minőségű levegőt lélegzünk be.
Az életmódunk - nem csak a világjárvány hatására – az utóbbi időszakban gyökeresen átalakult -emlékeztetett a szakember. Az új generációk már inkább beltéri generációk – jegyezte meg Csipszer Zoltán – egy nap folyamán a zárt és a szabadtérben töltött idő aránya 80-90 százalékban elbillent az előbbi javára. Így egyre lényegesebb kérdéssé válik, hogy ezekben a helyiségekben milyen minőségű levegő van.
Életünk során elkerülhetetlen, hogy percenként akár háromszor-négyszer levegőt vegyünk. Az ember a legnagyobb fogyasztóként, átlagosan naponta 20-30 kg levegőt fogyaszt el.
Az otthonok légtechnikai megoldásai jóval túlmutatnak már azon, hogy az egyre forróbbá váló nyarakon ’csak’ klimatizáljuk lakásainkat, mind inkább fókuszba kerül az is, hogyan biztosítsunk egészséges, tiszta levegőt.
Az emberi szervezet rendkívül érzékenyen reagál a légköri viszonyok és a levegőben történő változásokra. Legyen szó egy időjárási front érkezéséről, akár a levegő páratartalmának, a szén-dioxid szintjének, a szálló por koncentrációjának módosulásáról. Valamennyien megtapasztaltuk már, milyen az, amikor egy levegőtlen helyiségben álmossá, dekoncentrálttá válunk, vagy a légköri viszonyok nyomán ingadozik a vérnyomásunk.
Az emberi szervezetre a páratartalom, a hőmérséklet és a szálló por koncentráció változása nagy hatással van. A zárt terekben, további tényezőként jelen vannak az úgynevezett illékony vegyületek, például a bútorok lakkrétegeiből felszabaduló gázok, vagy a gépjárművek szilikonszármazékaiból és műanyag alkatrészeiből származó szerves vegyületek, amelyeket szintén belélegzünk.
A mai építészeti követelmények miatt az épületek egyre szigeteltebbé, zártabbakká válnak, ezáltal növekszik a házak energiahatékonysága. De egészséges környezetet biztosítanak számunkra? Érdemes megvizsgálni ugyanakkor azt is – mondta el Csipszer Zoltán -, hogy mindez hogyan hat a levegőminőségre, mi történik a szervezetünkkel, ha a modern szigetelési megoldásokkal és nyílászárókkal „bezárjuk” a párát és az elhasznált beltéri levegőt az épületeinkbe. A légtechnikai szakember hozzáfűzte, az ingatlanok energetikai szabályozása és azok minősítése nagyon szigorúvá vált, ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a légtechnika továbbra sem kötelező eleme egy épületnek.
Csipszer Zoltán szerint
érdemes megvizsgálni, hogy egy család átlagos napján a főzéssel, a zuhanyzással, mosással mennyi pára keletkezik a zárt terekben, amelyhez még hozzáadódik az ember által termelt páramennyiség is és mindezt „dunsztba zárjuk” az épületeinkben.
A párás levegő melegágya a baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak és ha ilyen közegben töltjük időnk jelentős részét, nagyobb az egészségügyi kockázata az allergiás, súlyosabb esetekben az asztmás és egyéb megbetegedéseknek.
A hagyományos (ablaknyitásos) szellőztetéssel védekezhetünk a belső penészképződéssel szemben. A napi többszöri, néhány perces erős kereszthuzat azonban csak részmegoldás a szakember szerint, mivel ezáltal nagy mennyiségű port juttatunk az otthonunkba és a beengedett levegő minőségét sem tudjuk kontrollálni. Csipszer Zoltán hozzáfűzte,
napjainkban minden technológiai megoldás rendelkezésre áll, hogy otthonainkban, munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, kórházakban tiszta és egészséges levegőjű beltereket alakítsunk ki.
Irodai környezetben vagy egyéb épületek estén már ismert az igényvezérelt szellőztetés, ami azt jelenti, hogy az érzékelők segítésével szabályozzák a rendszer működését. Ha van egy viszonylag sűrűn ültetett irodaterület, de az átalakult munkavégzési szokások, pl. home office miatt hektikusan változik a létszám, akkor a rendszer érzékeli a jelenlétet vagy szén-dioxid szint változását és annak megfelelően juttat levegőt adott helyiségekbe. Nem az egész épületbe a szintekre egyformán, hanem csak oda, ahol arra szükség van, ezáltal energiát lehet megtakarítani.
Sokan szembesülnek azzal, hogy otthonaikban a lecserélt, új nyílászárók és az új szigetelések mellett a falak penészesedni kezdtek. A falak közé hermetikusan bezárt párás levegő idővel leteszi névjegyét és fogságba ejti a párásodás-penészedés-penésztelenítés-festés örvényében az embereket. Nyáron nem szívesen engedjük ki a kintinél legalább pár fokkal hűvösebb – klímával, árnyékolással, ventilátorokkal előállított - beltéri levegőt szellőztetéssel, télen pedig a fűtött szoba érzésétől nem szeretnénk megválni. Ezáltal viszont hosszabb távon kockázatnak tehetjük ki egészségünket.
A Lindab professzionális szellőztetőrendszerei teljes és részleges szellőztetésre is alkalmazhatóak. Beépítése utólagosan is megoldható álmennyezetben, padlóban, födémben, de akár padlásterekben is. A gépi szellőztetőrendszerek előnye, hogy a beépített csőrendszeren át elszívja a párás helyiségek nedves levegőjét és a légkezelő berendezésen és azok szűrőrendszerén át a szabadba jut. A kültéri levegő szintén a szellőztetőgépen át jut vissza a lakótérbe. A szűrt friss levegőt a távozó használt levegőből visszanyert hővel melegítik, ezáltal szabályozott minőségű és hőmérsékletű levegő jut a lakásba.
A beépített szűrők megakadályozzák, hogy a beltérbe bejussanak például a pollenek, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. A berendezések működése minimális zajszinttel járnak, 0-24 órában működtethetőek és huzatmentesen biztosítják nemcsak az állandó hőmérsékletet, hanem a friss, tiszta, szűrt levegőt is.
A Covid, a háború és egyéb folyamatok hatására
a légtechnikai beruházások megtérülési ideje radikálisan lecsökkent az elmúlt években, ez akár már 1-3 év is lehet. Minőségi ugrás és gondolkodásbeli változás is zajlik. Gyártóként a piaci szereplők edukálása, valamint az új technológiák és megoldások megosztása kiemelten fontos feladat” - emelte ki Csipszer Zoltán.
A Lindab termékfejlesztései professzionális minőség és kiváló funkció mellett tükrözik a cég designérzékenységét is, termékei, köztük például az Airy dekor légszelep bármilyen falszínhez és enteriőrhöz jól illeszkedik.
A svéd légtechnikai cég másik ismérve a környezettudatosság, a Lindab Safe kör légcsatornarendszerei Eurovent tanúsítvánnyal rendelkeznek, kiváló, légtömörséget biztosítanak, ezáltal is jelentős fűtési és hűtési energiát megtakarítva, energiahatékony működést biztosítva. A moduláris kialakítás miatt az egyszerű telepíthetőség és karbantartás jellemző a Lindab szellőztetőrendszereire.
A Lindab óriási lépést tett a klímasemleges gyártás irányába. Nemrég gyártotta le a cég az első olyan légcsatornáit, amelyek fosszilis anyagoktól mentes acélból készülnek, de kínálatukban megtalálhatók az újrahasznosított acélból készült légcsatornák is. A vállalat számára a fenntarthatóság alapérték.
For a better climate – a Lindab célul tűzte ki, hogy miközben termékeivel és megoldásaival hozzásegíti az embereket otthonaik, munkahelyük, mindennapi tevékenységükhöz kapcsolódó épületek egészséges beltéri komfortjának kialakításához, gyártói- és üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal hozzájáruljon a klímaviszonyok javításához.
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.