Október 20-ig van lehetőség arra, hogy Ön is véleményt alkosson Budapest új körútjával kapcsolatban. A Budapest Fejlesztési Központ először az Új Duna-híd első, a Fehérvári úttól a Gubacsi útig tartó szakasza kapcsán kérte a budapestiek és az elővárosokban élők véleményét, nemrég pedig a második, Üllői útig tartó szakasz nyomvonalváltozatainak társadalmi egyeztetése is elkezdődött. A hat lehetséges nyomvonalváltozattal kapcsolatban a www.budapestujkorutja.hu oldalon lehet véleményt mondani.
Az Új Duna-híd megépítéséről 2016 februárjában döntött a kormány, a híd azonban évtizedek óta szerepel Budapest településszerkezeti tervében. Mindig is vita tárgya volt, hogy az Aquincumi, az Albertfalvai és a Galvani híd közül melyik épüljön meg következőnek:
az északi M0-híd után logikus volt, hogy egy déli híd következzen, a Galvanira pedig a városfejlesztési hatása, az M0-tól való távolsága és a belvárosra gyakorolt forgalomcsillapító hatása, illetve a budai folytathatósága miatt esett a választás.
A Galvani híd a korábbi távlati elképzelésekben a Ferencvárosi rendezőpályaudvar helyén haladt volna át. Míg ezzel a pályaudvarral kapcsolatban korábban az volt a várakozás, hogy a XXI. század derekára már nem fog létezni, ma már látjuk és tudjuk, hogy szükség van rá, hiszen a vasút teherforgalomban betöltött szerepe a klímaváltozás nyomán csak nőni fog. A Budapestet ellátó és a budapesti ipart kiszolgáló logisztikai rendszer fontos része a Ferencvárosi rendező-pályaudvar, megszűnése nem várható belátható időn belül.
Éppen ezért a Galvani híd pesti folytatásáról olyan döntés született az előző városvezetés és a kormány részéről, hogy az Illatos úton át a Határ út térségébe kötik be a hídról leáramló forgalmat, ezzel megépítve az Albertfalvai híd pesti kapcsolódó körútját. Az elképzelés az volt, hogy ha egyszer megépül az Albertfalvai híd, akkor a Határ út menti szakaszra az is ráköthet.
A településszerkezeti tervek évtizedek óta azt tartalmazták, hogy az Albertfalvai híd pesti úthálózata a ma is túlterhelt, 2x1 sávos Határ út helyett a Kiserdő térségében vezetett új körútban folytatódjon. A 2016-os tervezés során a NIF ezt a szabályozási előírást vette alapul, ám az ennek nyomán elkészült tervvel jókora ellenállást váltott ki. Ekkor alakult meg a Kiserdővédők mozgalma, s a felszíni nyomvonal elleni érveket meghallgatva 2017 őszén Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs kormánybiztos leállították a Határ út menti szakaszon a tervezést.
A Kiserdővédőkkel egyeztetések kezdődtek, és számos felvetést, gondolatot hallgatott meg a NIF és a Budapest Fejlesztési Központ jogelődje, a KKBK.
A Galvani híd tervezése eközben nem állt meg: egy sikeres nemzetközi tervpályázat után a kiválasztott tervező, az UNStudio hozzá is látott a tervezéshez.
Az önkormányzati választások után a főváros és a kormány egyeztető fóruma, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa két alkalommal is tárgyalt arról, hogy a Galvani vagy az Albertfalvai híd épüljön-e előbb.
A kérdést 2020 februárjában végül az FKT döntötte el, és létrejött egy megállapodás a főváros és a kormány között arról, hogy a Galvani híd megépítése élvezzen prioritást, a híd útvonalhálózatának első, a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos úti csomópontig tartó szakaszának nyomvonalát szintén jóváhagyva.
A Budapest Fejlesztési Központ és a NIF ezt a döntést végrehajtotta, a tervezés erre a szakaszra haladt előre, ennek nyomán nemrég az útvonalhálózat első szakaszának bírálati engedélyezési terveit az www.ujdunahid.hu oldalon tette közzé a BFK, és egy kérdőívben a tervek részleteiről is megkérdezték a budapestieket és az itt közlekedőket.
Szintén februárban született a döntés, hogy a Gubacsi úttól az Üllői útig tartó vitás szakaszon 6 nyomvonal-változat vizsgálatára kerüljön sor, ezeket az FKT tételesen és konkrétan rögzítette.
A határozat szerint 2020. december 31-ig kell döntésre jutnia a kormány és a főváros közös fejlesztési fórumának a kérdésben – ha ez nem történik meg, akkor a levezető úthálózat a híddal közös beruházásban már nem épülhet meg. Mivel annak is vannak következményei, ha egy körút egy szakasza nem épül meg, a BFK a hatásokat ebben az esetben is alaposan megvizsgálta.
Az új dunai átkelőt is magában foglaló körút megépítésének legfontosabb célja, hogy Budapest belvárosának forgalomcsillapítása megtörténhessen, a belváros élhetőbbé váljon, a külvárosi kerületekben, illetve az agglomerációban élők közlekedési lehetőségei pedig javuljanak. Ez a cél azonban csak akkor érhető el maradéktalanul, ha az új Duna-hídhoz megfelelően kiépített úthálózat is csatlakozik.
Az úthálózat első, a Fehérvári úttól a Gubacsi út-Illatos úti csomópontig tartó szakaszának tervezése már a végéhez közeledik, a tervek szerint a NIF jövő év során megjelenteti a kivitelezésre szóló közbeszerzést.
Az úthálózat akkor lesz teljes, ha eléri az Üllői utat és következő ütemben a Gyömrői utat is, így Budapest új körútjaként megfelelő kapcsolatokat biztosít többek között a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Kőbánya, illetve a dél-pesti kerületek irányába is.
Ehhez, illetve a belváros forgalomcsillapításához szükséges az úthálózat 2. szakaszának megépítése is, melynek nyomvonaláról indult most újabb társadalmi egyeztetés.
A 6 műszaki változat közül 4 esetén az út a Gubacsi úti csomópontot elhagyva a Határ út irányában halad és így éri el az Üllői utat. Két változat a Gubacsi úti csomópontot elhagyva a Ferencvárosi rendezőpályaudvart keresztezi, majd az Ecseri úton keresztül éri el az Üllői utat. A Határ út menti változatok közül kettő a Kiserdő szélén halad, egyikben rövidebb, másikban hosszabb részben zárt alagútban.
Kettő változat érdemben nem érinti a Kiserdőt, az egyik a Határ út alatt vezetett alagútban, a másik a Határ úton, a felszínen halad.
A két Ecseri úti változat abban különbözik egymástól, hogy az míg egyik esetén a Ferencvárosi rendezőpályaudvart egy felüljáróval keresztezi, a másikban ugyanezen a szakaszon alagút épülne.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának szintén februári döntése szerint az új Duna-híd a Galvani utca–Illatos út vonalában fog megépülni, ezért, amennyiben év végéig nem sikerül döntést hozni, a Gubacsi útnál elakadhat a körút építése. Ez negatívan befolyásolhatja az érintett területek mindennapjait, hiszen a forgalom ebben az esetben nem a kiépített körúton haladna, hanem megtalálná a lakóutcákat: beszivárogna a József Attila lakótelepre, a Wekerle-telepre és jelentősen terhelné az Aszódi úti területeket, valamint a Kékvirág lakótelepet is.
A Budapest Fejlesztési Központ arra biztat minden érintettet, hogy vegyen részt a felelős döntésben, szülessen konszenzus, hiszen több tízezer ember életét érinti a kérdés, sőt, mindez kihat a szomszédos kerületek lakóinak életére is, és befolyásolja azt is, hogy az Új Duna-híd mennyire tudja betölteni szerepét a belvárosi kerületek forgalomcsillapításában. A lehetséges nyomvonalváltozatokat a www.budapestujkorutja.hu oldalon lehet megismerni, és itt nyílik lehetőség a kérdőív kitöltésére is.
A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.
A Nemzeti Atlétikai Központ komplexumában a Stadionpark és a Panoráma Sportpark nyújt szabadidős programra lehetőséget.
A Weinberg számára a fenntarthatóság nem csak papíron, hanem a gyakorlati megvalósítás során is fontos.