A Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának kivitelezése során kiemelt feladat a beavatkozással érintett területek természeti értékeinek védelme, mentése.
Több alkalommal beszámoltunk a Budapest−Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezésről, mely a MÁV Zrt. 150-es számú, Budapest–Kelebia vasútvonalát érinti.
A teljes hazai szakasz kivitelezését egy három tagból álló konzorcium végzi, amelynek megbízásából a V-Híd Zrt. dolgozik alvállalkozóként.
Most egy, a munkához szorosan kapcsolódó, ám gyakran a háttérben zajló tevékenységet mutatunk be: a kivitelező feladata az érintett területek természeti értékeinek védelme, melynek során augusztusban végezték el a hangyaboglárkák áttelepítését.
A hangyaboglárka a legkülönlegesebb fajok közé tartozik a lepkék rendjén belül. Életmódja több szempontból is speciális, ennek köszönhetően ritka és sérülékeny.
Az áttelepítéssel két faj érintett: a vérfű és a szürkés hangyaboglárka. Mindkét faj védett hazánkban, 50.000 Ft a pénzben kifejezett természetvédelmi értékük. A lepkék érdekessége, hogy hernyóik kikelésük első időszakában csak egyetlen növényfajt tudnak elfogyasztani: a vérfű hangyaboglárka esetében ez az őszi vérfű, a szürkés hangyaboglárka esetében a védett és jóval ritkább kornistárnics. A nőstények ezek virágaira rakják petéiket.
A petéből kikelve mindkét faj a tápnövény éretlen magkezdeményeivel táplálkozik, azonban 3-4 vedlést követően a hernyók előbújnak a növényből, és a talajra eresztik le magukat egy vékony selyemszálon.
Testükön hangyacsalogató szervek találhatóak, így a bütykös hangyák rájuk találnak, és a hernyókat a bolyukba cipelik. A vérfű hangyaboglárka hernyói ragadozó életmódot folytatnak, és a hangyák lárváit, tojásait fogyasztják. A szürkés hangyaboglárka ezzel ellentétben − a hangyalárvák viselkedését utánozva − a kakukkhoz hasonlóan eléri azt, hogy a hangyák őt is utóduknak tekintsék, és felneveljék.
Bábozódásuk előtt mindkét faj egyedei a hangyaboly felszínközeli kamrájába vonulnak, és ott bábozódnak be, illetve telelnek át. Átalakulásukat követő kirepülésükkor már megszűnik a védelmük, így gyorsan el kell hagyniuk a bolyt.
Az áttelepítést a lepkék keléséhez és petézéséhez igazítják. A két faj rajzási ideje július végétől augusztus végéig zajlik. Az idei év aszálya a tápnövényeket és feltételezhetően a hangyákat is érzékenyen érintette, így a lepkék rajzása elhúzódhat.
Az áttelepítést a Futóhomok Természetvédelmi Egyesület tagjai végzik a RM International Zrt. természetvédelmi szakértője és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek irányításával és részvételével.
A feladat a petés tápnövények és a befogott, kifejlett egyedek áthelyezését foglalja magába:
Az áttelepítésekkel kapcsolatos begyűjtési helyszínek Soltszentimre település határában találhatóak, a betelepítési helyszínek Csengőd, Páhi, Soltszentimre és Fülöpszállás települések határában vannak.
A kivitelezés előkészítése során a vállalkozónak az érintett beavatkozási területekről át kell telepítenie a környezetvédelmi engedélyben megjelölt védett növény- és állatfajokat. Vizsgálják továbbá a kivitelezéshez kapcsoló területek (organizációs utak, depó- és felvonulási területek) által érintett élőhelyeket is, és amennyiben védett természeti érték érintettsége merül fel, azok megóvását is biztosítják.
A fokozottan védett madarak közül több, például a túzok, a gyurgyalag és a szalakóta költ a projektterület közelében, melyekre folyamatosan oda kell figyelni, illetve számos védett növényfaj érintett a kivitelezés kapcsán, melyeket áttelepítéssel, maggyűjtéssel és magszórással kell menteni.
A mentesítési munkák és együttműködések plusz hozadéka tudományos téren, hogy eddig nem ismert, a fajok biológiájához, ökológiájához köthető új adatokra és információkra derülhet fény, melyek hozzájárulhatnak a hazai fajok és ökológiai rendszerek jobb megismeréséhez.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
Jövőre a Keleti-programban újabb beruházások jönnek.