Déli Körvasút: az ellenzőket támogatja a Zöld Budapestet hirdető Fővárosi Önkormányzat

Lapunk kötött pálya rovatában folyamatosan nyomon követjük a Déli Körvasút projektet. Január végi írásunkban beszámoltunk arról, a bíróság azonnali jogvédelmet rendelt el a kivitelezéssel kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. területén, a vasúti üzem biztonsága érdekében folytatott fakivágásokat is.

Mint ismeretes a projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság 2022 februárjában civil szervezetek kezdeményezésére megsemmisítette. Ennek hatására az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia. 2022 novemberében a beruházás újból megkapta a környezetvédelmi engedélyt.

Az új engedély számos szigorítást írt elő a korábbihoz képest, melyek közül néhányat kiemeltünk:

• szigorodtak az építés ideje alatt igénybe vehető terület mértékére vonatkozó hatósági kötelezések;
• sokkal több helyen kell zajterhelési mérési, ellenőrzési pontot kijelölni, rezgésméréseket végezni: ez 5 db helyett 12 db zajvédelmi, 4 db helyett 28 db rezgésvédelmi monitoring pontot jelent.
• több helyszínen szükséges zajgátló elemeket beépíteni a megállóhelyi peronokba, a hidakon a vágányokba, és hangelnyelő peronszegélyt kell kialakítani. A budai szakaszon 1650 méter hosszon mindegyik vágányban zajcsillapító hatású rugalmas sínágyazat beépítése szükséges, továbbá 4 db nagyobb hídon rezgéscsillapító alágyazati szőnyeg alkalmazását írták elő;
• a kivitelezés végén a vállalkozó számára kiegészítő intézkedéseket is előírtak, annak érdekében, hogy minden helyszínen és minden napszakban az előírt zajszint alá kerüljön terhelés;
• a zajárnyékoló fal átlátszó felületeit a madarakra veszélytelenné kell tenni a falra felhelyezett fóliákkal.

A fentiek ellenére a környezetvédelmi engedélyt a civilek az Újbudai Önkormányzattal karöltve ismét megtámadták. Az engedély ügye tehát a bíróság másodfokú ítéletére vár, hiszen az jelenleg érvényes ugyan, de a bíróság ideiglenes jogvédelmi intézkedésével nem hatályos. A Főváros is csatlakozott a perhez a felperesek oldalán.

Az ügyben megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot, és érdeklődtünk álláspontjukról a pert illetően. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett visszajelzés, amint választ kapunk, frissítjük írásunkat. 

A Fővárost a IX. kerület, Ferencváros önkormányzata is követte, mely szintén csatlakozott a felperesekhez.

A fejlesztés hozzájárul az unió által előírt klímavédelmi célok eléréséhez

Több alkalommal megírtuk, hogy az Európai Bizottság a Déli Körvasút beruházást kiválónak értékelte. A projektben érintett vasútvonal-szakasz jelenleg az ország legkritikusabb vasúti szűk keresztmetszete (a Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonal része), ugyanakkor három transzeurópai folyosó (TEN-T) is itt keresztezi egymást. A fejlesztés tehát nem csak regionális és agglomerációs vagy Magyarországon belüli, hanem összeurópai érdek is.

Az unió TEN-T hálózat fejlesztésére vonatkozó iránymutatásai szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest 60 százalékkal csökkenteni kell. A projekt megvalósulása hozzájárul a zöld követelmények teljesítéséhez, a közös hazai és európai klímacélok eléréséhez, hiszen a vasút a legkörnyezetbarátabb közlekedési és áruszállítási mód.

A projekt késedelme az uniós rendeletek megsértése mellett költségvetési károkat is okoz

Uniós előírás továbbá, hogy a vasúti törzshálózat létrehozása érdekében az érintett tagállamoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket a közös érdekű projektek 2030-ig történő befejezése érdekében.

A projekt azonnali jogvédelemmel történő, várhatóan hosszú idejű leállítása ellehetetleníti a projekt 2021-2027. évi pályázati ciklusban való megvalósítását, így legalább 7 éves késedelmet okoz a megvalósításában, mely így 2034-re készülhet el. Ezzel jelentősen sérül az EU rendeletben előírt a törzshálózat fejlesztéséről szóló 2030. évi határidő, továbbá ellehetetlenül a közel 140 milliárd forintos támogatási forrás lehívása, mely nagyösszegű költségvetési kárt okoz hazánk számára.

Amennyiben a Déli Körvasút nem valósul meg, úgy Déli Összekötő Vasúti Duna-híd háromvágányosra történő bővítése funkcióját veszíti, ez együtt járna a korábbi mintegy nettó 40 milliárd forint támogatás visszafizetési kötelezettségével, amely szintén költségvetési kárként jelentkezik.

Költségvetési kárnak tekintendők a meghiúsuló nemzetgazdasági előnyök, amelyeknek költségvetési, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozása egyaránt vannak.