A budapesti vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása összeurópai érdek is.
Az Európai Bizottság közzétette a 10 győztes, kiválasztott és támogatott vasúti szolgáltatásfejlesztést, és a magyar pályázat is közte van – olvasható Vitézy Dávid Facebook posztjában.
A volt államtitkár ismertette: tavaly nyáron írt ki pályázatot az Európai Bizottság a nemzetközi vonatok fejlesztésére, új nemzetközi vasúti kapcsolatok különböző eszközökkel való támogatására. Ez az első ilyen jellegű pályázat, korábban a vasúti szolgáltatásokra nem, csak infrastruktúra fejlesztésére lehetett pályázni. Magyarország is pályázott: az azóta megszűnt közlekedési tárca, a TIM részéről még szeptemberben készítették elő, és adták be pályázatot a román közlekedési tárcával közösen
a Bécs-Budapest-Nagyvárad és a Bécs-Budapest-Arad 2-2 óránkénti ütemes kapcsolat létrehozására. A benyújtott pályázat szerint a koncepció része − a már korábban elnyert közvetlen CEF uniós forrásokból folyó beruházás részeként – a Budapest-Bécs vasúti kapcsolat menetidejének 15 perccel való rövidítése.
A volt államtitkár hozzátette: ez a vasútbiztonsági rendszerek fejlesztésének köszönhetően a hegyeshalmi határmegállás kiiktatásával történhet meg. Ez a fejlesztés lehetővé teszi, hogy a Budapest-Bécs szakaszon a mai óránkénti nemzetközi követés félórásra sűrítése megtörténhessen.
A sűrített vonatokból minden második vonat óránként a fejpályaudvarokon való lassú irányváltás helyett a Déli Körvasúton haladna át Budapesten, Kelenföld után az újonnan kiépítendő Közvágóhíd és Népliget állomásokat érintve és így továbbhaladva Szolnok felé, egyúttal gyors belföldi, vidék-vidék kapcsolatokat (pl. Mosonmagyaróvár-Szolnok, Győr-Békéscsaba) is létrehozva.
Szolnoktól pedig 2-2 óránként ütemesen haladnának tovább Arad és Nagyvárad felé ezek a nemzetközi vonatok, új minőségű és gyorsaságú kapcsolatot nyitva Magyarország és Bécs felől Erdélybe, s így kihasználva a magyar és román oldalon is zajló jelentős pályafejlesztéseket.
Vitézy Dávid kifejtette: ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, szükség van a Déli Körvasútra is, melyre Magyarország tavaly decemberben ismét pályázott, de az építkezést a helyi vasútellenzők bírósági támadásai folyamatosan akadályozzák.
A Déli Körvasút projekt csúszásának vagy meg nem valósulásának következményeiről nemrégiben lapunkban átfogó cikkel jelentkeztünk.
„Nagyon bízom benne, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisíti a bíróság nemrégiben hozott döntését a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyének újbóli felfüggesztéséről, hisz ahogy ebből a példából is látszik, nem csak regionális és agglomerációs vagy Magyarországon belüli, hanem összeurópai érdek is a budapesti vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása, a legkörnyezetbarátabb közlekedési mód, a vasúti közlekedés továbbfejlesztése és a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósításának folytatása. Az Európai Bizottság mai döntése tehát a Déli Körvasút újabb fontos támogatása” – fogalmazott Vitézy Dávid.
A volt közlekedési államtitkár szerint ez a Déli Körvasút számára egy újabb fontos megerősítést jelent az Európai Unió részéről. Ahogy korábban már megírtuk a beruházás az Európai Bizottság értékelésén nagyon jó minősítést kapott, az értékelés szerint a javasolt projekt fontosság és sürgősség szempontjából is előre sorolandó.
Három, légkondicionált liftet épül, amellyel a vonattal utazók akadálymentesen elérhetik a gyalogos felüljárótól a tatabányai állomás peronjait és a parkolót.
Összesen 60 kilométernyi sínszál alatti 46 ezer betonaljat, azok alatt pedig több mint 105 ezer tonna zúzott követ rostáltak és cseréltek az ágyazatban.