A Duna Aszfalt generálkivitelezésében közel 70 év után épült új vasúti szakasz a Duna felett.
Az idei évben a közlekedési létesítmény kategóriában a Déli összekötő vasúti Duna-híd nyerte el az ágazat legrangosabb elismerésének számító Építőipari Nívódíjat. A generálkivitelezésért a Duna Aszfalt Zrt. felelt, Sereg Tamás hídépítési igazgató projektvezetésével. A vállalat szakemberei az elismerő díjat december 12-én az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének budapesti évzáró gáláján vehették át.
Az idei évben a közlekedési létesítmény kategóriában a Déli összekötő vasúti Duna-híd nyerte el az ágazat legrangosabb elismerésének számító Építőipari Nívódíjat. A generálkivitelezésért felelős Duna Aszfalt Zrt. szakemberei
Ahogy azt a bírólóbizottság laudációja is kiemelte, a budapesti Déli összekötő vasúti híd Magyarország legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetése a Dunán.
„A keleti és a nyugati területeket összekapcsolva az ország vasúti ütőerét képezi” – tette hozzá a lapunknak nyilatkozva Szabó Gábor, a Duna Aszfalt acélszerkezetekért felelős projektvezetője. „Ráadásul közel 70 év után épült új vasúti szakasz a Duna felett, ezért természetesen büszkeséggel tölt el minket, hogy ennek a sikeres projektnek a részesei lehettünk.”
A laudációban a projekt további infrastrukturális hozadékát is taglalták. „A három hídfelszerkezetes kialakítás illeszkedett a Ferencváros és Kelenföld közötti háromvágányúsítás, illetve az elővárosi és távolsági kötöttpályás kapcsolatok fejlesztési lehetőségéhez is.”
Szabó Gábor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt az országos közlekedési jelentősége mellett a szakmában is jelentős súllyal bír.
„Utólag azt tapasztaljuk, hogy ennek a munkának nagy az elismertsége európai szinten is: a nemzetközi konferenciákon jók a visszajelzések, és rendre nagyon jó nemzetközi értékeléseket kap a hídfejlesztés.”
Egy további különleges elemként elmondta, hogy egy közel 150 éves történelmű hídról van szó, amelyhez annak idején még Párizsban gyártották az acélszerkezeteket. A felépítményt azóta ötször újították fel, ám ahogy azt a laudáció is részletezte: a korábbi, közel hetvenéves híd felszerkezetének állapota leromlott, elérték tervezési élettartamuk végét. „A meglévő felszerkezetek állapota megkívánta a szerkezet rekonstrukcióját és a jelen kor igényei egy új, harmadik vágányú vasúti híd építését.”
A projektvezető külön kiemelte, hogy a rekonstrukciót úgy tudták sikeresen végrehajtani, hogy
közben folyamatosan fenn kellett tartani a kétvágányú vasúti közlekedést, akárcsak a hajózási forgalmat. A projekt Budapest egyik legforgalmasabb részén helyezkedett el, így a fentiek mellett a Dombóvári út forgalmát, a HÉV forgalmat, a Rákóczi híd közúti és villamos forgalmát, a budai oldal gyalogos forgalmát folyamatosan fenn kellett tartani.
A laudációan azt is tárgyalták, hogy a meglévő pillérek felhasználásával a harmadik híd egy teljesen új felszerkezettel épült meg a két régi híd északi oldalán, a Rákóczi híd és a vasúti híd között. A meglévő két régi felszerkezet elbontása, majd újjáépítése az új szerkezet forgalomba adása után történt meg.
Az alkalmazott technológiában az új hidak felszerkezeteit egy előszerelő kikötőben építették meg, és vízi kiszolgálással, a projektre tervezett és gyártott emelőművel emelték és mozgatták a végleges helyükre.
Ráadásul a felszerkezetek fogadására át kellett alakítani és megemelni a meglévő pilléreket. Az is fontos részlet, hogy a két régi felszerkezet egy 393 méter hosszúságú, rácsos tartós mederhídból és két gerendahidas parti nyílásból állt; az új felszerkezet ettől jelentősen eltér, hiszen az egy 493 méter hosszú rácsos tartó, ezzel növelve a gyalogos közlekedésre rendelkezésre álló teret.
A fent felsorolt kihívásokat összegezve a laudáció aláhúzza, hogy a teljes organizáció különleges kihívások elé állította a projekt stábját: a tervezőket, kivitelezőket és a fejlesztés irányítóit egyaránt. „Kiváló együttes munkájuknak köszönhetően a megújult műtárgy új távlatokat nyitott a hazai vasúi közlekedés előtt” – zárult a bíráló bizottság összefoglalója.
A Déli összekötő vasúti híd rekonstrukcióját az Építési és Közlekedési Minisztérium jogelődje, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megrendelése alapján a Duna Aszfalt Zrt. végezte. A projekt generáltervezője a FŐMTERV Zrt. és a Kontúr Csoport Kft., a hidak szakági tervezője az Msc Kft., a FŐMTERV Zrt. és a Speciálterv Kft. volt. Az új felszerkezeteket a Duna Csoport részeként a WKS Duna Polska sp. z o.o gyártotta, üzemi korrózióvédelmét pedig a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. telephelyén levő festőüzemben végezték. A hídelemek helyszíni szerelése és úsztatása a PROVIX HÍD Kft. közreműködésével történt. A helyszíni vízi organizációt, a hídelemek úsztatását, átemelését a HSP Hídépítő Speciál Kft. végezte. A műszaki ellenőrzési feladatokat az ECO-TEC Kft. látta el. A meglévő hidak és a készülő hidak üzemeltetője a MÁV Zrt.
Három, légkondicionált liftet épül, amellyel a vonattal utazók akadálymentesen elérhetik a gyalogos felüljárótól a tatabányai állomás peronjait és a parkolót.
Összesen 60 kilométernyi sínszál alatti 46 ezer betonaljat, azok alatt pedig több mint 105 ezer tonna zúzott követ rostáltak és cseréltek az ágyazatban.