A két ország alagútfejtő projektcsapatai mintegy 1400 méterrel Brenner-hágó alatt értek össze. Az új alagútban a személyvonatok menetideje Innsbruck és Bolzano között 2 óráról alig 50 percre csökken majd.
Az M85-ösön megépült soproni alagút emlékezetes pillanata volt, amikor előbb a déli, majd az északi járatban is összeértek a fejtést végző munkagépek. Az ott tapasztalt hangulatot hatványozottan élhették át a Brenner-hágó alatt épülő alagútban: két ország kivitelezői értek össze az olasz-osztrák határnál Európa egyik legjelentősebb vasúti fejlesztésében július 28-án.
A railway.pro híre szerint (önmagában véve) a világ második leghosszabb alagútjaként megépülő Brenner-bázisalagút projektcsapatai mintegy 1400 méterrel a két ország határát képező Brenner-hágó alatt értek össze – szinte teljesen egyszerre mindkét járatban.
Az áttörés két, évek óta egymástól függetlenül haladó építési projekt találkozását is jelzi. Az olasz oldalon az alagutakat a Virginia és a Flavia alagútfúró gépekkel ásták, míg az osztrák szakaszt hagyományos fúró-robbantási módszerekkel fúrták.
A Brenner-bázisalagút (BBT) az európai közlekedési infrastruktúra egyik legambiciózusabb projektje, amely az ausztriai Innsbruckot és az olasz Fortezzát köti majd össze az Alpok alatt.
A Brenner-hágó Észak- és Dél-Európa legsűrűbb szárazföldi áruforgalmi folyosójának szűk keresztmetszete. A projekt egyik fő célja, hogy a hatalmas kamionforgalom jelentős részét közútról vasútra terelje.
Jelenleg a vonatok a Brenner-hágón át vezető, igen meredek Brenner-vasútvonalat használják, gyakran kettő villamos mozdonnyal; sebességük alig haladja meg a 70 km/h-t. A projekt hatására a személyvonatok menetideje Innsbruck és Bolzano között a korábbi körülbelül 2 óráról alig 50 percre csökken majd, miközben drasztikusan mérsékli az alpesi völgyek zaj- és légszennyezését. A megnyitás után a tervezett forgalom napi 80 személyszállító és 320 teherszállító vonat lesz.
Bár a bázisalagút 55 km, a meglévő innsbrucki alagúthoz csatlakozva összefüggő, 64 km-es föld alatti szakaszt alkot majd – ezzel pedig a világ leghosszabb egybefüggő föld alatti vasúti összeköttetése lesz.
Nem csupán két egyirányú csőből áll azonban a járatrendszer: a főalagutakkal, a köztük lévő átkötőkkel, a feltáró- és kutatójáratokkal, valamint a vészkijáratokkal együtt a teljes rendszer hossza meghaladja a 230 kilométert. Nem csoda, hogy a projektben a nemzetközi alagútépítő ipar legjelentősebb szereplői vesznek részt:
A Brenner-bázisalagút várhatóan 2032-ben kezdi meg működését, az Európai Számvevőszék (ECA) legutóbbi jelentése szerint 8,37 milliárd euró a teljes költsége.
A projektre 80 milliárd forint IKOP Plusz európai uniós forrás áll rendelkezésre a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben.
A Déli Körvasút fejlesztése újabb látványos és műszakilag összetett szakaszához érkezett: a hétvégén a végleges helyére kerül a Soroksári út felett átívelő új vasúti híd. A V-Híd Zrt. generálkivitelezésében zajló munkák mostani fázisában új, 2500 tonnás, 109 méter hosszú műtárgyat kereszt és hosszirányban is mozgatják.