Az Épkar munkájával Közép-Európa központi látványosságainak sorába lépő diósgyőri vár munkálatai jól haladnak.
Legutóbb nyáron írtunk Magyarország egyik meghatározó látványosságágának építkezéséről: a Diósgyőri vár rekonstrukciójáról és turisztikai fejlesztéséről, melyet az Épkar Zrt. és az FK Raszter Zrt. konzorciuma kivitelez 12,7 milliárd forint értékben.
A Modern Városok Program részeként elkészülő fejlesztésről most, 2022 elején látványos fotókat tudunk bemutatni. Lapunk a következő időszakban a korábbinál is átfogóbban fog foglalkozni az építkezés részleteivel, melynek befejeztével
Közép-Európa meghatározó turisztikai látványossága lesz a Diósgyőri vár.
A fejlesztés során régészeti dokumentáció felhasználásával kapja vissza régi fényét a belső vár és a külső vár is. A munkaterületre a kivitelezők kicsit kevesebb, mint egy éve, februárban vonultak fel.
A belső vár rekonstrukciójával egy mintegy 3900 négyzetméteres alapterületű épület várja majd a látogatókat. Az északnyugati szárny visszakapja a lépcsőházi tornyot, valamint az azt megkerülő rámpát is: így lehet majd megközelíteni a különböző szinteket. Erről az Épkar Zrt októberi Facebook-posztja alapján is lehet tájékozódni: mint írták, akkor a tornyok és a palotaszárnyak kőműves munkáit végezték a gyilokjáró konzolkövek elhelyezése mellett.
A projekt logisztikai kihívásairól is be tudunk számolni: ahogy korábban lapunknak az Kolozsvári Zoltán, az Épkar projektvezetője is elmondta: külön figyelmet fordítottak a Miskolc vízgyűjtő területén található vár építkezésekor a vízbázisvédelmi szabályok betartására, a vízgyűjtő helyek kezelésére is. Stupeczky Attila, szintén az Épkar építésvezetője pedig arra tért ki, hogy a munkaterület a várárokban teljesen körüljárható, ami fontos megközelítési lehetőséget jelent.
Az építésvezető szintén hangsúlyozta: kevés olyan kollégája van, aki hasonló történelmi jelentőségű épület projektjén dolgozhatott.
Kolozsvári Zoltán ezzel kapcsolatban a várfalak építésének egyedi kihívását és a munkálatokat a jelenkor technológiájának a régi kor köntösébe bújtatásaként foglalta össze.
A külső vár felújítása során a Királynék kertjét középkori kertészettechnikával, korabeli forrásokból kiválogatott fűszer- és gyógynövényekkel telepítik be. Többek között négy bástya párt is visszaépítenek, külső várteraszokat létesítenek, két szinten pedig végigsétálható várfalat alakítanak ki – itt is írtunk már arról, hogy zajlik a falazási munka. A tornyok helyreállításával pedig a legfelső szinteket fedett és nyitott kilátóként is használni tudják majd. Itt - szintén az Épkar Facebook-posztja alapján – a lépcsőházak és keresztboltozatok építése, valamint a faragott kőkeretek finomításai kerültek sorra ősszel.
A vár történelme jelentős: 1340-ben már királynéi javadalomként tartották számon, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kialakítása is. A Lovagkirályként is ismert, többek között - ideiglenesen - még Dél-Itáliát is meghódító Nagy Lajos 1364-ben nagy birtokrészt csatolt az erődítményhez, amelyet ez követően építtetett ki királyi várkastéllyá. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, ami különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.
Nagy Lajos halála után a vár ismét királynék uradalma volt, 1526-ig hat királyi jegyesés volt. Mátyás király felesége, Beatrix például vidéki rezidenciaként használta.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.