Már készülnek a Lánchíd régi-új kandeláberei

Rendszeresen beszámolunk a Lánchíd projektjéről: Budapest első hídja az A-Híd Zrt. kivitelezésében születik újjá a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) beruházásában. Magára a fővárosi helyszínre már számos alkalommal ellátogattak munkatársaink, de a restaurációkat végző műhelyből is jelentkeztünk már cikkel, most pedig Mohácsra mentünk a pontos információkért, ezúttal a Lánchíd díszes lámpatartóinak megújulásáról.

 

 

Már a híd lezárásakor elkezdődött a világítóoszlopok megújulásához szükséges munka

A kandelábereket már a projekt korábbi szakaszában gondos munkával el kellett szállítani a Lánchídról, még azelőtt, hogy a bontási munkák megkezdődtek volna, így az első lámpaoszlopokat a híd 2021. június 16-i teljes lezárásakor szállították el. 

Mivel nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és pontosságú szakmai dokumentáció a történelmi, díszes világítóoszlopokról, a szakemberek állapotfelméréssel kezdték a munkát: archív felvételek, korabeli dokumentumok és cikkek tanulmányozása után, műemléki felügyelet mellett döntöttek a teendőkről.

 

A lámpaoszlopokról fontos információ, hogy

ahogyan a Lánchíd általunk ismert megjelenése, úgy a híd világítása is több mint 170 év történelmének, mérnöki-műszaki tudásának és művészeti felfogásának a nyomát viseli magán.

A felmérések alapján a hídon három különböző korszakban készült világítóoszlop állt:

• az eredeti közvilágítási oszlopokból 4 nagy bronz kandeláber maradt, amelyek még Széchenyi-korabeliek, 3 lámpatesttel.
• A két világháború között, amikor a közvilágítás korszerűsítése miatt sűrűbben kellett elhelyezni az oszlopokat, már vasöntvények kerültek a hídra,
• és szintén vasöntvényeket használtak a Lánchíd 1949-es helyreállítása során is.

 

A boldog békeidők inspirálták a munkát

 

 

A felújítás során a hídkandeláberek 1914-es megjelenéséhez nyúltak vissza, és a híd múltjához és hiteles tovább éléséhez méltó állapot kialakítását tűzték ki célul. Ezért – örökségvédelmi szakemberek bevonásával – a 32 hídkandelábert háromágú formában gondosan rekonstruálják és újra öntik, míg a 12 parti, a 8 pilon- és 4 eredeti, Széchenyi-korabeli nagy kandelábert a szakértők restaurálják. 

A kutatások eredményeként aprólékos munkával tervezték meg és készítették el a fenti felsorolásban első helyen említett 32 kandeláber munkáihoz szükséges öntőmintákat, amelyek felhasználásával a mohácsi öntödében gyártják a világítóoszlopok vasszerkezetét.

 

A történelmi és a modern összhangja

A vasöntödében a híd hosszú történelme során használt technológiákhoz hasonlóan, de modern eszközökkel folyik a munka.

Úgynevezett homokszekrényekben először az öntőminták segítségével a kandeláberelemek negatív formáját hozzák létre, ezt követően homokból készült magminta behelyezésével alakítják ki a belső üregeket is. Az öntvényhez szükséges alapanyagot indukciós kemencékben melegítik, és ha a minősége megfelelő, 1400 fok körüli hőmérsékleten lecsapolják és üstökbe töltik az olvadékot. Innen öntik át a vasat a homokszekrényekbe, majd miután azok lehűlnek, kiveszik a kész vasöntvényeket, amelyek még egy gondos felülettisztítást követően kerülnek elszállításra az üzemből.

 

 

Mind a restaurált, mind az új vasöntvény kandeláberek a Lánchíd kékesszürke színére festve kerülnek majd vissza régi-új helyükre, eltekintve a négy Széchenyi-korabeli nagy kandeláberektől, ahol az eredeti, bronz felület látszik majd.

Mindemellett a világítóoszlopok nemcsak külsejükben újulnak meg: az eddigi nátriumlámpás megoldás helyett modern és energiatakarékos LED világításúvá alakítják őket.