2019.12.06, Péntek
Mélyenszántó munka modernizálja az útügyi szabályozást Magyarországon
Fotók: Bernát Benjámin és Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

Mélyenszántó munka modernizálja az útügyi szabályozást Magyarországon

magyarepitok.hu

2019.10.08. 16:21 - Hegedűs Gergely

A magyar útfejlesztés szempontjából kulcsfontosságú folyamatban vállalt főszerepet a Magyar Közút igazgatója, Szerencsi Gábor. Miután a technológia gyorsuló ütemben írja át az útépítő szakmát, a szabályozás felzárkóztatása halaszthatatlanná vált. A szakember részletesen beszámolt lapunknak az útügyi szabályozó rendszer megújulásáról, melynek szervezéséért Vásárhelyi Boldizsár díjat kapott.

Hirdetés

A hazai útépítő szakma 2016 óta egy rendkívül fontos folyamaton dolgozik: a magyarországi utak műszaki minőségért és biztonságáért felelős szabályozásokat vizsgálják felül, dolgozzák át és modernizálják. A Magyar Közút NZrt. koordinálásával, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) által létrehozott munkabizottságokban az ágazat vezető szakemberei dolgoznak a nagyléptékű feladaton.

Szerencsi Gábor


 

A megváltozott jogi háttér miatt kellett a reform

Szerencsi Gábor, a Magyar Közút közúti szolgáltató igazgatója lapunknak a munka hátteréről elmondta, a korábbi két évtized a szakmán belül a szabályozás aranykorának volt tekinthető, az 1994-ben alapított MAÚT gondozásában évente 20-30 új útügyi műszaki előírást adtak ki egészen 2010-ig.

Az új Alaptörvény elfogadásával ugyanakkor új szemlélet lépett életbe, és az addigi útügyi műszaki előírások már nem voltak kötelező jellegűek. A probléma lényegét már 2016-ban jelezte lapunknak a MAÚT elnöke, Nyíri Szabolcs a vele készült interjúban.

A gondot az okozta, hogy az Alaptörvény érvénybe lépése után a kötelezően alkalmazandó magatartásformát csak jogszabályban lehetett megalkotni, így megkérdőjeleződött az útügyi műszaki előírások rendszere. Ennek következtében megtorpant az útügyi műszaki előírások kiadása, és bár készültek új anyagok, azokat nem adták ki.

A technológia gyorsan átírta a követelményeket

Miután nem adtak ki új előírásokat, néhány év leforgása alatt mind jogtechnikai, mind útszakmai szempontból elavult szabályozás. A technológia gyors fejlődése ugyanis alaposan átírta az útépítésekhez és a közlekedéshez kapcsolódó szakmai követelményeket és fogalmakat. Elég az önvezérlésű autók terjedése által felvetett kérdésekre gondolni. De ugyanilyen problémát okozott, hogy a környezetkímélő útépítési technológiák - mint például a gumibitumen és a LEA - nem kapták meg a terjedésükhöz szükséges szabályozási hátteret.

Emiatt egy magasabb rendű szabályozásra volt szükség több területen is. A cél egy olyan jogi háttér megteremtése volt, melyben az általános útügyi szabályozások kötelező érvényű jogszabályként születhetnek meg. Emellett természetesen a szabályozás lemaradásának megszüntetése is fontos feladat volt.

A szükséges reformokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016-os megbízásának megfelelően a Magyar Közút indította el.

A közútkezelő több mint száz szakembert vont be a különböző szakmai szervezetekből a munkába, melynek elindulásáról a Magyar Közút műszaki-vezérigazgató helyettese, Szilvai József Attila 2017-ben ebben az interjúban számolt be a részletekről a magyarepitok.hu olvasóinak.


Az építőipar minden szereplőjének fontos

A most adott interjúban Szerencsi Gábor elmondta, a Magyar Közút a minisztériumi rendeleteknek megfelelve koordinálja a folyamatot, melynek során a MAÚT Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottsága (ÚB) és további munkabizottságok dolgoznak az átfogó feladaton. A szakember a bizottságban elvégzett munkájáért 2017-ben a MAÚT Vásárhely Boldizsár-díját is megkapta.

Az igazgató hangsúlyozta, a munkájuk egyik fő célja, hogy egy-egy útfejlesztés során az építtetői, tervezői, kivitelezői és egyéb kapcsolódó tevékenységek megalapozottak és koordináltak legyenek. „Ez csakis egy jól működő szabályozási rendszerrel képzelhető el. A folyamat ugyanakkor azt is megalapozza, hogy az útfenntartás és az üzemeltetés is gazdaságos, egységes és naprakész legyen.”
 

A szabványokat az előírások által alkalmazzák

Szerencsi Gábor az útügyi szabályozás jogi hátterére is kitért. Rámutatott, az Európai Unió a tagállamok hatáskörébe utalja az útügyi műszaki szabályozás meghatározását. A hazai rendszer két pillérét a jogszabályok és a műszaki specifikációk alkotják. „A jogszabályok esetében a jogalkotás legmagasabb szintjein elfogadott, mindenkire kötelezően érvényes szabályokról beszélünk. Ugyanakkor a műszaki specifikációk csoportjába a nemzeti szabványok, a műszaki előírások és a tervezési útmutatók tartoznak.”

Szavaiból kiderült, az előírások a szabványoknál részletesebben tárgyalják a tervezési, fenntartási és üzemeltetési feladatokat, követelményeket. „Ezért az előírások a szabványok nemzeti alkalmazási dokumentumainak is tekinthetők.”


Mutatjuk, milyen sok területen indult be a szabályozás fejlesztése

A Magyar Közút igazgatóját arról is megkérdeztük, hogy a 2016 óta zajló intenzív munka milyen eredményeket hozott eddig. „Fontos fejlemény, hogy megtörtént több korábbi útügyi műszaki előírás rendeletszintre emelése, illetve új jogszabályok előkészítése.” Példaként az NFM számos rendeletét felsorolta, többek közt a közutak építéséről, tervezéséről, kezeléséről szóló rendeleteket, valamint a jelzőtáblák és a fényjelző készülékekre vonatkozó rendeleteket.

2017-ben tovább folytatódott a munka, ekkor kezdődött meg többek közt a közutak igazgatásáról szóló rendelet módosításának előkészítése. Ugyanakkor megkezdték a közúti visszatartó rendszerekről, a közutak megvilágításáról, a kísérleti út- és hídépítésekről, valamint a meghatározott limiteket (tömeg, méret, tengelyterhelés) meghaladó járművekről szóló rendeletek előkészítését.


Több ezer definíciót sikerült tisztázni

Szerencsi Gábor rámutatott, a feladat során egyaránt figyelembe kell venni a megrendelői, kivitelezői, tervezői oldal szempontjait. „Emellett az újonnan készülő dokumentumoknak harmonizálni kell az európai jogszabályokkal és irányelvekkel, valamint a magyar jogszabályi környezettel is. Továbbá a mindenkori legmodernebb technológiákat és környezetvédelmi előírásokat is szem előtt kell tartanunk.”

Egy kiemelten fontos része a munkának, hogy 2017-ben összeállt az Alapfogalmak Munkabizottság, melynek feladata a szakmában használt definíciók, fogalmak összegyűjtése és pontos meghatározása. „Ez elősegíti az összes többi munkabizottság munkáját, és ezzel egy még egységesebb rendszer kialakulásához vezet.

A munkabizottság áldozatos munkájának köszönhetően elkészült egy több ezer definícióból álló fogalomtár, mely a Magyar Közút honlapján megtalálható és egyszerűen használható.”


Ellentmondásmentes és egységes előírások születnek az új módszerrel

A folyamatokban kulcsszerepe van a MAÚT-nak, miután a Magyar Közút szerződéses keretek között megbízta az előírás tervezetek elkészítésével. „Ezt a munkabizottságok végzik, melyekben a szakma legmagasabb tudású képviselői vesznek részt a MAÚT meghívására” – hangsúlyozta az igazgató.

A kiemelt szempontokat is felsorolta: szakmai elkötelezettség és pártatlanság, felelősségtudat és szakszerűség, tárgyszerűség, egységesség- és ellentmondásmentesség.

„Emellett nagyon fontos elvárás az alkalmazkodás a tudományos eredményekhez és műszaki gyakorlathoz, figyelembe véve a gazdasági és környezeti adottságokat is.”

Az elkészült előírás tervezeteket a Magyar Közút közzéteszi honlapján annak érdekében, hogy minél szélesebb rétegben véleményezhessék a szakma képviselői.

A MAÚT az összes beérkezett észrevételt feldolgozza, majd a megfelelőket beépíti az előírás tervezetbe. Ezután kerül a tervezet a MAÚT Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottsága (ÚB) elé, mely elfogadja, vagy további módosítását javasolja.

„Fontos eredmény, hogy az új folyamat eredményeképpen új szemlélettel elkészített, új arculatú, valamint egységes szerkezetű előírások kerülnek kiadásra”

– fogalmazott Szerencsi Gábor.


A korábbi licenc helyett ingyenes elérhetőség

További kulcsfontosságú változás, hogy a műszaki előírások tartalma mindenki számára ingyenesen elérhetővé vált. „Ezeket eddig egy a teljes rendszerre vonatkozó licenc megvásárlásával és annak évente kétszeri megújításával lehetett követni” – mutatott rá a szakember. „A Magyar Közút a honlapján láthatóvá tette mind a régi, mind pedig az új műszaki előírásokat pdf-formátumban, ami nagymértékben segítheti a napi munkavégzést a tervezéstől a kivitelezésig. Emellett a műszaki eltérésekről hozott ÚB-határozatok is láthatóak az Magyar Közút honlapján.”

A Bizottság fennállása óta az alábbi útügyi műszaki előírásokat fogadta el:

  • e-UT 05.01.21:2018 Kationaktív bitumenemulziók,

  • e-UT 05.01.26:2018 Bitumenes kötőanyagok az útpályaszerkezetek aszfaltburkolati keverékeinek gyártásához,

  • e-UT 06.03.53:2018 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú burkolatalapok,
  • e-UT 07.03.23:2018 Acél pályalemezű hidak szigetelése és aszfaltbukolata,
  • e-UT 08.01.51:2018 Közúti járművek kerék-, tengelyterhelésének és össztömegének ellenőrzése,
  • e-UT 09.04.15:2018 Közutak geodéziai előírásai és geometriai követelményei,
  • e-UT 05.01.15:2018 Útépítési kőanyaghalmazok,
  • e-UT 07.03.11:2018 Közúti hidak sarui és dilatációs szerkezetei,
  • e-UT 05.02.11:2018 Útpályaszerkezeti aszfaltburkolatok és keverékeinek követelményei,
  • e-UT 06.03.21:2018 Útpályaszerkezeti aszfaltburkolatok rétegeinek követelményei,
  • e-UT 05.02.54:2019 Betonburkolatból visszanyert beton adalékanyagként történő,
  • e-UT 06.03.63:2019 Útpályaszerkezetek bevonatai,
  • e-UT 08.01.25:2019 Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete,
  • e-UT 09.02.11:2019 Radiometriás tömörségmérés,
  • e-UT 03.07.21:2019 Autópálya-mérnökségek és kombinált mérnökségek tervezése,
  • e-UT 03.04.13:2019 Kerékpározható közutak tervezése,
  • e-UT 03.01.15:2019 20 m koronaszélességű, 2×2 sávos külterületi közutak tervezési részletszabályai,
  • e-UT 06.03.36:2019 Hengerelt beton burkolatok tervezése és építése,
  • e-UT 05.02.43:2019 Útburkolati jelek anyagai és felhasználói követelményei,
  • e-UT 03.07.53:2019 Ökológiai átjárók és védőkerítések kialakítása közutak mellett,
  • e-UT 04.01.15:2019 Intelligens forgalomszabályozó és információs rendszerek.

Hegedűs Gergely

Galéria

AktuálisMagyar Közút Nonprofit Zrt.MAÚTútügyi szabályozásgumibitumeninnovációtechnológiainterjú

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés