A jelentős részben a Délút és a Békés Drén munkájával elkészült projekttel az aszály hatásai ellen lépnek fel.
Átadták a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új öntözőrendszerét a Békés megyei Mezőhegyesen, ezzel a birtok öntözhető földterülete megduplázódott. Az eddigi 2445-ről 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, amely európai szinten is jelentős nagyságú. Az öntözővizet a Maros folyóból biztosítják.
A beruházással a hibridkukorica mellett egyéb növénykultúrák is öntözhetővé váltak. Az egyidejűleg öntözhető terület növelésével a növénytermesztés képes kiszolgálni a robotizált tehenészet tömegtakarmány igényét - derült ki az eseményen.
Az építési munkálatok 13 hónap alatt, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónap alatt valósultak meg. Mint ahogy azt korábban is megírtuk, a kivitelezési munkákat a Délút Kft. és a Békés Drén Kft. konzorciuma végezte. Arról is nemrég számoltunk be, hogy a Délút nemrég jelentős munkagép- és telephelyfejlesztésbe kezdett.
A mezőhegyesi beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként, ebből részben a kivitelezés, részben pedig a gépbeszerzés valósult meg.
Nyolcvanegy öntözőgéppel gazdagodott a birtok, amelyek teljes hossza csaknem 38 ezer méter. A gépek digitálisan, a távolból indíthatóak, saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek.
Magyarországon jelenleg 80-90 ezer hektáron - a szántóterületek alig 1-2 százalékán - folyik öntözéses gazdálkodás. Az uniós átlag ennek a háromszorosa. A nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Ennek mintaprogramja zajlott Mezőhegyesen.
Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. "Ennek a mérföldkövénél vagyunk most" - fogalmazott.
Mérföldkő azért, mert felismertük a problémát, kerestünk rá megoldást, és ezt megfelelő technológiai színvonallal meg is tudjuk valósítani - mondta a miniszter, aki szerint "ez a mai nap üzenete."
Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul.
Ha ezt az összeget - uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva - öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető - mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk.
Csányi Attila elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent.
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.